Egy igen pozitív megállapítással kezd egy alapos egészségügyi jelentés: 2010 és 2019 között a világ öt országából négyben egyértelműen csökkent a krónikus betegségek, tehát a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák okozta halálesetek száma, azonban egy lassuló folyamatról van szó.
Az idézett jelentés szerzői, akik a tekintélyes The Lancet folyóiratban publikálták tanulmányukat, 185 országban követték nyomon a krónikus vagy nem fertőző betegségek okozta halálesetek (NCD) számának alakulását. A kutatók célja az volt, hogy számszerűsítsék, mennyit változott a NCD-halálozás 2010 és 2019 között a különböző országokban, különösen az előző évtizedhez és az egyes régiók legjobban teljesítő országához képest, valamint hogy mely konkrét NCD-halálokok járultak hozzá a változáshoz.
2010 és 2019 között a születés és 80 éves kor közötti nem fertőző betegség okozta halálozás valószínűsége a vizsgált 185 országból 152-ben (82%) csökkent a nők, 147-ben (79%) a férfiak esetében; a fennmaradó 33 országban (18%) viszont nőtt a nők, 38 országban (21%) pedig a férfiak esetében. Azok az országok, ahol a nők NCD-halálozási aránya csökkent, a világ női népességének 72 százalékát, míg azok, ahol a férfiak NCD-halálozási aránya csökkent, a világ férfi népességének 73 százalékát tették ki 2019-ben. A NCD-halálozás az összes magas jövedelmű nyugati országban csökkent. A legnagyobb csökkenést Dániában tapasztalták mindkét nemnél, a legkisebbet pedig az Egyesült Államokban. A többi régió legnagyobb országai közül a NCD-halálozás mindkét nem esetében csökkent Kínában, Egyiptomban, Nigériában, Oroszországban és Brazíliában, azonban mindkét nem esetében nőtt Indiában és Pápua Új-Guineában. Átlagosan a közép-ázsiai, közel-keleti és észak-afrikai régió országaiban élő nőknél volt a legnagyobb csökkenés a NCD-halálozásban, őket követték a közép- és kelet-európai országok. A férfiak esetében a legnagyobb csökkenést Közép- és Kelet-Európa országaiban figyelték meg, ezt követték Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai.
Átlagosan a közép- és kelet-európai országok magas kockázati szinttel kezdték az időszakot, de a 2010 és 2019 közötti időszakban a férfiak és a nők halálozási arányának legnagyobb csökkenését itt tapasztalták. Moldova volt a régió referenciaértéke, amely a krónikus betegségek kockázatának legnagyobb csökkenését mutatta, a nők esetében a negyedik, a férfiaknál pedig az ötödik legnagyobb csökkenéssel a világon. A fejlődést nagyrészt a szívbetegségek okozta halálozások számának csökkenése okozta. Oroszországban és néhány más kelet-európai országban az alkohol-ellenőrzési politikákat tartják a halálozási arány csökkenésének kulcsfontosságú mozgatórugójának.
Leginkább a keringési betegségek jobb kimenetelei járultak hozzá a nem fertőző betegségek okozta halálozás csökkenéséhez 2010 és 2019 között a legtöbb országban, illetve hasonlót tapasztaltak egyes rákos megbetegedések (pl. gyomor- és vastagbélrák mindkét nemnél, méhnyak- és emlőrák nőknél, valamint tüdő- és prosztatarák férfiaknál) esetében is. Más volt a helyzet a neuropszichiátriai állapotok, valamint a hasnyálmirigy- és májrák esetében: ezek ugyanis a legtöbb országban hozzájárultak a magasabb NCD okozta halálozáshoz 2010 és 2019 között – összegezték a kutatók.
És akkor jöjjön a rosszabb hír: a halálozási arány globális csökkenése ellenére az előző évtizedhez képest az összes ország 60 százaléka – beleértve Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Kelet-Ázsia szinte összes magas jövedelmű országát – romlást tapasztalt 2010 és 2019 között. A kutatók szerint ezt a globális lassulást a krónikus betegségek okozta halálozások előző időszakhoz képesti kisebb mértékű csökkenése okozta. Az ezredforduló elején ugyanis jelentős csökkenést könyvelhettek el olyan betegségterületeken, mint a szív- és érrendszeri betegségek és a rák, mindezt az intenzív dohányzás-ellenőrzésnek, a betegségek korai felismerésének, a megelőző gyógyszereknek és az időben történő kezeléseknek köszönhetően.
A jelentésben egy helyen tűnik fel Magyarország neve: néhány közép- és kelet-európai társunkkal egyetemben hazánkban is nőtt a nők körében a tüdőrákkal összefüggő halálozás.
A szerzők felhívják a figyelmet tanulmányuk bizonyos korlátaira. Kiemelik, hogy a halálozási regisztrációra és a halálozás konkrét okára vonatkozó adatok országonként és régiónként igen eltérőek, az országok kevesebb mint egyharmada rendelkezik teljes körű halálozási regisztrációval. Megemlítik továbbá a halálozási adatok évenkénti változásainak hatását, amelyek nagyobb hatással lehetnek a kisebb populációkra.
Ettől függetlenül a szakemberek úgy vélik, hogy jelen eredményeik és a jól teljesítő országok tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy olyan programokba kell befektetni vagy újra befektetni, amelyek növelik a hatékony diagnózis és kezelés lefedettségét, valamint olyan hatékony politikákba, mint a jól bevált dohány- és alkoholellenőrzéssel kapcsolatos politikák, vagy az újonnan megjelenők, amelyek például az egészséges (pl. friss gyümölcsök és zöldségek) vagy egészségtelen (pl. transzzsír és cukrozott italok) élelmiszerek árazásával és elérhetőségével kapcsolatosak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
