Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"d1f720fa-20fb-4881-8584-9a6e23acdaae","c_author":"Péterfy Gergely","category":"360","description":"Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: klaviatúrapankrátor, eltáv, összegecske, LX-RY, Kenyérbogár.","shortLead":"Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg...","id":"20250525_Az-en-hetem-Peterfy-Gergely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d1f720fa-20fb-4881-8584-9a6e23acdaae.jpg","index":0,"item":"aed5cb48-9378-498d-bb26-a0038e12870b","keywords":null,"link":"/360/20250525_Az-en-hetem-Peterfy-Gergely","timestamp":"2025. május. 25. 17:30","title":"Péterfy Gergely: Ez a szektaalapítók, vándor csodadoktorok, önjelölt mágusok és jövendőmondók ideje","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fbc8e8bb-baa4-4734-8b27-97e0063c8d7b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Lengyel Tibornak azután mondtak fel, hogy kiszivárgott egy eset, amikor egy trombózisos beteg három órán át hiába várt a mentőre. A napokban visszavették a munkahelyére. ","shortLead":"Lengyel Tibornak azután mondtak fel, hogy kiszivárgott egy eset, amikor egy trombózisos beteg három órán át hiába várt...","id":"20250525_Orszagos-Mentoszolgalat-jogellenes-kirugas-Lengyel-Tibor-szakszervezet-elnok-Nagykata-mentoallomas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fbc8e8bb-baa4-4734-8b27-97e0063c8d7b.jpg","index":0,"item":"c2ec95e3-0dd4-48d0-a2a6-4293b3f2ff3a","keywords":null,"link":"/itthon/20250525_Orszagos-Mentoszolgalat-jogellenes-kirugas-Lengyel-Tibor-szakszervezet-elnok-Nagykata-mentoallomas","timestamp":"2025. május. 25. 20:19","title":"Jogellenesen rúgta ki az Országos Mentőszolgálat a szakszervezeti elnököt, akit szivárogtatással vádoltak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dd72fd7b-d114-48a5-8f99-1f8848ac686a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Szombaton, úton Nagyvárad felé, Magyar Péter Ártándnál átlépte a határt. A Tisza Párt elnöke azt mondta, pártja tiszteletben tartja a határon túliak szavazati jogát és döntéseit. Kijelentette: „egy a zászló, egy a nemzet”. A több száz fős menet útját csak néha szakította meg egy-egy „brüsszelpetizős” bekiabálás. Kora délután érkezett Magyar Péter a menet élén Nagyváradra, ahol beszédet mondott.","shortLead":"Szombaton, úton Nagyvárad felé, Magyar Péter Ártándnál átlépte a határt. A Tisza Párt elnöke azt mondta, pártja...","id":"20250524_Magyar-Peter-Artand-Nagyvarad-hatar-Nem-szavazatokert-jottunk-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dd72fd7b-d114-48a5-8f99-1f8848ac686a.jpg","index":0,"item":"0a3a48a5-3a11-425b-99d2-afa8b6726fe7","keywords":null,"link":"/itthon/20250524_Magyar-Peter-Artand-Nagyvarad-hatar-Nem-szavazatokert-jottunk-ebx","timestamp":"2025. május. 24. 10:04","title":"Magyar Péter megérkezett Romániába: „Nem szavazatokért jöttünk, hanem, hogy lemossuk a gyalázatot, mert a miniszterelnök szembe köpte a határon túli magyarokat”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3157f383-2f21-4943-972f-fbf9b6199bab","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Nem volt telitalálat az ötös lottón, így jövő héten már 2 milliárd 550 millió forintról lehet álmodni.","shortLead":"Nem volt telitalálat az ötös lottón, így jövő héten már 2 milliárd 550 millió forintról lehet álmodni.","id":"20250524_otos-lotto-nyeroszamok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3157f383-2f21-4943-972f-fbf9b6199bab.jpg","index":0,"item":"55f8835c-26e9-4405-bdb2-3c4458fceeb2","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250524_otos-lotto-nyeroszamok","timestamp":"2025. május. 24. 21:48","title":"Ezt az öt számot kellett volna beikszelni a lottón","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"24b4085e-6afe-4cba-9541-439dab877dcb","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Egy közeledő autó ijesztette el az állatot, így a férfi megmenekült. ","shortLead":"Egy közeledő autó ijesztette el az állatot, így a férfi megmenekült. ","id":"20250525_kenguru-tamadas-ausztralia-arviz-allatvedelem","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/24b4085e-6afe-4cba-9541-439dab877dcb.jpg","index":0,"item":"d1463dbf-3448-43dc-a821-351f364c2eee","keywords":null,"link":"/elet/20250525_kenguru-tamadas-ausztralia-arviz-allatvedelem","timestamp":"2025. május. 