Az orosz legfelsőbb bíróság levette a terrorszervezetek listájárol a tálibokat
Korábban már törvény is született róla, amit Putyin is aláírt.
Korábban már törvény is született róla, amit Putyin is aláírt.
Szergej Sojgu orosz nemzetbiztonsági miniszter szerint az amerikaiaknak kötelessége lenne hozzájárulni Afganisztán újjáépítéséhez.
Újabb drákói tiltásokkal az afgán nők alakját és hangját is el akarja tüntetni a nyilvánosság elől a Talibán. Afganisztánban az USA három évvel ezelőtti távozásával az erőszak alábbhagyott, de egyre súlyosabb a gazdasági és a humanitárius válság.
A szépségszalonok után a zenélés lehetőségét is teljesen fel akarják számolni Afganisztánban a vallásra hivatkozva.
A Talibán képviselői bár megtiltották a nőknek, hogy részt vegyenek a felsőoktatásban, azt bizonygatják, hogy nem zártak el minden utat a nők elől, hiszen jelenleg is több tízezer nő dolgozik a közszférában.
Ajman al-Zavahri kilövése súlyos válságba sodorhatja a Talibánt, ami kedvez annak, hogy Afganisztánt egymással is versengő terrorcsoportok vegyék ellenőrzésük alá. Nyugati megfigyelők attól tartanak, hogy az idő kereke visszafordulhat 2001. szeptember 11-e előttre, és újabb nagyszabású terrorakció válhat realitássá.
Jogfosztás áldozatai a nők, az etnikai és vallási kisebbségek. Szinte a teljes lakosság nyomorog, a középosztály külföldre menekül, miközben a Talibán Kínával tárgyal az esetleges pénzügyi segítségről.
Óvakodjanak attól, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amely felerősíti az erőszakot, netán polgári áldozatokkal jár – kérte az afgán külügyminisztérium Oroszországot és Ukrajnát.
A tálibok kormányozni képtelenek, belső ellentétek osztják meg őket, nyugati támogatás nélkül Afganisztán nyomorba süllyedt, bandák fosztogatnak, beárazták az emberrablásokat. Abban sincs köszönet, amit Pakisztán csinál, Amerika pedig tehetetlen.
Az új kormány egyik minisztere szerint a világ nem szólhat bele a törvényeikbe.
A keleti nagyhatalom részt venne Afganisztán újraépítésében – jelentsen ez bármit a tálib uralom alatt.
Merényletekkel zárult a kedden az országból hivatalosan is kivonult USA afganisztáni háborúja, és a terror árnyékában kezdődik a tálibok újabb uralma. A mozgalom szélsőséges szárnya nem sok jót ígér a nemzetközi közösségnek és az afgán népnek.
Egyelőre sem sérültről, sem halálos áldozatról nem érkezett híradás.
Többen belga állampolgárok, vagy olyanok, akiknek Belgium ígért védelmet.
A tálibok tárgyalásokat kezdtek a volt afgán hatalom képviselőivel a hazatérésről és a kormányalakításról. Szándékaik komolyságát 145 afgán kommandós szabadon bocsátásával jelezték. Közben pedig orosz közvetítéssel is megüzenték, hogy békés rendezésben érdekeltek.
Az amerikai hadsereggel ellentétben a CIA nem hagyja el Afganisztánt, legalábbis a kémei nem, akik mostantól leginkább csak magukra számíthatnak. A kémek munkája még veszélyesebbé válik, egy szakértő szerint a hálózatot egyelőre "hibernálják". Ugyanakkor ha az Egyesült Államok most cserben hagyja azokat az afgánokat, akik például tolmácsként segítettek nekik, azzal azoknak a hírszerzőknek a helyzetét nehezítik meg, akik külföldön, veszélyes terepen akarnak a jövőben kémeket beszervezni.
Öt év uralkodás, majd húsz év amerikai fölény után újra a tálibok vezethetik Afganisztánt. A rendkívül jól szervezett és nagy büdzséből gazdálkodó radikális iszlamista csoport rengeteg áldozat árán vészelte át a megszállást. De kik ők, honnan jöttek és mit akarnak?
Több mint 700 afgán katona menekült eddig Üzbegisztánba az üzbég főügyészség szerint. 22 katonai repülőt és 24 helikoptert vittek magukkal.
A tálibok betörtek az egyik legbefolyásosabb afgán hadúr palotájába is. Nem dúlták fel az épületet, egy videó tanúsága szerint láthatóan még őket is meglepte az a színarany pompa, amivel találkoztak.
A szélsőséges iszlamista szervezet következő célpontja a főváros, Kabul lehet.