Egy amerikai professzor, egy német közvélemény-kutató és egy magyar író-történész elemezte többek között a német egység kérdéseit csütörtökön az Andrássy Egyetemen tartott konferencián. A legérdekesebb talán egy Gorbacsovról szóló dokumentum közlése volt, amiből az 1990-es egyesítés előzményei derülnek ki. Cikkünk végén kronológiát is közlünk az újraegyesítésről.
Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.
1920-ban a Kárpátokat siratták, 1950-ben az észak-koreaiakkal érzett együtt a Szabad Nép, és csak 1990-ben jött el az az idő, amikor végre ökumenikus szertartáson emlékezhettek meg az egyházak Aradon a tizenhárom honvédtábornokról. Áttekintettük a 20, 60 és 90 évvel ezelőtti október 6-ai ünnepségeket.
Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.
Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.
Az USA és Oroszország bejelentette, hogy négy Oroszországban raboskodó, korábban állítólag az USA-nak dolgozó kémért cserében elengedik a most letartóztatott tíz – feltételezett - orosz ügynököt Amerikában. Most a hat leghíresebb hidegháborús kémcserét idézzük fel.
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
Huszonnyolc különböző országban gyártott, több mint 10 ezer darab különböző hardver, mintegy 230 tonnányi számítógép pihen egy elhagyatott szegedi szovjet laktanya épületében. Folyosónyi gépek között jártunk, és megtudtuk, hogy már a nyolcvanas években is voltak "BKV-ügyek". Dr. Muszka Dániel, matematikus volt alkalmi idegenvezetőnk, akinek a magyar számítástechnika egyik úttörőjeként, szinte minden egyes csavarról van egy sztorija. Történetek abból a korból, amikor a megabyte is csak elméletben létezett, és az első találkozás a magyar műállattal, a szegedi katicával.
Kanada lett az első ország, amelyik egyetlen olimpián 14 aranyérmet szerzett. Az USA az összes szerzett érmet tekintve döntött rekordot: az amerikaiak 37 érmet gyűjtöttek be Vancouverben.
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Van Gogh-festményt követel vissza az amerikai Yale Egyetemtől egy orosz származású férfi, aki állítása szerint a kép jogos örököse. A Yale jogászai szerint ha a bírósági helyt ad a keresetnek, azzal közvetve több tízmilliárd dollár értékű műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezi meg.
Több ideológiai támadást is sikerrel túléltek a karácsonyi ünnepek, most éppen a vallási korrektség veszélyezteti a feldíszített fenyőfák jövőjét.
Harminc éve, 1979. december 25-én nyomultak be Afganisztánba a szovjet 40. hadsereg egységei, amivel egy újabb - az amerikaiak vietnami háborújához hasonlítható - megnyerhetetlen katonai konfliktus kezdődött.
A szovjet hidrogénbomba kifejlesztéséről szóló sorozatunk második részében a bombagyártás technikai problémáival foglalkozunk. Bár az amerikaiak kezdetben előrébb jártak a hidrogénbomba kifejlesztésében, a világ valaha volt legnagyobb bombáját végül a szovjetek robbantották fel.
Hitler maradványait az Oroszországban őrzött koponyatöredék és állkapocs kivételével 1970-ben elégették és egy folyóba dobták Jurij Andropovnak, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján - mondta el hétfőn az Interfax hírügynökségnek Vlagyimir Hrisztoforov, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak vezetője.
Elképesztő lelki és fizikai tortúrákon kellett átesniük Sztálin idején a szovjet kvantumfizikusoknak. A halálos fenyegetettségben élő tudósok életét nem egyszer az mentette meg, hogy minden addiginál pusztítóbb fegyvereket fejlesztettek ki. Az atomkutatókban azonban a rendszer sosem bízott meg: volt, akinek a dossziéját csak 1990-ben zárták le, évekkel a halála után. A szovjet hidrogénbomba kifejlesztésének története amúgy is rendkívül vitatott, sokan kételkednek például az első robbantás hitelességében is.
Újabb, eddig titkos iratokat hoztak nyilvánosságra az 1934-es Kirov-gyilkosságról. Ezek azonban nem adnak választ arra, hogy tényleg Sztálin rendelte-e el a legfőbb vetélytárásának számító leningrádi párttitkár megöletését. Ha nem Sztálin volt a megbízója, akkor a féltékeny férj gyilkolt - szóltak a csütörtöki hírek -, ez azonban kevéssé valószínű, hiszen feljegyzések szerint Kirov merénylőjét a gyilkosság előtt nem sokkal pisztollyal kapták el a Szmolnijban, mégis szabadon engedték, sőt, fegyverét is visszaadta neki egy titkosszolgálati tiszt.
Ismét átírják az orosz tankönyveket - a nyolcvanas-kilencvenes évek óta ez szinte rendszeresnek mondható. A gorbacsovi glasznoszty megdöbbentő számokat derített fel a sztálini terrorról, ezután módosították a szovjet idők tananyagát. Most azonban megfordulni látszik a folyamat, és a "pozitív történelemírás" jegyében Moszkva megint kezdi elhallgatni Sztálin bűneit.
Az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint az ázsiai országot egykoron megszálló Szovjetunió - vélik orosz veteránok.
