Kabulba érkezett szombaton Abdul Gáni Baradar molla, a tálib mozgalom társalapítója és második számú vezetője. „Kabulban lesz (Baradar), hogy találkozzon a dzsihadista vezetőkkel és politikusokkal egy inkluzív kormány létrehozása érdekében” – mondta a francia hírügynökségnek egy magas rangú tálib tisztviselő.

Az AFP jelentése szerint az elmúlt napokban más tálib vezetőket is láttak az afgán fővárosban, köztük Halil Hakkanit, a világ egyik legkeresettebb terroristáját, akinek kézrekerítéséért az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki.

Kormányinfó: 78 főt helyeztek biztonságba Afganisztánban a magyar csapatok

Tálibbarát közösségi hálózatokon közzétett képek szerint Hakkani találkozott Gulbuddin Hekmatjarral (volt afgán kormányfő, az afgánközi béketárgyalások résztvevője), akit az ország egyik legkegyetlenebb haduraként tartanak számon, és aki az 1992-96-os polgárháború idején Kabult bombázta. Hekmatjár a tálibok riválisa volt, mielőtt utóbbiak 1996-ban átvették a hatalmat.

Baradar molla kedden tért vissza Katarból a dél-afganisztáni Kandahárba, a tálibok 1996 és 2001 közötti fővárosába, két nappal azután, hogy az iszalmista lázadók ismét átvették az ország irányítását. Katarból, a tálib mozgalom politikai irodájának vezetőjeként irányította az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat, amelyek értelmében a külföldi erők Afganisztánból való kivonásának ígéretéért cserébe béketárgyalásokba kezdtek az afgán kormánnyal, ez utóbbiak azonban nem vezettek eredményre.

A tálibok néhány órával Baradar molla afgán földre érkezése után bejelentették, hogy mostani uralmuk „más” lesz, mint az előző. Többször is azt mondták, hogy „inkluzív” kormányt akarnak alakítani, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoztak volna.

Anne Applebaum: Megéri fegyverrel harcolni a liberális demokráciáért

Eközben, hat nappal az afganisztáni tálib hatalomátvétel után még mindig több ezer ember próbált kétségbeesetten bejutni a kabuli nemzetközi repülőtér területére szombaton, hogy elmeneküljön az országból. A dpa német hírügynökségnek egy helyszínen lévő szemtanú elmondta, hogy továbbra is rendszeresen hallatszanak lövések a szigorúan őrzött reptér kapuin kívül.

Azután, hogy vasárnap a tálibok benyomultak a fővárosba, az afgán kormány összeomlott, és Ashraf Gháni elnök elmenekült az országból, a kabuli repülőtér maradt az egyetlen hely, amelyet külföldi katonák ellenőriznek. Az a sok ezer afgán, aki valamilyen módon a külföldi erőknek dolgozott az elmúlt húsz évben, vagy az emberi jogok érvényesítéséért tevékenykedett, most az életét félti, és kétségbeesetten próbál bejutni vagy a családját bejuttatni a kabuli repülőtérre.

A reptér kapuit amerikai katonák ellenőrzik, és a kapukat rendszertelenül és rövid időközökre nyitják csak meg. A légikikötő északi bejáratánál hangosbeszélőn többször is bemondták, hogy a bejárat zárva marad a következő két napban – mondta el a dpa-nak nyilatkozó egyik szemtanú.

Egy másik szemtanú arról beszélt, hogy igen változatos a repülőtérnél összegyűlt, türelmetlenül várakozó tömeg: sok más ember mellett akad benne színész, a televízióból ismert híresség, nők újszülött csecsemőkkel, fiatalok és kerekesszékesek is.

A tálib mozgalom fogadkozott, hogy nem fog bosszúhadjáratot indítani azok ellen, akik az elmúlt években valamilyen módon segítették a külföldi erőket. Egy ENSZ-jelentés szerint viszont vidéken már meg is kezdték a hajtóvadászatot a másként gondolkodók után.

Fülke: És akkor kiderült, hogy a vendéglátóm tálib

Mit tehet az ember, ha kiderül, hogy afganisztáni szállásán a házigazdáról kiderül, hogy tálib és miért nem léteznek valójában afgánok? Belényi Dániel globális túravezető a Fülkében.