A 2023-ban megjelent, több száz milliárd forintos bevételt hozó rendeletről a piaci szereplők már akkor azt mondták, hogy sérti az uniós jogot, az Európai Bizottság most jutott el odáig, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.
Kendőzetlen zsarolásnak tűnő levelet küldött Lantos Csaba energiaminiszternek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonos-vezetője: ha a kormány nem szabja át a vállalatot terhelő – Bige szerint ellehetetlenítő – kvótaadót, akkor leáll a termeléssel, sokkal drágább lesz a műtrágya, és az állam is bevételektől esik el. A kormány nem állt kötélnek, Bige bejelentette a végleges leállást – ami a megfogalmazása alapján csak addig lesz végleges, amíg a kormány nem enged. (Frissítés: Közben kiderült, nem végleges a leállás.)
Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Az iparhoz hasonlóan az agrárvilág szereplőit is bevonnák a szén-dioxid-kvóták kereskedésébe, ám ahhoz, hogy egy gazdaság földje szénmentessé, és igazán termővé váljon, 10-12 éven át egy speciális talajművelő módszert kell alkalmazni. A pénzen kívül ösztönző lehet a tudat, hogy ezzel sokban hozzá lehet járulni a klímakatasztrófa elkerüléséhez.
Akár még nyereségesbe is fordulhat az évek óta masszívan deficites Mátrai Erőmű azzal, hogy a dráguló gáz magával húzta az áram árát. Az idén nyárra datált fordulat a kormánynak is segít, hogy kozmetikázza azt a veszteséget, amit magára vállalt, amikor megvette a céget, az annak pénztárát is megcsapoló Mészáros Lőrinctől.
Hozzájárult az Európai Bizottság, hogy Bulgária, Csehország és Románia a következő években is fenntarthassa azt a rendszert, amelyben ingyen ad úgynevezett szennyezési kvótát erőműveinek. Magyarország és Lengyelország hasonló kérését is vizsgálják Brüsszelben. Ciprus, Észtország és Litvánia már korábban megkapta az engedélyt.
Az Európai Bíróság csütörtökön másodfokon is megerősítette, hogy az Európai Bizottság túllépte hatásköreit, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek összmennyiségére vonatkozó felső határt írt elő Lengyelország és Észtország számára.
