Idegen csillag ragadhatja el a Földet a Naptól
Amerikai és francia kutatók a következő 5 milliárd évet szimulálva arra jutottak, hogy a Naphoz közel kerülő csillagok meghatározhatják a Naprendszer sorsát.
Amerikai és francia kutatók a következő 5 milliárd évet szimulálva arra jutottak, hogy a Naphoz közel kerülő csillagok meghatározhatják a Naprendszer sorsát.
Az amerikai Frontier nevű szuperszámítógép 1,5 óra alatt végezte el azt a számítást, amit korábban több mint 38 óra alatt sikerült. Az eredményből mindenki profitálhat.
A Bristoli Egyetem kutatói szerint 250 millió év múlva olyan forróság lesz a Földön, hogy azt nemcsak az ember, de egyetlen emlős sem fogja tudni elviseni.
A Google Genie 2 modellje akár 60 másodperces interaktív tartalmat is létre tud hozni, vagyis egy olyan világot, amiben a játékos karaktere mászkálhat, miközben a rendszer folyamatosan teszi össze a soron következő képkockákat.
Mars-misszió szimulációján vett részt négy önkéntes – a Földön. A küldetést a NASA szervezte, és 45 napon át tartott a Johnson Űrközpontban berendezett, 650 négyzetméteres helyszínen.
A század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A négy beköltöző önkéntest most 378 után engedték ki a szimulációs környezetből.
A NASA öt nap alatt készítette el szuperszámítógépével azt a szimulációt, ami egy 4,3 millió naptömegű szupermasszív fekete lyukhoz való közeledést mutat be.
Japánban a házasulandó feleknek el kell dönteniük, hogy a férj vagy a feleség nevét használják-e tovább. Ha ez így marad, 2531-re mindent letarolhat a Szató név.
A NASA embereket is küldene a Marsra, nemcsak robotokat, ez azonban egy olyan összetett feladat, amit a földi körülmények között elég nehézkes gyakorolni. Itt jön be a képbe a Frontier.
Egy évig élhet szimulált marsi körülmények között négy önkéntes. A feladatra bárki jelentkezhet, amennyiben eleget tesz a NASA követelményeinek – és elfogadja, hogy ez bizony komoly tudományos munka is egyben.
Az Apollo-küldetések során sosem használtak olyan nagy és erős hajtóműveket a landoláshoz, mint amik az Artemis-program során mennek majd a Holdhoz. Ez több kérdést is felvet.
A vadászpilóták a magyar miniszter gépén gyakorolták a légi elfogást.
Még idén bekapcsolhatják az Aurora nevű amerikai szuperszámítógépet, amely ötvenszer nagyobb teljesítményű lehet, mint amit jelenleg használnak az atomerőművek működésének szimulálásához.
Egyre élethűbbé válik a virtuális valóság. Egy újabb adalék ehhez egy különleges arcra rögzíthető eszköz, amellyel már azt szagolhatunk meg ebben a valóságban, amit csak akarunk.
Melvin Vopson szerint a fizikának van olyan törvénye, ami alapján valószínűsíthető, hogy az életünk a Matrixban zajlik.
Olasz és spanyol kutatók a Hyades csillaghalmaz fejlődését szimulálva arra jutottak, hogy a közepén kell lennie legalább 1-2 fekete lyuknak.
Kína szerint a világ minden tájáról érkeznek majd tudósok abba a komplexumba, ahol az űrbe szánt technológiákat lehet tesztelni ottani körülmények között, de a Földön.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A cél, hogy kiderüljön, milyen fizikális és mentális kihívásokra kell felkészülniük a majdani telepeseknek.
Brit kutatók szerint ha nem sikerül visszaszorítani a globális felmelegedést, az emberiségnek egészen egyszerűen vége lesz. Arra is készült szimuláció, hogy mikor.