Mire esküsznek majd a pedagógusok? Az elmúlt 120 évben az államra vagy a pártra kellett
7 perc
2023.08.04. 09:10
A státusztörvény végrehajtási tervezetében az szerepel, hogy tanároknak – egyelőre nem lehet tudni, pontosan mire – esküt kell majd tenniük. Volt már ilyenre példa a magyar történelemben, sőt, a rendszerváltás után is volt terv arra, hogy legyen pedagóguseskü. Szerzőnk ezekre a történeti pillanatokra tekint vissza egy szűk 120 éves időutazás keretében.
1907. Elfogadják a Lex Apponyit. Az Apponyi Albert kultusziniszter által beterjesztett magyarosító célzatú iskolai törvényt, amelynek érzékelhető magyarosító hatása ugyan nem volt, viszont gyarapította azoknak a nemzetiségek számára sérelmes intézkedéseknek a számát, amelyre a Trianonhoz vezető béketárgyalások során hivatkozni lehetett. Az egyházak tiltakoztak a törvény ellen, amely sértette az egyházi tanintézmények autonómiáját.
Felekezeti tanítók szerte az országban letették az állami tanfelügyelők előtt a hivatalos esküt, és számos helyen ilyen és ehhez hasonló táviratokat küldtek az egyházuk tiltakozását figyelmen kívül hagyó miniszternek:
A mátészalkai járás felekezeti tanítói mai napon tartott hivatalos eskü alkalmából nagyméltóságodat mint a tanítók legjobb jóakaróját, a legmélyebb tisztelettel üdvözlik.
A Kecskeméten esküt tevő felekezeti tanítók „nevében Biró Ádám kecskeméti közp.igazgató a tanítók háláját tolmácsolta úgy a tanügyi kormány, mint a törvényhozásnak a törvény megalkotásáért”. (Magyarország, 1907. július 21.)
