Éhezés, pakisztáni ármány, amerikai terrorfélelmek – ezt hozta a tálibok visszatérése

A tálibok kormányozni képtelenek, belső ellentétek osztják meg őket, nyugati támogatás nélkül Afganisztán nyomorba süllyedt, bandák fosztogatnak, beárazták az emberrablásokat. Abban sincs köszönet, amit Pakisztán csinál, Amerika pedig tehetetlen.

Éhezés, pakisztáni ármány, amerikai terrorfélelmek – ezt hozta a tálibok visszatérése

Ezen a télen afgánok milliói kényszerülnek választani a migráció és az éhezés között – fogalmazott nemrég az ENSZ Világélelmezési Programjának az igazgatója, David Beasley. Megkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig – tette hozzá, tovább fokozva a figyelmeztetés drámaiságát.

Száz nappal Afganisztán teljes tálib visszafoglalása után a világ egyik, ha nem a legsúlyosabb humanitárius válsága fenyeget. Majdnem 24 millió ember – a lakosság 60 százaléka – éhezik vagy az éhínség szélén tengődik, az ENSZ szerint a háztartások mindössze 5 százalékának jut elegendő étel. Gyakorlatilag nincs készpénz, az élelmiszerárak három hónap alatt megduplázódtak, a gazdaság összeomlott, 3,5 millió ember vált földönfutóvá, jó részük táborokban zsúfolódott össze, több százezren pedig az országot is elhagyták.

Kitiltották a tálibok a nőket a tévésorozatokból Afganisztánban

A kilencéves Parwana Malik szülei azt mondják, nincs más választásuk, mint eladni a gyereküket egy középkorú férfinak. Ha az afgán család nem kényszeríti házasságra a kislányt, akkor éhenhalnak. A CNN készített riportot a humanitárius válság sújtotta Afganisztánból.

A tálibok nemzetközi segítség nélkül maradtak, nem jutottak hozzá a kabuli központi bank közel 10 milliárd dolláros, külföldön befagyasztott tartalékához, a GDP 40 százalékára rúgó nemzetközi segélyek elapadtak. Legalább kétezer orvosi rendelő zárt be, a meglévő klinikák megteltek, 3,5 millió öt éven aluli gyermek alultáplált. A koronavírus-járvány és a szárazság csak súlyosbította a nélkülözést, a válság a középosztály alól is kihúzta a talajt.