Befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek – írta meg az Agrárszektor Bige László elnök-vezérigazgató közlése alapján. Mivel a hazai piac 60 százalékát a Nitrogénművek látja el, a végleges leállásnak meglehetősen nagy hatása lenne a mezőgazdaságra.

Valójában Bige nem jelentette be a gyár végleges leállását. Az Agrárszektornak egész pontosan az alábbiakat mondta:

A korábbi hírekkel ellentétben a Nitrogénművek nem egy hónapra, hanem határozatlan időre állt le, sőt az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét.

A Péti Nitrogénművek

Túry Gergely

A fenti mondatban valójában szó sincs végleges leállásról, Bige „határozatlan idejű” leállásról beszélt, illetve arról, hogy „nem tervezi” az újraindulást. Amiből logikailag nem következik, hogy a jövőben se tervezné. (Frissítés: Bige az RTL Híradójának adott nyilatkozatában - amely cikkünk megjelenése után került ki - már arról beszélt, hogy elállt a végleges leállítástól.)

Bige László Lantos Csaba energiaminiszternek küldött levelében – amelyet az Agrárszektor a cikkben közzétett – teljesen konkrétan elmondja, mi kellene ahhoz, hogy a „nem tervezésből” tervezés legyen: a CO₂-kvótákat megadóztató kormányrendelet felülvizsgálata.

A műtrágyagyártás jelentős CO₂-kibocsátással jár, a kormányzati sarc – Bige szerint – akkora pluszteher, műtrágyatonnánként 20 ezer forint, amit nem lehet érvényesíteni a késztermék árában, így a cég vaskosan veszteséges működésre kényszerülne. „A kormányrendelet vegyiparra gyakorolt hatása súlyos, de azon belül még diszkriminatív is, hiszen aránytalan terhet ró a nitrogén műtrágya gyártására. Elvárt működés mellett, ami a hazai mezőgazdaság igényének közel 60%-át biztosítja és az ország export teljesítményéhez is jelentősen hozzájárul, a bevezetett adó mértéke meghaladhatja árbevételünk 10 százalékát, ami a vállalat likviditásának fenntartása érdekében azonnali reakciót igényel. Más, az adóval érintett vállalatoknál ez a mérték, konszolidált árbevétel szinten 1% alatt marad” – írta Bige Lantosnak. Hangsúlyozva:

Jelen levelünk célja továbbra is az, hogy felhívjuk a Kormányzat figyelmét a bevezetett adó rendkívüli hatásaira és felkérni a Kormányt a rendelet finomítására.

A levélnek nem volt foganatja, Bige László az Agrárszektornak azt mondta: „úgy látjuk, hogy nem változik semmi".

Ha a műtrágya drágul, minden drágul

Ugyan Bige szerint a dolgozók elbocsátása, a beruházások leállítása és a gyár konzerválása folyamatban vannak, ezek nem olyan dolgok, amiket ne lehetne visszacsinálni. Ráadásul minél előbb „változik a terv”, annál könnyebben. Így elég valószínűnek tűnik, hogy Bige erre kész lenne – ha a kormány átalakítaná a CO₂-kvóta-adót. Egyébként a Telex információi szerint a gyárban épp januárig tartó karbantartás zajlik, a „leállás” alapvetően nem az új adóra adott reakció.

A nagy kérdés persze a kormány számára is az, hogy a Nitrogénművek tartós leállásának milyen hatása lesz, vagy lenne. Ezt Bige a Lantos Csabának küldött levélben hosszasan részletezi. A költségvetés biztosan le tud mondani arról az összesen bő 32 milliárd forintról, ami a Nitrogénművek működése kapcsán adók, járulékok, díjak formájában befolyik. Nagyobb probléma, hogy a vállalat által előállított műtrágya nagyon hiányozna a mezőgazdaságból.

Túry Gergely

Azt

Bige sem állítja, hogy az általuk előállított műtrágyát ne lehetne importból pótolni, ám az árak emelkednének

„minimum 20-50 százalék között, ami előreláthatóan a mezőgazdasági termelők műtrágya-felhasználását jelentősen fogja csökkenteni, ezáltal tovább romlik a versenyképességük”.

Ha a műtrágya jelentősen drágul, az idővel végiggyűrűzik a teljes élelmiszeriparon. Ezt a kormány – amely épp most ünnepli az infláció felett aratott győzelmet – aligha akarhatja. Ugyanakkor a lakosságot is érintő, végiggyűrűző drágulás lassú folyamat lenne, lefutása termékpályánként eltérő időzítésű és erősségű, sokkot így aligha okozna.

