szerző:
HavariaPress
Tetszett a cikk?

Kunmadarasi és debreceni bázisokról indított bombázókkal mért volna atomcsapást a szovjet hadsereg Olaszországra és Ausztriára - derül ki a Légierő társbérletben című könyv most megjelent második kötetéből. A mű szerzője korábban titkos dokumentumok alapján megdöbbentő számot közöl a szovjet légierő hidegháború alatt hazánkban elvesztett repülőgépeiről - értesült a HavariaPress.

A HavariaPressnek a Légierő társbérletben című könyv szerzője, Vándor Károly elmondta, hogy 18 évnyi kutatómunka után született meg a mű, melynek most jelent meg második kötete. Az alkotás a hazánkban állomásozó szovjet légierő teljes történetét dolgozza fel, különös tekintettel az atomfegyverekre, melyeket a szárazföldi haderő egy, valamint a légierő két raktárában állomásoztattak Magyarországon. Az atompilóták mindennapjainak bemutatásán keresztül derül fény a szovjet hadvezetés éles helyzetre készült forgatókönyvére. Egykor titkos dokumentumok kétséget kizáróan megemlítik, hogy a kunmadarasi 1. gárda vadászbombázó ezred és a debreceni 727. gárda bombázóezred atombombákkal ausztriai és olaszországi célpontokat készült megindulási helyzetben megsemmisíteni.

Kiderül a könyvből az is, hogy közel 180 repülőgépet vesztett el a szovjet légierő 46 évnyi magyarországi állomásozása során, többnyire - szigorú titokként őrzött - balesetekben. Kiderül a könyvből például az, hogy a kunmadarasi bázis betonján a mai napig látható sötét folt 1986-ban keletkezett, mikor Smarjev főhadnagy véletlenül oldotta az egyik gépre függesztett P-50S gyakorlóbombát, a belőle kivágódó magnéziumtöltet a kerozinvezetéknek csapódott, s a Szuhoj Szu-17M2 taktikai atombombázó lángra lobbant. A mellette álló gépet próbálták elhúzni, de nem sikerült, arra is átterjedtek a nagy szélben a lángok, mindkét gép elégett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Iván Miklós Tech

Egy furcsa moszkvai tárgyalás és a német egység

Egy amerikai professzor, egy német közvélemény-kutató és egy magyar író-történész elemezte többek között a német egység kérdéseit csütörtökön az Andrássy Egyetemen tartott konferencián. A legérdekesebb talán egy Gorbacsovról szóló dokumentum közlése volt, amiből az 1990-es egyesítés előzményei derülnek ki. Cikkünk végén kronológiát is közlünk az újraegyesítésről.

Szegő Iván Miklós Tech

Kevésbé ismert összefüggések a rendszerváltásról

A kelet-európai átalakulások tanulságait próbálja összefoglalni egy tanulmánykötet, amelyet többségében az ELTE történelem szakos doktoranduszai írtak. Az egyik legérdekesebb tanulmány a Szovjetunió összeomlása és az olajárak változása közti összefüggéseket vizsgálja.

Szegő Iván Miklós Tech

Banánköztársaságok mintájára lettünk timföldnagyhatalom

Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „A néger nép és a Szovjetunió”

Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.