A csok-támogatást is fel lehet használni arra, hogy gyilkos feleségünknek nagymenő védőügyvédet vásároljunk, legalábbis a Szegedi Szabadtéri Színpadon bemutatott Chicago szerint. De ez a Chicago mintha valahol itt a Kárpát-medencében lenne, nem Amerikában.
Lehet, hogy Shakespeare egyik leghíresebb vígjátéka, a Szentivánéji álom annyira nem is a felhőtlen, vidám szerelemről szól? Hegedűs D. Géza mindenesetre nem felejtette el, mi minden történik ebben a darabban, ami nem fér bele a boldog párkapcsolatokba.
Különleges és lenyűgöző Az utolsó kislányok című, sokszorosan díjazott előadás, amely mindenről szól, ami rettenetes lehet az anyaság kapcsán, de semmiről sem úgy, ahogy azt várnánk.
A világ káosz, és káoszban tévelyeg benne minden férfi és nő. Ismerős a címe a tankönyvekből a szombathelyi Weöres Sándor Színház nagyszerű előadásának, de a címen kívül nemigen maradt meg semmi az alapanyagból. És ennél jobb nem is történhetne a nézőkkel.
Alföldi Róbert kezében fergeteges komédiává válik a sötét középkor, meg a mai magyar valóság is: az egyik legjobb magyar drámaíró új bemutatója a 14. századi Magyarországon játszódik, de korántsem az Anjou-k lesznek azok a politikusok, akik eszünkbe jutnak róla.
Hogy semmi olyasmi, ami megszokott lenne, az egész biztos, pláne, ha hozzátesszük, hogy mindez egy színházban zajlik. Minden idők egyik legsikeresebb musicalje önmagában is feladja a leckét, de amit a legújabb bemutatón műveltek vele, az aztán végképp minden várakozással szembemegy.
A világ egyik legfontosabb kortárs szerzője, az Erőszakik vagy a Három óriásplakát Ebbing határában című filmek Oscar-díjas szerzője nemrég új színdarabot írt, amelyet már Magyarországon is bemutattak. Egy remek, de finoman szólva is megdöbbentő alapötlet a rettenetes pojácaszerepben brillírozó Alföldi Róberttel: ez a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog.
Gálvölgyi János először játszik Pintér Béla társulatában, nem is akármilyen szerepet. Pintér új előadása nemcsak dühös, kemény és őrült, hanem bátor is, pedig ettől elszokott már a színház a NER elmúlt tizenkét évében.
Alföldi Róbert szegedi, később Budapestre érkező West Side Storyja csupa olyasmit szeretne, amit csak szeretni lehet, még akkor is, ha ezt nem mindig a legjobb eszközökkel éri el. Egy túlzottan ismerős világ kritikája ez, kékplakátos aktualizálás nélkül.
A Jordán Adél életéről készült előadás rengeteg humorral, mégis komolyan beszél útkeresésről, szerelemről, családról és boldogságról. Szép lezárása egy kitárulkozásra épülő, kivételes sorozatnak.
A Kőszegi Várszínház a járvány után megint létrehozott egy új, saját bemutatót, pont olyat, amilyenek miatt érdemes nyáron is színházba járni, mert több van benne, mint gondolnánk.
Bödőcs Tibor legkedvesebb gyereke, Magyar Oszkár szobafestő-mázoló kocsmabútor testet kapott: Thuróczy Szabolcs mondja el az életét egy új színházi előadásban. A Bödőcs-féle kabaré pedig sok új színt kap tőle, és nem is csak a fröccs minden árnyalatát.
Biztos, hogy tudja, miről is szól Orwell klasszikusa, az 1984? Biztos, hogy csak a diktatúrákra igaz a sok borzalom, amit leírt benne? A Szegedi Nemzeti Színház a vírus miatt fél év késéssel végre bemutatta a művet Alföldi Róberttel; ez volt az utolsó előadás, amit az újbóli színházbezárás előtt még megnéztünk. Kritika.
Mi az: a többségi társadalom privilegizált helyzetű tagjai kamu cigány akcentussal utánozzák a romákat úgy, hogy közben egyetlen roma sincs a színpadon vagy az alkotók között? Nem, nem a Fábry-show egyik rosszul sikerült adása 1995-ből, hanem Magyarország egyik legtehetségesebb, ráadásul – máskor – mind társadalmi, mind emberi értelemben legérzékenyebb színházi embere, Pintér Béla új előadása, a Vérvörös Törtfehér Méregzöld.