Bige zsarolása ráadásul sokat vesztett hatékonyságából most, hogy felfedte lapjait. Innentől, ha a kormány módosítja az adórendeletet, mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy azt Bige zsarolása előtt meghajolva teszi. Persze az is igaz, hogy az átlagembert azért kevéssé érdekli a szén-dioxid-kvóta-adó vagy a műtrágya ára, a Nitrogénművek pedig leginkább csak akkor, amikor Bige László épp látványosan küzd a kormánnyal – tehát egy jogszabálymódosítást különösebb arcvesztés nélkül lehetne abszolválni. Különösen a saját választók előtt, akik legfeljebb a pártmédiából tájékozódnak, amely az egész ügyet úgy, ahogy van, elhallgathatja. Ami azt illeti, el is hallgatja, a Nitrogénművek „leállása” egy sor erejéig sem volt hír se a közmédiában, se az MTI-ben, se a pártközeli sajtó zászláshajójának számító Origo.hu-n, miközben a független sajtó minden része már kiemelten beszámolt róla.

Nincs ingyen az ingyen kvóta

Kérdés az is, hogy valójában mekkora bajban van a Nitrogénművek, egyszerűen fogalmazva igaz-e, hogy a kvótaadó ellehetetleníti a működést. A Nitrogénművek az Európai Uniótól az ingyeneskvóta-kiosztás szerint több mint 800 ezer tonna CO₂-kibocsátást lefedő kvótát kap.

Az EU CO₂-tranzakciós jegyzéke szerint 2021-ben 903 ezer tonna volt a gyár tényleges kibocsátása, 2022-ben már csak 463 ezer – ennek magyarázata az, hogy hónapokon keresztül nem termelt. A kormány épp erre hivatkozva vezette be a kvótaadó egyik elemét, a gyárak által megkapott, majd nem felhasznált, hanem továbbértékesített kvótákból származó bevétel 15 százalékát kell befizetniük tranzakciós díjként – ez a környezetvédelmi hatóság bevétele. Illetve azok a gyárak, amelyek CO₂-kibocsátásuk legalább felét ingyen kvótákkal fedezik, az összes kibocsátásuk után tonnánként 36 euró adót kötelesek befizetni. A Nitrogénműveknek – ha az adó már létezett volna – a tavalyi kibocsátása után 6 milliárd forint adót kellett volna fizetnie, a 2021-es után 12-13 milliárdot.

Túry Gergely

Ezek jelentős összegek, ám a CO₂-kvóták szabadpiaci ára tonnánként 80-90 euró körül mozog.

Ha a Nitrogénműveknek és az ingyenkvóta-kiosztás más kedvezményezettjeinek a piacról kellene kvótákat vásárolniuk, azok több mint duplájába kerülnének a magyar kvótaadó költségénél.

Nem mellesleg Bige László elég gyakorlott a panaszkodásban. Ahogy említettük, 2022-ben a gyár hónapokig állt – arra hivatkozva, hogy az elszállt gázárak mellett nem éri meg termelni (a termelési költségek mintegy 90 százalékát a gáz-, az áram- és a kvótaárak teszik ki). A gáz- és áramárak valóban elszálltak 2022-ben, de azért a Nitrogénműveknek csak sikerült úgy kisakkoznia a gazdálkodását, hogy az évet 30,7 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta.

A másik oldalon persze ott állt a késztermék, a műtrágya árának jelentős emelkedése. Erre Bige már 2021-ben bazírozott, novemberben ezt mondta a HVG-nek adott interjúban: „A régióban általánossá vált kényszerszünetek miatt súlyos áruhiány lesz, ami megjelenik a műtrágya árában is, és ezt ki akarjuk használni. 2022 januártól májusig nem az lesz a kérdés, hogy mennyi lesz a műtrágya ára, hanem az, hogy kapsz-e, vagy nem kapsz, mert nem lesz áru.”

Bige a választások előtt állt szembe a kormánnyal

Az sem nóvum, hogy Bige László a kormánnyal hadakozik. Már 2021 novemberében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy minisztériumi egyeztetésen azt mondta, a gazdálkodók azt várják el, hogy a magyar műtrágyák az országon belül maradjanak. „Ha a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László úr így folytatja (műtrágyaexporttal és áremeléssel), akkor komolyabb állami beavatkozásra lehet szükség.”

A Nitrogénművek szerint az is elhangzott, hogy

az állam akár át is veheti a gyár üzemeltetését annak érdekében, hogy a műtrágyatermelést állami kontroll alá vonják.

Pár nappal később az agrárminiszter azzal vádolta meg Bigét, hogy mindenkit megkárosított, aki zöldséget vagy gyümölcsöt vett, a cége ugyanis a piaci helyzetét kihasználva mesterségesen emelte a műtrágya árát a magas világpiaci árak mellett, így annak költsége az előző évekhez képest a négyszeresére növekedett.

