„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Ha kipróbálná, milyen körülmények között élnek majd a Mars-missziók asztronautái, itt a lehetőség: a NASA épp önkénteseket fogad a feladatra, rögtön négyet is. A szimuláció természetesen földi körülmények között történik, tehát nem fog tudni integetni a meghibásodott Ingenuitynek, valamint a kozmikus potyautasoktól sem kell tartania.
A CHAPEA nevű programnak ez már a második fordulója lesz, és 2025 tavaszán veszi majd kezdetét az egy éves szimuláció – írja a Gizmodo.
A kiválasztottak egy 3D-nyomtatott, 158 négyzetméteres életteret lakhatnak be, mely kisebb-nagyobb mértékben, de hűen modellezi, hogy mégis mire számíthatnak majd az emberek a Marson. A kísérlet helyszíne a NASA houstoni Johnson Űrközpontja, és a 158 négyzetméterbe egy konyha, két fürdőszoba, egy privát háló, egy munkaterület, valamint egy rekreációs terület is belefért.
Most már biztos: ősi tó és folyó nyomaira bukkant a Marson a NASA
A Perseverance korábban radarral vizsgálta meg a Marson a Jezero-krátert. Az adatok elemzése szerint üledékes kőzetről van szó, amit víz szállított oda.
Természetesen a NASA-nak vannak elvárásai, és nem lehet csak úgy besétálni: 30 és 55 év közötti, egészséges amerikai lakosokat (vagy tartósan az országban tartózkodókat) keresnek a feladatra, akik rendelkeznek valamilyen STEM (tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai) mesterdiplomával – és legalább kétéves gyakorlatuk is van már az adott területen.
Azok, akik realityket idéző lebzselésre számítanak, nagyot tévednek: a szimuláció nagyjából mindenre kiterjed, amivel a tényleges marsi asztronauták szembesülni fognak. Idetartozik a szimulált űrséta, a lakóhely karbantartása, a személyes higiénia fenntartása, a testmozgás és a növények termesztése is. Bár a houstoni űrközpont mérnökei bizonyára méterekre lesznek a szimulációtól, a hitelesség jegyében az óriási távolságból fakadó 22 perces kommunikációs késés is a kísérlet része lesz. (Ez azt is jelenti, hogy probléma esetén kalkulálni kell azzal, hogy a földi irányítás 22 perc múlva kapja meg az üzenetet – és újabb 22 perc, mire megérkezik a válasz, nem számolva a gondolkodási idővel.)
A szimulációval – többek között – az a NASA célja, hogy felmérje a hosszú távú marsi tartózkodás emberekre gyakorolt fizikai és mentális hatásait. Az amerikai űrhivatal összesen három ilyen szimulációt tervez végrehajtani, tehát a jövőben még várható lesz egy. A jelenlegire április 2-ig lehet jelentkezni az alábbi oldalon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(A kiemelt képen az első szimuláció egyik tagja látható.)
