Megújult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetsebesség-mérő oldala. A szelessav.net frissítése révén már már 10 Gbps feletti sebesség is mérhető. Az oldal az esetleges reklamációban is érdemben tud segíteni.
Magyarországon ehhez képest filléreket kérnek a szélessávú kapcsolatért. Kijött a Cable.co.uk új elemzése.
Ha az internetsebességünk rendszeresen elmarad a szolgáltató által garantált értékektől, érdemes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérőszolgálatához fordulnunk – hívja fel a figyelmet a szervezet, amely netsebességmérője most megújult, pontosabban dokumentált mérési jegyzőkönyvvel segíti a fogyasztó védelmét. Az elmúlt évben a külső felhasználók több mint kétmillió mérést végeztek el a független hatósági felületen.
Közzétette egy érdekes kutatása eredményét az NMHH, amely azt is bemutatja, milyen problémákat észlelnek a magyar internetezők, és mik azok, amik a legjobban zavarják a felhasználókat.
Minden ötödik uniós lakos – zömmel vidéken élők – másodrendű polgárrá vált amiatt, hogy jelentősen elmarad a tervektől a széles sávú internet kiépítése. A magyarországi helyzet nem rossz, de azért hagy kívánnivalót maga után.
Minden ötödik uniós lakos – zömmel vidéken élők – másodrendű polgárrá vált amiatt, hogy jelentősen elmarad a tervektől a széles sávú internet kiépítése. A magyarországi helyzet nem rossz, de azért hagy kívánnivalót maga után.
Az Európai Unió műholdas rendszerének kiépítése véget ért, így ma már a 28 tagország minden polgárának hozzáférési lehetősége van a szélessávú internethez.
Közös ajánlattal jelentkezik a Telenor és a UPC Direct. A stratégiai együttműködés értelmében június 5-től a két cég egyes szolgáltatásai csomagban, kedvezményes áron is elérhetők. A megállapodás egyelőre tesztidőszakra szól.
A 900 megahertzes sáv értékesítését árveréssel bonyolítják le, az eljárás eredményeképpen a távközlési piaci szereplők várhatóan a harmadik negyedév végére juthatnak a frekvenciákhoz - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A magyar internetes piacot több feszültség is jellemzi: a szolgáltatók között kemény árharc van, a felhasználók nem mindig azt a sávszélességet kapják, amit ígérnek nekik és amit várnak, az állam pedig különadóval sújtja az ágazatot.
A Szélessáv Műhely tagjai hivatalosan letették voksukat a szélessávú internethasználat mind szélesebb körű hazai elterjesztése mellett.
Fél év alatt a 15-69 éves hazai lakosságon belül 3 százalékpontot nőtt az internetezők aránya, így a legfrissebb kutatási adatok szerint 49 százalékos az internetpenetráció – áll az NRC piackutató cég legújabb felmérésében. Ez annyit jelent, hogy több mint 3,62 millióan kapcsolódnak havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 45 százalék.
Napjainkra a stabil és nagy teljesítményű vezetékes internet-hozzáférés a legfontosabb alapszolgáltatások sorába lépett. De vajon hol tart most ez a technológia, és milyen messze vagyunk még a Jetson család futurisztikus víziójától?
Országos internetsebesség-mérő oldalt indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A weblapon az ígéretek szerint valós információkat adnak az előfizetőknél ténylegesen tapasztalt internetsebességről. A magyar nyelvű független, szakmailag megbízható mérések alapján ellenőrizhető az internetszolgáltatás minősége, a le- és feltöltési sebessége, késleltetés, valamint a hálózatsemlegesség.
Műholdas szélessávú szolgáltatását indít a Business Telecom Nyrt. (BTel) lakossági és vállalati előfizetőknek.
Az Informa Telecoms & Media ("Informa") piackutató cég legfrissebb felmérése szerint a CE On-Demand a világ hét legjelentősebb felhőszolgáltatójának egyike.
A szélessávú internetkapcsolatnak volt az utóbbi évtizedben a legnagyobb hatása a társadalomra, és ez az a fejlesztés, amely nélkül az emberek többsége már nem tudna meglenni.
Útnak indították pénteken az első európai műholdat, amely szélessávú internetes átvitelt tesz lehetővé a földrész egész területén, beleértve az eddig elszigetelt vidékeket is.
Az internet egyik atyjaként emlegetett Vint Cerf szerint komoly problémákat okozhat, ha a fogyóban lévő „régi” IP-címekről át kell állni a sokkal több lehetőséget kínáló IPv6-os szabványra.
Magyarország a 28. azon a listán, amit a szélessávú internetes technológiában vezető szerepet betöltő országokról készített az Oxfordi Egyetem Said Business School: az első helyen Dél-Korea áll, majd Hong-Kong és Japán következik, míg a 29. helyen Csehország, a harmincadikon pedig Lengyelország és Szlovákia holtversenyben áll.
