A Tisza pártól és Magyar Péterről szóló könyv szerzője a Tisza társadalompolitikai szaktanácsadójaként mondott beszédet a párt kongresszusán.
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Úgy gondoltuk, egy évvel a választás, illetve – iskolai hasonlatnál maradva – az érettségi előtt kisérettségiztetjük a kormányt a klasszikus tárgyakból, mint a magyar (társadalom, oktatás, egészségügy), matek (gazdaság), történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet) és idegen nyelv (külpolitika). A szabadon választott tárgy pedig mi lehetne más, mint a tesi (vagyis a sport). Cikksorozatunkban szakértők segítségével elemezzük a kormány eredményeit, többen érdemjegyet is adtak. A magyar és a matek értékelésével kezdjük. Szerdán jön a második kör, utána pedig olvasóinktól is várjuk az osztályzatokat.
Egy kezdetleges, konzervatív, jóléti rezsim kialakulásának vagyunk tanúi, amelynek alapvetése az egyenlőtlenségek elfogadása. A társadalmat rossz állapotában "fagyasztotta be" az Orbán-kormány, és túl nagy volt az ár, amit az emberek többsége fizetett ezért. Az oktatási rendszerben most sem zárkóznak fel a szegények, de arra a problémahalmazra, ami most jön, senki sem készült fel. Az Orbán-kormány társadalompolitikájának hatásáról beszélgettünk Kovách Imre és Czibere Ibolya szociológusokkal.
A kormány két legfontosabb társadalompolitikai célja fonódik így egybe, mint a 19-es és a 41-es a Margit híd alatt: a tőkés réteg-kialakítás és a családok támogatása – írja véleményében Uj Péter a HVG e heti számában
Súlyos szegénységben több mint 3,2 millió magyar él. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Döbbenetes számok egy új szociológiai felmérésben. A közoktatás átszervezése elzárja a kiugrási utakat. Miért kell Nagykanizsán 5 milliárd forintért javítóintézet, ha ezt a pénzt jobban fel lehetne máshol használni? Csoda, ha a kormány nem akarja mutatni a számokat?
Ne tegyünk úgy, mintha a joguralom csúszó leértékelése nem épp annak a középosztálynak a köreiben okozná a legnagyobb károkat, amelyik bízik a jogállami rendszerben, az adott szó és írás, a szerződések, a magántulajdon szentségében.
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
A modern társadalom értékeivel és normáival szemben megfogalmazott világképéhez alkalmazkodóknak védettséget ígér a Fidesz, ám ez hamis biztonság, ami a mindennapi élet szabadságának a rovására megy – állítja cikkünk kulturális antropológus szerzője.