25. 15:00","title":"Egy kenguru támadt rá egy ausztrál férfira, majd megpróbálta vízbe fojtani","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c501d686-e619-45df-8741-a041d588518c","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"A NEUrologus, az EUrologus új, európai uniós ügyekkel és külpolitikával foglalkozó podcastjának első részében az EUrologus újságírója, Kuglics Sarolta Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Tábor Áron kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett. Oroszországról, Ukrajnáról, a Trump-elnökségről és a világpolitika változásainak a magyar politikára és kormányzati kommunikációra gyakorolt hatásáról.","shortLead":"A NEUrologus, az EUrologus új, európai uniós ügyekkel és külpolitikával foglalkozó podcastjának első részében...","id":"20250524_neurologus-podcast-mit-latunk-itthon-ukrajnabol-kormanypropaganda-vs-kulpolitikai-valosag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c501d686-e619-45df-8741-a041d588518c.jpg","index":0,"item":"5552fcea-9c6f-40a3-94bc-d95ba9cd9bad","keywords":null,"link":"/eurologus/20250524_neurologus-podcast-mit-latunk-itthon-ukrajnabol-kormanypropaganda-vs-kulpolitikai-valosag","timestamp":"2025. május. 24. 09:45","title":"NEUrologus Podcast: Mit látunk itthon Ukrajnából? A kormánypropaganda és a külpolitikai valóság","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4b125d0a-bd7a-4bf7-9e12-04d11c493400","c_author":"Köves Margit","category":"360","description":"Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét, a tibeti-angol szótárt Kőrösi Csoma Sándor. Zangla akkori királya adott neki szállást palotája egyik kis szobájában, amely romjaiból a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezése nyomán épült újjá. A projekt egyik résztvevője Fehér Anna, aki mesébe illő módon találkozott Zangla hercegével, Stanzin Namgaillal. Tavaly összeházasodtak, így lett hercegné. A kis zanglai királyság India függetlenné válása óta hivatalosan már nem létezik, de a helyiek tisztelik a történelmi családot, így annak továbbra is vannak “uralkodói teendői”. Szeretettel Indiából sorozatunk szerzője Dardzsilingban, a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tartott megemlékezésen találkozott Fehér Annával.","shortLead":"Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét...","id":"20250524_Korosi-Csoma-Sandor-Tibet-Feher-Anna-Stanzin-Namgail-Zanszkar-Zangla","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4b125d0a-bd7a-4bf7-9e12-04d11c493400.jpg","index":0,"item":"4b58df5f-3883-4f3d-b9ad-4db3badde44f","keywords":null,"link":"/360/20250524_Korosi-Csoma-Sandor-Tibet-Feher-Anna-Stanzin-Namgail-Zanszkar-Zangla","timestamp":"2025. május. 24. 19:52","title":"Ha nincs a megszállott tudós, Kőrösi Csoma Sándor, nem lenne magyar hercegné Kis-Tibetben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0c4b378e-a5da-4c1d-b008-cd280292edfb","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen betegség, a prosztatagyulladás áll. A prosztatitisz nem ritka probléma, ez a férfiak egyik leggyakoribb betegsége, noha gyógyításához csak kevés esetben kérnek orvosi segítséget. Pedig ha már nagy a baj és a tünetek hónapok óta fennállnak, a terápia hosszú és nehézkes lehet. Ezért érdemes már az első panaszok jelentkezésekor szakorvos segítségét kérni. ","shortLead":"Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen...","id":"20250418_Ferfiak-nepbetegsege-prosztatagyulladas-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0c4b378e-a5da-4c1d-b008-cd280292edfb.jpg","index":0,"item":"b6d47bb6-bd53-47d6-864d-c6d7347c9964","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250418_Ferfiak-nepbetegsege-prosztatagyulladas-proxelan","timestamp":"2025. május. 25. 11:30","title":"A férfiak népbetegsége: a prosztatagyulladás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""}]
Szovjet hidrogénbomba, II. rész: hazudott-e Szaharov?
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
A szovjet hidrogénbomba kifejlesztéséről szóló sorozatunk második részében a bombagyártás technikai problémáival foglalkozunk. Bár az amerikaiak kezdetben előrébb jártak a hidrogénbomba kifejlesztésében, a világ valaha volt legnagyobb bombáját végül a szovjetek robbantották fel.
