Éhezés, pakisztáni ármány, amerikai terrorfélelmek – ezt hozta a tálibok visszatérése

Ezen a télen afgánok milliói kényszerülnek választani a migráció és az éhezés között – fogalmazott nemrég az ENSZ Világélelmezési Programjának az igazgatója, David Beasley. Megkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig – tette hozzá, tovább fokozva a figyelmeztetés drámaiságát.

Száz nappal Afganisztán teljes tálib visszafoglalása után a világ egyik, ha nem a legsúlyosabb humanitárius válsága fenyeget. Majdnem 24 millió ember – a lakosság 60 százaléka – éhezik vagy az éhínség szélén tengődik, az ENSZ szerint a háztartások mindössze 5 százalékának jut elegendő étel. Gyakorlatilag nincs készpénz, az élelmiszerárak három hónap alatt megduplázódtak, a gazdaság összeomlott, 3,5 millió ember vált földönfutóvá, jó részük táborokban zsúfolódott össze, több százezren pedig az országot is elhagyták.

Kitiltották a tálibok a nőket a tévésorozatokból Afganisztánban

A kilencéves Parwana Malik szülei azt mondják, nincs más választásuk, mint eladni a gyereküket egy középkorú férfinak. Ha az afgán család nem kényszeríti házasságra a kislányt, akkor éhenhalnak. A CNN készített riportot a humanitárius válság sújtotta Afganisztánból.

A tálibok nemzetközi segítség nélkül maradtak, nem jutottak hozzá a kabuli központi bank közel 10 milliárd dolláros, külföldön befagyasztott tartalékához, a GDP 40 százalékára rúgó nemzetközi segélyek elapadtak. Legalább kétezer orvosi rendelő zárt be, a meglévő klinikák megteltek, 3,5 millió öt éven aluli gyermek alultáplált. A koronavírus-járvány és a szárazság csak súlyosbította a nélkülözést, a válság a középosztály alól is kihúzta a talajt.