Műtrágyázás Tószeg térségében

Túry Gergely

A vádakra Bige László nyílt levélben reagált. Mint írta, „Nyugat- Európához viszonyítva majdhogynem mindig olcsóbb volt a műtrágya Magyarországon, mint Németországban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 29 milliárd 880 millió 107 ezer 885 forinttal segítettünk a magyar gazdáknak az olcsóbb műtrágya eladásával németországi kollégáikhoz viszonyítva.”

Minden idők legnagyobb GVH-bírsága

Bige László sokáig inkább kerülte a nyilvánosságot, ám 2021-ben, a 2022-es országgyűlési választás előtt aktivizálta magát, számos nyilatkozatában enyhén szólva kormánykritikus, sőt konkrétan Orbán-kritikus hangot ütött meg. És teljes mellszélességgel beállt Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt mögé.

A Nitrogénműveknek és Bigének két meglehetősen fontos ügye van folyamatban. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot, amiért a vállalat más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon. A Nitrogénművek a döntést peres úton vitatja, a bírságot ugyanakkor be kellett fizetnie.

Nemcsak itthon, hanem külföldön is bajban van Bige László cége, az állam ugrásra készen vár

Már akkor veszélyben látta Bige László műtrágyabizniszét egy nagy nemzetközi hitelminősítő, amikor még szó sem volt rekordbírságról vagy államosításról. Ha le kellene állítani a termelést, az jó ürügy lenne az államnak arra, hogy felügyelete alá vonja a politikai támadások alatt álló mágnás cégét.

Az OTP-vel és annak vezetőjével, Csányi Sándorral sem jó a viszony. Régen elsősorban az OTP finanszírozta Bige vállalatait, ám a gazdasági válság idején elmérgesedett köztük a viszony, és a bank felmondta a hiteleket. Bige emiatt 25 milliárd forintos kártérítést követelt az OTP-től, de elbukta a pert. Egykor a KITE Bige legnagyobb belföldi vevője volt, s a műtrágyakirály maga is meg akarta venni a céget, de Csányi megelőzte. Bige korábban a HVG-nek azt mondta, ezek után a KITE nem vette át tőle a köztük lévő, ötéves szerződés szerinti mennyiséget, ezért a Nitrogénművek 10 milliárd forint kötbérért perli az integrátort, ám a versenyhivatallal folytatott jogvita végéig az eljárást felfüggesztették.

A HVG birtokába került dokumentumok szerint a KITE azzal érvel, hogy Bige a tulajdonosváltás után drágábban adta volna nekik a műtrágyát, mint másnak, s mint amiben – egyébként versenysértő módon – megegyeztek, ezért álltak el a szerződéstől. Bárhogy is történt, végül a KITE feldobta a korábbi kartell tagjait – köztük saját magát is – a versenyhivatalnál, amivel ő mentesülhetett a bírságtól.

Börtönnel fenyegető vád

Bige renoméját az ellene folyó büntetőeljárások is rombolják, elmarasztaló ítélet esetén évekre börtönbe kerülhet. A nagyvállalkozót és társait ugyanis hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolja az ügyészség, amellyel 2011–2018 között több mint kétmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a műtrágyagyárnak. Ebből 800 millió állítólag Bige saját zsebébe folyt be feketén, a többi pedig a vele együttműködő kereskedőkhöz áramlott.

Utóbbiak között a saját érdekeltségei is fellelhetők, vagyis a bűnösnek mondott ügyletek jó részében Bige egyszerűen átcsoportosította a bevételeket egyik cégéből a másikba. Erre azért volt szüksége, mert a hitelezőkkel kötött megállapodás szerint a törlesztés végéig nem vehetett volna ki pénzt a Nitrogénművekből, hogy – rosszakaróik szerint – saját fényűző kedvteléseit, például a birtokán tartott vadászatokat finanszírozza. Ugyanakkor nem igazán életszerű, hogy az egyik leggazdagabb magyar a luxuskiadásai miatt kockáztassa az élete nagy művét jelentő gyár pénzügyi biztonságát.

Konkrétan az történt – áll a HVG birtokába került vádiratban –, hogy a Nitrogénművek a piaci ár 15–30 százalékára értékelt le kifogástalan vagy azt közelítő minőségű műtrágyát. Ezt aztán továbbadta a vele összedolgozó kereskedőknek, s ők normál áron értékesítették az árut a vevőknek, akik az esetek többségében nem tudtak a turpisságról. A számlát nem mindig a teljes vételárról állították ki: a műtrágya egy részét számla nélkül, készpénzért adták el, ami a vevőknek is előnyös volt, mert olcsóbban kapták meg az árut. A vádirat szerint a kereskedő haszna a számlás forgalom árkülönbözete volt, míg a számla nélkül befolyt összegeket osztották vissza Bigének „vesztegetési pénzként”. Bige koholt vádakról beszél, mint a HVG-nek korábban mondta:

szíve joga, hogyan árazza a saját műtrágyáját.