#tanárok


Hat ábra, amely mutatja, hogyan alázzák meg a magyar pedagógusokat

Nem is az a kérdés, hogyan lehetne emelni a pedagógusok fizetéseit, hanem az, hogy miért tanít még egyáltalán bárki ebben az országban – nagyjából ezzel lehet összefoglalni, mire jutunk, ha végignézünk a pedagógusbérek adatain. Azt valószínűleg sokan betippelnék, hogy más szakmák és más országok mutatóival összehasonlítva is rémes a magyarországi helyzet, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz valójában.


„Az első és legfontosabb határ, hogy matektanárként bemegyek-e magyart helyettesíteni"

A matek-informatika szakos Krisztina még kitart, várja, hogy miként alakul a fizetése új szerződésével, azaz köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Az mindenesetre szíven ütötte, hogy 22 éves lánya gyakornokként nettó 50 ezer forinttal többet visz haza. Az iskolájában már most is hiányoznak tanárok, és az is lehet, hogy az egyik kötelező órát meg sem tudják tartani. Mesélt arról is, hiába voltak a gyerekei okosak, és a tanáraikra sem lehet panasz, mégis rengeteg pénzt költöttek magánórákra, hogy a vágyott egyetemre járhassanak.


Mire esküsznek majd a pedagógusok? Az elmúlt 120 évben az államra vagy a pártra kellett

A státusztörvény végrehajtási tervezetében az szerepel, hogy tanároknak – egyelőre nem lehet tudni, pontosan mire – esküt kell majd tenniük. Volt már ilyenre példa a magyar történelemben, sőt, a rendszerváltás után is volt terv arra, hogy legyen pedagóguseskü. Szerzőnk ezekre a történeti pillanatokra tekint vissza egy szűk 120 éves időutazás keretében.






"31 év tanítás után ősztől már a helyi járaton találkozhatnak majd velem buszsofőrként"

Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.


Pénteki rendkívüli ülésen gyorsítják fel a státusztörvény és más vitatott javaslatok tárgyalását

Bár ezen a héten csak négynapos ülést tervezett az Országgyűlés, Semjén Zsolt most a kormány nevében kér egy pénteki, rendkívüli ülést, amelyen az utóbbi időszak legdurvább jogszabály-módosításait szavaznák meg sürgősen, vagy gyorsítanák fel a tárgyalásukat: köztük a pedagógusok státusztörvényét, az állami kastélyok magánosítását és az önkormányzati földadóstopot.