Cikksorozatunk első részében foglalkoztunk Vitalij Ginzburggal, a Nobel-díjas atomtudóssal. Ginzburg - a fizikai Nobel-díj 2003-as átvétele előtt írt önéletrajza szerint - csak a hetvenes-nyolcvanas években merte megkérdezni az akkor már béke Nobel-díjas Szaharovot arról, hogy az ő (mármint Ginzburg) lítiumos ötlete működött-e az ötvenes években. Az ekkor már a szovjet rendszer ellenségeként számon tartott, belső emigrációba kényszerült Szaharov erre azt felelte: "nem működött".
Ez meglepte Ginzburgot, aki úgy tudta, hogy az első két szovjet hidrogénbomba Szaharov technikai elrendezése, tervezése (az úgynevezett Szlojka-modell) és az ő lítiumfelhasználást javasló gondolata alapján készült. Szaharov valószínűleg nem mondott igazat, mert mai adatok szerint igenis lítiumos bombákat robbantottak a szovjetek az ötvenes években, csak ekkor már Ginzburgot kihagyták a kutatásokból.
Lehet az is, hogy Szaharov igazat mondott, és nem működött a lítiumos modell, akkor viszont az első szovjet hidrogénbombák nem is hidrogén-, hanem "csak" atombombák voltak. Hogy ez így van-e, egyelőre a túl sok titkosított anyag miatt nehezen dönthető el.
Az amerikaiak után egy évvel, 1953-ban a szovjetek mindenesetre felrobbantottak egy bombát. Erről sokan úgy vélik, inkább csak egy „felerősített atombomba” detonációja következett be, minimális volt a felszabadult fúziós energia Szaharovék szerkezetében.
Ezt a nézetet erősíti az amerikai bombafejlesztések egyk résztvevőjének, Hans Bethének a véleménye is, aki a termonukleáris fúzió elméletének egyik kidolgozója. Világszerte úgy ismerik őt, mint aki először írta le a Napban lejátszódó hasonló folyamatokat, bár Teller Ede szerint Bethe csupán tökéletesítette Teller és George Gamow korábbi, akár világelsőnek is tekinthető termonukleáris teóriáját. (A Nap energiája voltaképpen ugyanabból a folyamatból származik, mint a hidrogénbombáé – erről lásd keretes írásunkat.)
Ki mit tud?
Először Hans Bethe, Teller Ede és az orosz származású George Gamow beszélgetett Los Alamosban, a 40-es években az amerikai hidrogénbomba megvalósításáról. Ennek lényege az, hogy az atommagok összeolvasztásakor - és így új elemek létrehozásából - sokkal több energia nyerhető, mint a "hagyományos" atombombákból, amelyek a maghasadáson alapulnak. A hidrogénbomba elvét tehát a Szovjetunióban Landau - ő még a harmincas években dolgozott együtt Tellerrel Németországban, amiről sorozatunk első részében írtunk -, Amerikában pedig Bethe, Gamow, Teller és Ulam ismerhette, de még Japánban is volt egy tudós, Tokutaro Hiragawa, aki felvetette 1941-ben, hogy egy atombomba felrobbanása, a maghasadás beindulása összenyomhat más atommagokat, és fúziós reakciót hozhat létre. Bethe egyébként a harmincas években együtt dolgozott azzal a Peierlsszel, akinek Landau elmondta 1934-ben a saját ötletét a termonukleáris bombáról.
Bethe nem hitte, hogy a szovjetek már 1953-ban igazi hidrogénbombát készítettek. Egyesek szerint 1955-ben, amerikai atomtitkok megszerzése után tudták a szovjetek elkészíteni a saját tökéletesített szerkezetüket, amely ekkor már tényleg termonukleáris fúzión alapult.
Ekkor már ismerhették az Amerikában dolgozó Stanislaw Ulam szerkezeti elrendezését, azt, hogy miként kell atombombával beindítani a hidrogénbombát. (Az oroszok egyik fő információs forrása a negyvenes években Klaus Fuchs volt. E Németországban született, majd Angliában és Amerikában is dolgozó, végül az életét az egykori NDK-ban befejező atomtudósról keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)
A források ellentmondóak és bizonytalanok, de nem kizárt, hogy az oroszok maguk jöttek rá arra, hogy nem Szaharov eredeti Szlojka-elrendezését, hanem az Ulam-féle szerkezetet kell használni a hidrogénbombához. Ulaméhoz (és Telleréhez) hasonló ötlettel egy szovjet atomtudós, Viktor Davigyenko is előállt. Davigyenko olyan elrendezésű kétfázisú bombát javasolt, az amerikaiak mintájára, amire akár önállóan is rájöhetett.
