Eszükben sincs levenni az ukránoknak az OTP-t a háború támogatóinak listájáról

A magyar kormány továbbra is attól teszi függővé, hogy hozzájárul-e 500 millió euró felszabadításához az Ukrajnának szánt fegyverek finanszírozására, hogy az ukránok kihúzzák-e a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t. Igaz, korábban Szijjártó Péter a 11. szankciós csomaghoz való magyar hozzájárulást is ettől tette függővé, végül azonban a magyar kormány – ahogy korábban mindig – hozzájárult az új büntetőintézkedésekhez. Az Európai Békekeretből történő kifizetéseket azonban továbbra is blokkolja a kormány. Más kérdés, hogy ahhoz viszont szintén hozzájárult Magyarország, hogy ezt a keretet újabb 3,5 milliárd euróval megnöveljék. Vagyis a befizetéseket támogatja, a kifizetéseket akadályozza a kormány. (Az Európai Békekeret ezen része úgy működik, hogy egy tagállam fegyvert, lőszert juttat Ukrajnának saját készletéből, majd amikor ezeket visszapótolja, ennek a költségnek 50-60 százalékról számlát nyújthat be a Békekeretnek.)

Az EUrologus felvette a kapcsolatot ukrán Országos Korrupciómegelőzési Ügynökséggel, ahol Olena Konoplia, a Kommunikációs és Információpolitikai Osztály vezetője kijelentette:

A NACP-nek jelenleg nincs oka arra, hogy az OTP Bankot kizárja a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Hozzátette, hogy a listát “az állami szankciópolitika végrehajtása során végzett analitikus tevékenység részeként, nyílt forrásokból származó információk alapján” állítják össze. Konoplia egy fogalmazott, hogy tervezik az OTP-vel kapcsolatos konzultációt a magyarokkal.

A listán egyébként jelenleg harminc cég szerepel, amelyek közül négy görög hajózási szállítmányozási vállalatot felfüggesztettek, mert az Európai Bizottság képviselőivel tárgyalnak ügyükben.

Az OTP kapcsán arra hivatkoznak, hogy a bank orosz leányvállalata 2020-ban 113 millió rubel nyereséget könyvelt el, és csak jövedelemadóként mintegy 190 millió rubelt fizetett be az állami költségvetésébe. “Az OTP Bank nemcsak hivatalosan ismeri el az úgynevezett donyecki és luhanszki „népköztársaságot”, hanem kedvezményes hitelfeltételeket is biztosít az orosz hadseregnek, azaz ténylegesen jutalmazza az elkövetett háborús bűnökért. Az OTP Csoport így továbbra is támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót” – áll az indoklásban. Nemcsak az OTP-t, mint entitást, hanem annak 11 vezető tisztségviselőjét, például Csányi Sándor elnök-vezérigazgatót is erre a szégyenlistára helyezték. Az OTP méltatlannak nevezte a vádakat: mint korábban a hvg.hu-nak is elmondták, a kedvezményekre törvény kötelezi őket, a válallati hitelezést leépítették a háború kezdete óta, az orosz leánybank pedig nem kap finanszírozást, ráadásul a külföldi bankok eladását Moszkva egy rendeletben lehetetlenítette el.

Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?

Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.

A listázásnak nincs gazdasági vagy jogi következménye.

A legújabb szereplő a listán egyébként az Unilever cégóriás, amely több mint 3000 személyt foglalkoztat Oroszországban, az ukránok szerint jelentős adót fizetnek be,

ezzel is támogatva az agresszor gazdaságát, és hozzájárulva Oroszország Ukrajna elleni háborújának folytatásához.

Arra is volt már példa, hogy valaki véglegesen lekerült a listáról: a világ vezető hajóüzemanyag-ellátó vállalatát, az Irish Peninsula Petroleum Limited-et törölték, miután a cég nem csak az orosz tulajdonú vagy orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak, hanem az orosz olajat szállító hajóknak is leállította a bunkerüzemanyag szállítását.