A Nemzeti Választási Irodánál történt botrányt követően tüntetést szervez az ellenzéki párt a nemzeti ünnepen az intézmény elé. A tüntetésre várnak mindenkit, aki nem akarja, hogy "ismeretlen verőemberek állják el előle a demokrácia intézményeit".
Kérdezés? Ilyet nem csinálunk. Aki ilyet csinál, az a másik világ képviselője. A mi világunkban nem hozzuk kínos helyzetbe a kormányfőt azzal, hogy valamit megkérdezünk tőle.
A német Shantel a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjút a párizsi terrorról, Európa jobbratolódásáról. A zenész ebben arról is beszél, hogy a Sziget Fesztivál szerződésben kötötte ki, hogy a koncertje alatt nem kritizálhatja a politikai rendszert. A Sziget szervezői ezt kategorikusan cáfolják, és nem is értik a felvetést.
Vezető szerkesztőket állítottak bíróság elé Törökországban, mert bírálni merték az államfőt.
A Blaha Lujza téren és a Kossuth téren helyezett el hétfő délelőtt politikusokat ábrázoló, leragasztható óriásplakátot a TASZ. Legújabb kampányukat PolitiKuss néven, a politikusok kritizálhatóságáért indították. Azt szeretnék elérni, hogy a közhatalmat gyakorló személyek ne indíthassanak büntetőeljárást becsületsértés és rágalmazás miatt, ha a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben éri őket kritika - akár civilek, akár újságírók részéről. A plakát elhelyezésére mindkét helyszínen csak néhány órára kaptak engedélyt.
Többről van itt szó, mint a szólás- és véleményszabadságról: a tatai önkormányzat jó hírneve a tét.
A tatai önkormányzat tízezer forint sérelmi díjat vár attól a nőtől, akit felháborított a város pazarló ingatlakezelési gyakorlata és ezt megosztotta ismerőseivel.
Azt készséggel elismerem, hogy a „zöld” pártközpont nem javasolta, hogy sorszámot tetováljanak a menekültek alkarjára.
Elképesztő megfélemlítő és a szabad sajtó munkáját ellehetetlenítő törvények léptek hatályba Spanyolországban júliusban. A tiltakozások számos formája innentől büntethető lesz - a kormány ugyanis a médiát és a közvéleményt okolja a népszerűségének apadása miatt. Még véletlenül sem a kormányzati korrupciót, amiről a sajtó igyekszik beszámolni, amíg teheti.
Kis csúszással, negyed hat után kezdődött az Európai Parlamentben a magyar helyzetről szóló vitanap, melyen a magyar álláspontot maga Orbán Viktor veszi védelmébe. A magyar kormányfő a halálbüntetés napirenden tartását a szólásszabadsággal kapcsolatos kérdésnek tekinti, miközben azt is fontosnak tartja, hogy a gazdasági bevándorlás támogatásáról egy ország maga dönthessen.
A szólásszabadság jogával ellentétesnek találta, ezért megsemmisítette kedden az indiai legfelsőbb bíróság azt a törvényi rendelkezést, amelynek alapján akár három év börtönt is kiszabhattak az interneten tett "sértő" megjegyzésekért.
A Fővárosi Törvényszék az egymás mellett létező valóságok közül választott magának egy tetszőlegeset: az Ökotárs gyanús volt, tehát legitim volt a házkutatás, tehát legitim volt a leszélhámosgittegyletezés.
Kevés ügy demonstrálja jobban a holokauszttagadó törvénynek és az egész, büntetésorientált gondolkodásmódnak az értelmetlenségét, mint ez.
Amíg a gyalázkodó nem megy be a templomba, nem ragaszt ki karikatúrát, nem nézet South Parkot és nem hallgattat Semjén Zsoltot, addig nem várhatják el, hogy a Charlie Hebdót, a South Parkot vagy Semjén Zsoltot betiltsák.
Kormánypárti képviselők a véleménynyilvánítás szabadságának további szűkítésére készülnek, pedig már a jelenlegi paragrafusok alapján is abszurd ítéletek születhetnek a közeljövőben – írja a HVG e heti száma.
A hvg.hu egyik kommentelője zseniálisan megmondta a frankót.
Európa méltóképpen emlékezik a Charlie Hebdóra. Élénk vitával, amely végigsöpör a kontinensen, és ezáltal segít azt egyesíteni.
Raif Badavi honlapot alapított a vallás szerepének megvitatására, ami az ultrakonzervatív iszlám országban eretnekségnek számít. A férfit húsz héten keresztül heti egy alkalommal ötven korbácsütéssel sújtják majd a pénteki ima után egy mecset előtt.
Ha Európa még keresztény lenne, a tegnapi áldozatokat bizonyosan az újságírók védőszentjeivé tennék.