Egy vonalas tudós
A szovjet nukleáris kutatások vezéregyénisége, Julij Hariton viszont nemcsak hogy igazinak tartotta már az első, 1953-as szovjet hidrogénbombát, hanem azt állította, hogy a világon az első hidrogénbombát valójában ők csinálták meg. (Az amerikaiak által felrobbantott szerkezet ugyanis nem repülőgépről ledobható eszköz volt, bár az legalább biztosan robbant.) Andrej Szaharov is számos kitüntetést kapott az 1953-as „gyenge” bombáért, többek között akadémikus lett belőle, méghozzá az akkori időkben a legfiatalabb szovjet akadémikus.
Hariton egyébként szintén Rutherford tanítványa volt - akárcsak a megbízhatatlannak tartott, de Nobel-díjas Pjotr Kapica -, Angliában tanult 1926-28 között. 1946-92 között Szarov, a titkos bombafejlesztési központ, egy zárt város vezetője lett belőle, talán a "legvonalasabb" atomtudósként.
Hariton a negyvenes évek második felétől inkább szervező volt, de a korábbi, az atombomba kifejlesztését célzó programban - amelyet még Igor Kurcsatov irányított - Jakov Zeldoviccsal együtt dolgozta ki a szovjeteknek a láncreakció elméletét. Hariton tehát az atombomba fő tervezője volt, később viszont, a hidrogénbomba gyártásakor részben Kurcsatov szerepét vette át.
Hariton hozta létre, építette ki Szarovot, az Arzamasz-16 tudományos bázist, méghozzá Berija - a véres kezű belügyér - utasítására. Pályafutása során, főleg arzamaszi vezetőként, Hariton közvetlenül Berijának jelentett. 1945 után pedig sosem mehetett külföldre. Sztálin "javaslatára" állandóan mellette volt egy testőr, aki egyben inasa is volt. Az Arzamasz-16-ot a szovjet fogolytáborok, a Gulág rabszolgamunkásai építették: állítólag nem sokan maradtak élve ezután.
Ki mit tud?
Először Hans Bethe, Teller Ede és az orosz származású George Gamow beszélgetett Los Alamosban, a 40-es években az amerikai hidrogénbomba megvalósításáról. Ennek lényege az, hogy az atommagok összeolvasztásakor - és így új elemek létrehozásából - sokkal több energia nyerhető, mint a "hagyományos" atombombákból, amelyek a maghasadáson alapulnak. A hidrogénbomba elvét tehát a Szovjetunióban Landau - ő még a harmincas években dolgozott együtt Tellerrel Németországban, amiről sorozatunk első részében írtunk -, Amerikában pedig Bethe, Gamow, Teller és Ulam ismerhette, de még Japánban is volt egy tudós, Tokutaro Hiragawa, aki felvetette 1941-ben, hogy egy atombomba felrobbanása, a maghasadás beindulása összenyomhat más atommagokat, és fúziós reakciót hozhat létre. Bethe egyébként a harmincas években együtt dolgozott azzal a Peierlsszel, akinek Landau elmondta 1934-ben a saját ötletét a termonukleáris bombáról.
Maga Szaharov, aki később ellenzéki tevékenysége miatt 1975-ben béke Nobel-díjat kapott, homályban hagyta, hogy pontosan mi is robbant az első szovjet hidrogénbomba működésbe lépésekor.
A szovjetek mindenesetre az első bomba után tovább tökéletesítették a technikájukat, és 1955-ben jött a harmadik ötlet - ez is talán Szaharové volt, akárcsak az első, bár Szaharov is utal arra, hogy Jakov Zeldovicsnak és Jurij Trutnyevnek is voltak hasonló gondolatai -, és ekkor már sikerült teljes értékű hidrogénbombát robbantaniuk.
Később, 1961-ben működésbe léptették a világ legnagyobb erejű fegyverét, a nyugaton Cár-bombának nevezett szerkezetet. Ennek 50 megatonnás erejét hivatalosan azóta sem szárnyalta túl senki, bár Indiából érkeztek megbízhatatlan hírek ennél nagyobb detonációkról is. Az, hogy csak 50 megatonnát robbantottak a szovjetek, Szaharov „érdeme”, képesek lettek volna 100 megatonnára is, de a későbbi emberjogi aktivista talán már 1961-ben érezte, hogy túlzásba vitték a kutatásokat, ezért megfelezte a bomba hatóerejét.
