Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A szakemberek több mint egymillió dél-koreai lakos orvosi feljegyzéseit tekintették át, és megállapították, hogy az övsömör ellen beoltott emberek körében észrevehetően kisebb eséllyel alakultak ki szív- és érrendszeri megbetegedések, mint azoknál, akik nem kaptak ilyen oltást.
„Ez arra enged következtetni, hogy a vakcina nemcsak az övsömör ellen nyújthat védelmet, hanem potenciális előnyei lehetnek a szív egészségére nézve is” – magyarázzák a kutatók a European Heart Journal tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapításait.
Mint a Gizmodo kifejti, az övsömört a varicella-zoster vírus okozza, ami a gyerekeknél bárányhimlő kialakulásáért is felelős. Utóbbi rendszerint rövid ideig tart csak, a vírus azonban túlélheti a szervezet által adott immunválaszt, és évtizedeken át lappanghat az emberi szervezetben. Ha egy felnőtt immunrendszere legyengül, jellemzően a korból fakadóan, újból aktiválódhat, és ismét kiválthat egy fertőzést – ezt már övsömörnek nevezik.
Ez a második állapot általában rosszabb az elsőnél – a bárányhimlőnél –, mert erős fájdalommal, és heteken át tartó kiütésekkel járhat. Az is megesik, hogy hosszan, akár az egész életet végigkísérő idegfájdalom is marad utána – arról nem is beszélve, hogy növelheti az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát, valamint a szív működésére is hatással lehet.
Az ellene készült vakcinát azonban már korábban is összefüggésbe hozták jótékony hatásokkal, például a demencia kockázatának csökkentésével. Kiterjedt kutatások nem készültek a további pozitív hatásokról, ezért végezték el vizsgálataikat a dél-koreai kutatók.
Tanulmányukhoz több adatforrást is áttekintettek, s úgy találták, hogy az övsömör elleni védőoltás 23 százalékkal alacsonyabb kockázatot mutatott a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében. A súlyosabb problémák – stroke, szívroham – esetében 26 százalék volt ez a szám, és főleg az oltás beadása utáni két-három évben volt jelentős az ilyen megbetegedések kockázatának csökkenése. Ugyanakkor még nyolc év múltán is kimutatható volt valamelyest.
Fontos azonban kiemelni, hogy ez egy megfigyeléses vizsgálat volt, ok-okozati összefüggést tehát nem tárt fel, csupán korrelációt mutat ki. Az övsömör által kiváltott gyulladásos problémák azonban jól ismert kockázati tényezői a szív- és érrendszeri betegségeknek, így lehet összefüggés. A kutatók most további vizsgálatokat terveznek a területen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
