Ausztria brüsszeli állandó képviseletének – immár korábbi – vezetője állítólag hivatali eszközeit használta tevékenységéhez, ami nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet.
Hunyadi Zsuzsa, Tutsek Pál és Katrin Molnár maga választja témáit, az országot, ahol forgatnak, csak a film hossza véges. Van még egy korlát: a megrendelő, az Arte nem szereti, ha a filmen dohányosokat mutatnak, de ha ez elkerülhetetlen, efölött is szemet húny.
Hétszer többet kell fizetni a sokak által vágyott honosításért. Ráadásul szinte egyik napról a másikra. Július 29-én jelent meg ugyanis a rendelet, hogy – azonnali hatállyal – az eddigi 150 helyett 1000 eurót kell leperkálnia annak, aki a Belga Királyság polgára szeretne lenni.
Nehéz megtalálni a megfelelő és odaillő jelzőt ahhoz a jelenséghez, ahogyan Aleksandar Vučić szerb államelnök és a hatalom viszonyul a szerb (világ)hírességekhez: változó, ellentmondásos, időnként egyenesen nevetséges. De a legtalálóbb jelző talán mégis ez: politikafüggő. Mostanában két világhírességre, az államfő egykori szövetségeseire, Emir Kusturicára és Novak Djokovicra lő a kormánypropaganda.
Felütötte a fejét az elégedetlenség a többnyire Brüsszel- és Ukrajna-ellenes, Trump- és Putyin-imádó erdélyi magyar közösségben is – már az Erdélyi Magyar Szövetség és az RMDSZ soraiban is. Miért indokolt a Fidesz retorikájával és eszközeivel küzdeni a Fidesz ellen? Kik alkotják a nagyváradi Tisza Szigetet?
A szerző 10 éve jógázik a jóga őshazájában, egyik barátnője pedig Svájcból jár oda kéthetes tanfolyamokra. A Tan Kapuja Főiskola tanára gyerekként a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban, a zenei munkaképesség gondozás foglalkozásokon ismerkedett meg a jóga gyakorlatokkal, majd 20 évvel később Indiában szerzett egyetemi diplomát jóga tudományok terén. Szeretettel Delhiből sorozatunk írása.
A Pröll család sikertörténetéből megtanulható, hogyan lehet magasra jutni a politikai ranglétrán. És nem csak azon. Szeretettel Bécsből sorozatunk cikke.
A belgák hozzászokhattak ahhoz, hogy az országnak nincs kormánya. Most azonban nem vár negatív következményekkel kell szembesülniük amiatt, hogy Brüsszelben nem tudnak megegyezni a városvezetés összeállításáról.
A román-magyar kulturális kapcsolatokat építi a Liszt Intézet és az egyetemi hungarológiai tanszék román fővárosban. Szeretettel Bukarestből sorozatunk írása.
Legalább öt újságírónőnek mondtak fel az utóbbi hetekben Szerbiában, mert valamilyen módon állást foglaltak az országban hónapok óta zajló egyetemista tüntetések – mellett. Újságíró-szervezetek szerint a valós szám ennél valószínűleg jóval nagyobb, de a nyilvánosságnak ennyiről van tudomása. Felmondásuk hivatalos megindoklása persze nem ez volt. Hirtelen munkaerő-felesleggé váltak.
Banu Mushtaq indiai írónő Heart Lamp című könyvét Deepa Bhashthi fordította angolra, a díjat ő is megkapta. Először fordul elő az is, hogy novelláskötetért adnak Nemzetközi Booker-díjat. Ezt az elismerést olyan műért lehet megkapni, amely angol nyelven is megjelent. Mushtaq novelláinak főszereplői Karnataka állambeli, nehéz sorsú muszlim nők. Szeretettel Indiából sorozatunk írása.
Amíg dalolt, rendben volt, a politikusok azt gondolták, ők is megfürdenek a népszerűségében. Ám elkezdték kényelmetlenül érezni magukat, amikor az énekes politizálni kezdett.
Vietnámi szépségszalonok, vietnámi illegális bevándorlók, vietnámi maffia – ahol az albán, szíriai, iraki vagy kurd embercsempészeknek nem osztanak lapot. Szeretettel Brüsszelből című sorozatunk írása.
Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét, a tibeti-angol szótárt Kőrösi Csoma Sándor. Zangla akkori királya adott neki szállást palotája egyik kis szobájában, amely romjaiból a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezése nyomán épült újjá. A projekt egyik résztvevője Fehér Anna, aki mesébe illő módon találkozott Zangla hercegével, Stanzin Namgaillal. Tavaly összeházasodtak, így lett hercegné. A kis zanglai királyság India függetlenné válása óta hivatalosan már nem létezik, de a helyiek tisztelik a történelmi családot, így annak továbbra is vannak “uralkodói teendői”. Szeretettel Indiából sorozatunk szerzője Dardzsilingban, a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tartott megemlékezésen találkozott Fehér Annával.
Szerbia – továbbra is – forrong. Az eddig viszonylag csendes Szabadkán is nagy tüntetést tartottak az egyetemisták. Utazásaik során a kormánytól vagy a helyi hatalomtól függő emberektől és intézményektől nem sok jóra számíthatnak.
Romániai szerzőnk már régóta töpreng: miért változott meg a babakocsik világa? Gyermek-, de még ifjúkorában is, körülbelül 2000-ig a babakocsikban sokkal kisebb gyerekek ültek, mint most. Ezért a jelenség nyomába eredt, Alina Necșulescu bukaresti pszichológussal is beszélgetett erről. Szeretettel külföldről sorozatunk cikke.
Nem volt választás, a hatósági parancs szerint le kellett ölni a Meixner-birtok állatait a száj- és körömfájásjárvány miatt. A család nem adja fel, noha nagy áldozatokra lesz szükség az üzlet marhatartás újraindításához.
Belgium az az ország, ahol a végestelen-végig ki vannak világítva az autópályák, az ország jelképe pedig a nukleáris kor beköszöntét ünneplő csillogó-villogó emlékmű. De van jövője a korábban minden probléma megoldásának tartott atomenergiának?
Tóth Zsuzsanna a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója. Szinte a kezdetektől fogva rendszeresen részt vesz az egyetemisták tüntetésein, az első olyan magyar egyetemi hallgató, aki névvel és arccal vállalta jelenlétét ezeken a megmozdulásokon. Miért tartja fontosnak a részvételt, hogy néznek ki ezek az egyetemi szerveződések „belülről”, és mi lesz szerinte mindennek a végkifejlete – ezekről (is) beszélt a hvg360-nak.
Magyar anyanyelvűként sem könnyű 10-est írni a magyarérettségin, de vannak román anyanyelvű gyerekek is, akiknek ez sikerül. Szerzőnk több szempontot is felvet ezzel kapcsolatban, például azt, hogy a Regátban más volt a történelem, más nagyapák haragszanak egymásra.
