Manapság gyakran ismételt frázis, ha az embereket tévénézési szokásaikról kérdezik, hogy valaki egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán néz tv-t. De valóban igaz ez? Tényleg eltűnt az otthonokból a színes, sokszor zajládának is csúfolt készülék? Egy tavaly év végén készült kutatás alapján biztosan állíthatjuk, hogy nem: csak a szokásaink alakultak át.
Az elmúlt évek vitathatatlan lenyomatot hagytak a mindennapi életünkön, a pandémia és a gazdasági helyzet mellett a soha nem látott mértékben történő technológiai fejlődés és digitális újdonságok erősen formálták azt, hogyan töltjük el a szabadidőnket. Kevesebbet járunk moziba vagy koncertekre, gyakrabban nyúlunk a távirányító után és főzésre is egyre több időt szánunk. A Samsung legújabb kutatása azt vizsgálja, hogyan változtak a hazai tartalomfogyasztási, vendégvárási és kikapcsolódási szokások, valamint arra is keresi a választ, hogyan képzeljük el a jövő szórakozási formáit.
Bár a világon már tapasztalni ennek jeleit, nálunk egyelőre még nem mondják le tömegesen a tévéelőfizetést. A Netflix első embere a napokban úgy nyilatkozott: a hagyományos televíziózás pár év múlva eltűnik.
Ahogy a világ legnagyobb részén, hazánkban is jelentősen növekedett az okoseszközök használata a koronavírus-járvány hatására és ez számos tevékenység virtuális változatát is magával hozta. A Samsung kutatásai azt mutatják, a digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak az új kapcsolatok kialakításához és ápolásához, de akad olyan online kommunikációs lehetőség, amelyet nem szívesen próbálnának ki a magyarok.
A koronavírus járvány során megugrott a képernyő előtt töltött időnk, ezért jó, ha tudjuk, milyen lépéseket tehetünk szemünk egészségének megóvása érdekében. Lássuk, mire érdemes figyelni.
Miközben Nyugat-Európában már hódít az új generációs videós tartalomszolgáltatás, a mi régiónkban erősen tartja magát a hagyományos, lineáris tévézés – állítja a televíziózással kapcsolatos fogyasztói szokásokat kutató Wavemaker Hungary. Egy magyar ember átlagosan 284 percet ül a tévéje előtt – naponta.
Való igaz, hogy az elmúlt időszakban nagyban átalakultak a tartalomfogyasztási szokásaink, azonban kár tagadnunk, az internetezés mellett még ma is imádunk tévézni – állítja nézettségi kutatásokra és saját adataira alapozva az Invitel. A szolgáltató szerint az adás minőségét HD alatt egyre kevesebben tartják elfogadhatónak.
Fejlett és érett az európai (szórakoztató)elektronikai piac, de azért bőven van még lehetőség a bővülésre. A következő évek növekedésének egy váratlan forrása is lehet: a kontinensen letelepedni kívánó menekültek.
Egyre többet nézzük a tévét, de már nem csak úgy, nem csak azt, és nem is csak azért, mint korábban. Ráadásul már nem is csak tévékészüléken.
A hagyományos tévénézés sok évtizeden át nem talált kihívóra, mostantól azonban a nézők egyre inkább a saját irányításuk alá vonhatják azt, hogy mikor, mit, és min szeretnének megtekinteni.
Felmérés készült a magyar nézői szokásokról, különös tekintettel a sorozatokhoz fűződő viszonyunkról. Ami biztos, itthon továbbra is a Barátok közt a legnépszerűbb széria, de születtek meglepőbb eredmények is.
Három perccel többet nézik a tévét a magyarok, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést az 50 év feletti korosztályban mérték: az idősebbek napi hat és fél órán át tévéznek.
A Barátok közt, a Jóban Rosszban és az NCIS a magyarok legkedveltebb sorozata egy kutatás szerint. A felmérésből az is kiderül, hogy tízből heten rendszeresen követik a sorozatokat.
Átlagosan öt óra tizennégy percet töltöttek naponta tévézéssel a négyévesnél idősebb magyarok az első negyedévben. Ez két perccel kevesebb, mint amennyit egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban mértek - derül ki az AGB Nielsen elemzéséből MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzéséből.