Az 1955-ös szovjet áttörés, vagyis a harmadik ötlet eredetét azonban szintén sokan vitatják. Egyesek szerint a hirtelen ugrás a szovjet hírszerzésnek, és nem a szovjet fizikusoknak köszönhető. E feltételezések szerint valaki az amerikai oldalról informálta őket a hidrogénbomba-kutatás állásáról. (Az atombomba kifejlesztéséről biztosan lehet tudni, hogy voltak szovjet hírszerzési információk.)
Akármi történt is az ötvenes évek Szovjetuniójában, a hidrogénbomba végül olyan hatékony fegyvernek bizonyult, hogy a katonák sosem merték bevetni. A Cár-bomba még 100 kilométerre a detonáció helyétől is harmadfokú égési sebeket okozott volna, így hadászati alkalmazása elképzelhetetlen károkat tett volna az ellenségben.
Minthogy azonban a szovjetek és az amerikaiak is tudták, hogy a másiknak van ilyen fegyvere, végül a matematikusok léptek közbe. Neumann János, az Amerikában kutató, közgazdaságtannal, számítástechnikával és fizikával, de persze főleg matematikával foglalkozó zseniális képességű tudós kidolgozta az úgynevezett játékelméletet a negyvenes években. Ezen alapult egyrészt a nukleáris elrettentés elve - Marx György A marslakók érkezése című könyve szerint -, de ezzel az elmélettel bizonyították az amerikai vezérkarnak azt is, hogy a szovjetek sosem merik ledobni az atom- vagy a hidrogénbombát, mint ahogyan az USA-nak sem érdeke az atomháború, amelyben mindkét ország nagy része elpusztulna.
Mindez ugyanakkor a hidegháborúhoz vezetett, amit viszont egy másik magyar atomtudós, a szintén az amerikaiaknak dolgozó Szilárd Leó jósolt meg előre. Ekkor a két nagy katonai tömb, a NATO és a szovjet vezényletű Varsói Szerződés csapatai évtizedekig farkasszemet néztek egymással. (Szilárd Leó, aki Marx György szerint két órát tanácskozott Hruscsovval 1960-ban, javasolta először a forró drót létesítését a két világhatalom között. A hatvanas években ennek nagy hasznát is vették a kubai rakétaválság idején, amikor az egész világ az atomháború kitörésétől rettegett.)
A szovjet-amerikai fegyverzetfejlesztési versengés azonban tovább folyatódott, hiába érvelt ez ellen Szilárd Leó és néhány más tudós. Ezt a versenyt végül az amerikai hidrogénbomba kifejlesztőjének, a szintén magyar származású Teller Edének a támogatásával indított csillagháborús program döntötte el.
A Ronald Reagan amerikai elnök által a nyolcvanas években jóváhagyott rakétaelhárítási rendszert a szovjetek anyagi erőforrások híján már nem tudták utánozni. Így végül inkább a leszerelés mellett döntött Mihail Gorbacsov, és ekkor kezdődött meg a glasznoszty és a peresztrojka folyamata, amely a kommunizmus bukásához és a Szovjetunió felbomlásához vezetett.
Ki mit tud?
Először Hans Bethe, Teller Ede és az orosz származású George Gamow beszélgetett Los Alamosban, a 40-es években az amerikai hidrogénbomba megvalósításáról. Ennek lényege az, hogy az atommagok összeolvasztásakor - és így új elemek létrehozásából - sokkal több energia nyerhető, mint a "hagyományos" atombombákból, amelyek a maghasadáson alapulnak. A hidrogénbomba elvét tehát a Szovjetunióban Landau - ő még a harmincas években dolgozott együtt Tellerrel Németországban, amiről sorozatunk első részében írtunk -, Amerikában pedig Bethe, Gamow, Teller és Ulam ismerhette, de még Japánban is volt egy tudós, Tokutaro Hiragawa, aki felvetette 1941-ben, hogy egy atombomba felrobbanása, a maghasadás beindulása összenyomhat más atommagokat, és fúziós reakciót hozhat létre. Bethe egyébként a harmincas években együtt dolgozott azzal a Peierlsszel, akinek Landau elmondta 1934-ben a saját ötletét a termonukleáris bombáról.