#tálibok



Letilthatja-e a tálibokat a közösségi média?

Elvárható társadalmi szerepvállalás, vagy önkényes cenzúra? A közösségi médiából az afganisztáni hatalomátvétellel egy időben elkezdtek eltűnni a tálibok oldalai, újból felvetve a kérdést, meddig terjedhet a platformok demokratikus vétójoga. Steven Buckley brit kutató szerint a közösségi média önmagában is a politika résztvevőjévé vált, de nem szabad elfelejteni: minden online folyamat a valóságban látott mintákon alapszik.





Akármit is mondanak Afganisztán szomszédjai, aggasztja őket a tálibok hatalomra jutása

Miközben mindenki azt találgatja, mennyire változtak meg az Afganisztánt húsz év szünet után újra ellenőrzésük alá vonó tálibok, a szomszédos országok mindegyike megtette már a szükséges óvintézkedések egy részét: növelték a határok közelében lévő katonák számát, s úgy tesznek, mintha a 2001-2021 közötti amerikai megszállás során nem segítették volna a tálibok külső és belső ellenségeit. Néhányan pedig udvarolni próbálnak a táliboknak és arra számítanak, rátehetik a kezüket az 1000 milliárd dollár értékűre becsült afganisztáni ásványkincsvagyon egy részére.




A tálibok az oroszokkal üzenték meg, hogy nem akarnak vérontást

A tálibok tárgyalásokat kezdtek a volt afgán hatalom képviselőivel a hazatérésről és a kormányalakításról. Szándékaik komolyságát 145 afgán kommandós szabadon bocsátásával jelezték. Közben pedig orosz közvetítéssel is megüzenték, hogy békés rendezésben érdekeltek.






Hiába maradnak a CIA kémei Afganisztánban, a szervezetnek nagyon sokba kerülhet a tálib hatalomátvétel

Az amerikai hadsereggel ellentétben a CIA nem hagyja el Afganisztánt, legalábbis a kémei nem, akik mostantól leginkább csak magukra számíthatnak. A kémek munkája még veszélyesebbé válik, egy szakértő szerint a hálózatot egyelőre "hibernálják". Ugyanakkor ha az Egyesült Államok most cserben hagyja azokat az afgánokat, akik például tolmácsként segítettek nekik, azzal azoknak a hírszerzőknek a helyzetét nehezítik meg, akik külföldön, veszélyes terepen akarnak a jövőben kémeket beszervezni.


Kabuli tolmács a hvg.hu-nak: „Ezek ugyanazok, nem változtak semmit a tálibok”

A korábban tolmácsként dolgozó kabuli, 20 éves M. azt állítja, az afgán fővárosban élők folyamatos veszélyben vannak a tálibok miatt és a börtönök megnyitása után a kiszabadult bűnözői csoportok miatt is. A lakosság először még örült, hogy a korábbi korrupt rendszer megdől, de ma már senki nem optimista. Villáminterjú.



„Ha életben akarok maradni, fel kell vennem a burkát” – nőnek lenni a tálibok országában

Az elmúlt húsz évben az afgán nők láthatóvá váltak: csatlakoztak a katonasághoz, ott voltak a rendőrség kötelékében, politikai tisztségeket viseltek, részt vettek az olimpián, és világraszóló mérnöki sikereket értek el. Ezek a lehetőségek elképzelhetetlenek voltak a tálibok uralma alatt. Most ismét azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk, a jogaik és a lehetőségeik a tálibok engedélyétől függnek. Olyan feltételekkel élhetik csak az életüket, amely sokuk szerint alapjaiban kérdőjelezi meg a biztonságukat.