Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni.
A külügyminiszter szerint Dmitro Kuleba „hazug vádakkal illette Orbán Viktor miniszterelnököt és Magyarországot".
A felek a találkozón több szerződést aláírnak: szándéknyilatkozatot az új kőolajvezeték építéséről a két ország között, egyezményt a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről, együttműködési megállapodást az idegenrendészet területén, illetve megegyezést egy közös képviselet megnyitásáról a kongói Kinshasában. Emellett módosítják a közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.
Ezúttal a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra szavaz nemmel Magyarország, mert "a magyar rezsicsökkentést Brüsszelből támadják". A bizottság javaslata az árampiaci árak meghatározását kialakító mechanizmust hozná uniós szinten egységes rendszerbe.
Este Eb-selejtező, Szijjártó pedig mozgósította a külügyet.
A betárolás halad tovább a téli időszakra. Szijjártó szerint jóval az európai töltöttségi szint fölött vagyunk, jóval felkészültebbek vagyunk a téli időszakra, mint az európai átlag.
Szeptembertől az ENSZ Közgyűlésének elnöki pozícióját Trinidad és Tobago veszi át, ami a magyar külügyminiszter szerint azért jó hír, mert "hozzánk hasonlóan elkötelezettek a béke ügye iránt".
„Mi Trump elnök mellett állunk, drukkolunk neki, hiszen az ő vezetése alatt voltak legjobbak a politikai kapcsolatok az Egyesült Államok és Magyarország között” – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a volt elnök kedvenc tévéjében, a Newsmaxon.
Lenullázódott a Szentpétervári Gazdasági Fórum presztízse. A nyugaton befagyasztott orosz vagyont igenis lehet Ukrajna újjáépítésére fordítani. Szlovénia dühöng az osztrák határellenőrzés miatt. Paul Lendvai a lengyel paradoxont elemzi. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Finoman szólva is hangulatában idegen poszttal gazdagodott a külgazdasági- és külügyminiszter Facebook-oldala.
2020 volt az első olyan év, amikor a kínai befektetők hozták a legtöbb befektetést Magyarországra és a jelenlegi adataik szerint az idei lesz a második ilyen év.
Az atomenergia-hivatal a nukleáris biztonsági szabályzatok felülvizsgálatát végzi, de ennek semmi köze a paksi bővítéshez vagy Szijjártó Péterhez – szemben azzal, amit Szijjártó Péter mondott. Az EU engedélyezte a szerződésmódosításokat, de azokat a kormány nem hozta nyilvánosságra. Az alapozás folytatódik, pedig a végleges létesítési engedély még mindig nincs meg, a német irányítástechnika pedig nem kapott exportengedélyt.
Nemzetközi békekonferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium az orosz-ukrán háború apropóján – orosz és ukrán meghívottak nélkül. Az eseményen "világhírű szakemberek, közgazdászok, professzorok, kutatók és tanárok" beszéltek össze-vissza. Megnéztük.
David Pressman erős kritikát fogalmazott meg, miután Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy energetikai szempontból nem lehet leválni Moszkváról.
Egyre biztosabb, hogy az új paksi reaktorok irányítástechnikáját a franciáktól vesszük a német Siemens helyett – közölte Párizsban Szijjártó Péter külügyminiszter a hírt, amire régóta számítani lehetett, és ami furcsa mód azzal is összefügg, hogy Lázár János lefújta 115 új mozdony beszerzését.
A külgazdasági és külügyminiszter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-biznisz dokumentumait, és szerinte nincs rendszerszintű korrupció Magyarországon. Egy nagyinterjúban beszélt arról is, hogy júliustól felgyorsul a paksi beruházás kivitelezése.
A külgazdasági és külügyminiszter nem tervezi az orosz olaj és gáz ellátás csökkentését, sőt partnerként megegyezés született még Törökországgal és Azerbajdzsánnal is.
Orbán Viktor uniós és NATO-tagságunkat bocsátja áruba, hogy szolgálhassa Kína külpolitikai érdekeit, ráadásul a Kínával szemben szigorodó uniós külpolitika egyre fontosabbá teheti őt a nagyhatalom számára. A vétókért cserében hasznot vár az autoriter rezsimmel kötött üzletekből.
A külügyminiszter feleségének belsőépítészeti vállalkozása tavaly a korábbi duplájára, 1,5 milliárdra növelte az árbevételét, és Szijjártó-Nagy Szilvia ki is vett belőle 436 milliós osztalékot. Van egy másik céges érdekeltsége is, ahol sikerült a 2021-es veszteséges év után 4,6 milliós nyereséget elérni.
A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.
