Gorbacsov demokráciát követel Oroszországnak
Új demokratikus kezdetet követelt Oroszország számára Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, és újra leszögezte: elégedetlen az ország helyzetével.
#Szovjetunió
Gagarin lelövésének legendáját részeg katonatisztek erősítik
Jurij Gagarin, a világűrben járt első ember repülőgépét talán lelőtték - ennek a lehetőségét vetette fel egy idős ember a Moszkovszkij Komszomolec című lapban hétfőn.
Meg kell halnod, Sztálin elvtárs! Patkányméreg, balta és más teóriák
Sztálin 1953-as halálának körülményei máig tisztázatlanok, így továbbra is nagy teret kapnak az összeesküvés-elméletek. Most mindenesetre egy Magyarországon kevésbé ismert verziót ismertetünk, és vetjük össze már nálunk is közölt adatokkal.
A szovjeteknek is volt Atlantiszuk
33 évig szolgálta ki a Szovjetunió kőolajiparát a világ legelső mesterséges szigete. A héthektáros platformot 1982-ben nyelte el csaknem teljesen a Kaszpi-tenger. A dollármilliárdokat termelő elsüllyedt szovjet Atlantiszt ma már senki sem akarja igazából megmenteni - olvasható a Falanszter blog friss bejegyzésében.
Meghalt Sztálin tolmácsa
Elhunyt Vlagyimir Jerofejev diplomata, aki egykor Sztálin személyes franciatolmácsa volt - jelentette be fia, Viktor Jerofejev író az Eho Moszkvi rádióban kedden.
A gumiparagrafusoktól a "zsidók bástyájáig"
A Horthy-rendszer sajtója nem volt szabad, de a negyedszázados tekintélyuralmi rendszer hullámzó volt a tekintélyuralmi, diktatórikus és a demokratikusabb stílusú sajtóirányítás szempontjából. Az azonban mindvégig alapelv volt: a sajtóra állandóan nyomást kell gyakorolni, mert ennek direkt politikai haszna van.
Felháborítónak tartja Basescu kijelentéseit Oroszország
Oroszország felháborítónak tartja Traian Basescu román államfőnek azt a kijelentését, miszerint 1941-ben ő is kiadta volna a parancsot Szovjetunió megtámadására.
"Mindig, újra és újra legyőzzük a németeket"
A náci Németország feletti második világháborús szovjet győzelem és a köré épített mítosz a mai orosz társadalomban is alapvető legitimációs erővel bír - mutattak rá orosz akadémikusok egy nemzetközi tudományos konferencián szombaton Budapesten.
Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele
Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
Három beszéd, amely megváltoztatta a XX. század menetét
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.
Mementó 1991: a Kalasnyikov-botrány és egyéb zűrök a visegrádi csúcs árnyékában
Igen nehéz helyzetben volt 1991 februárjában az Antall József vezette magyar kormány. Jugoszlávia nemzetközi botrányt csinált a Horvátországba szállított magyar Kalasnyikovokból, a visegrádi hármak (Varsó, Budapest, Prága) történelmi csúcstalálkozóra készültek a KGST és a Varsói Szerződés romjain, közben éppen zajlott az Öböl-háború. A felbomló Szovjetunió gazdasági válsághelyzetbe (is) sodorta a három közép-európai államot, amelyek közül Csehszlovákia nem is tudott sokáig egyben maradni.
Rejtélyes tanácsadók Magyarországon
Titokban és nyilvánosan szovjet segítők százai működtek Magyarországon. Rákosi hívta be őket, de Kádáréknak is segítettek. A legfontosabb azonban mindig a szovjet birodalom érdeke volt.
Idén lesz 50 éves – mi történt a születésekor?
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
Ma is lehetne Sztálin születésnapja – de mikor született valójában?
A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték Sztálin, a szovjet diktátor születésnapját. Vagyis elvileg ma lenne az évforduló, ám valószínűbb, hogy három nappal korábbi a tényleges dátum. Nemcsak a születés éve, hanem a napja is bizonytalan, azonban a december hó – eddig úgy tűnik – biztos.
Tiltott jelképpel ellátott hólapátok miatt büntetnek Litvániában
A litván Delfi hírügynökségre hivatkozva az Ukrinform azt írta: akár 80 ezer forintnak megfelelő összegű bírságra is számíthatnak Litvániában azok a hómunkások, akik az egykori Szovjetunió jelképeit viselő lapátokkal tisztítják a közutakat.
A katyni bűntettet Sztálin közvetlen utasítására követték el
Heves vita után fogadta el az orosz állami duma "A katyni tragédiáról és áldozatairól" című nyilatkozatot, melyben az áll: a katyni bűncselekményt Sztálin és más szovjet vezetők közvetlen utasítására követték el.
Kunmadarasról atombombázták volna Olaszországot?
Kunmadarasi és debreceni bázisokról indított bombázókkal mért volna atomcsapást a szovjet hadsereg Olaszországra és Ausztriára - derül ki a Légierő társbérletben című könyv most megjelent második kötetéből. A mű szerzője korábban titkos dokumentumok alapján megdöbbentő számot közöl a szovjet légierő hidegháború alatt hazánkban elvesztett repülőgépeiről - értesült a HavariaPress.
Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?
Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.
Kevésbé ismert összefüggések a rendszerváltásról
A kelet-európai átalakulások tanulságait próbálja összefoglalni egy tanulmánykötet, amelyet többségében az ELTE történelem szakos doktoranduszai írtak. Az egyik legérdekesebb tanulmány a Szovjetunió összeomlása és az olajárak változása közti összefüggéseket vizsgálja.