Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"edcb9963-1c60-436a-8985-0dab880342df","c_author":"Serdült Viktória","category":"itthon","description":"Hosszú évek óta próbálták elérni szakértők és civil szervezetek, hogy több európai uniós tagállamhoz hasonlóan a magyar kormány is törölje el, vagy csökkentse a női higiéniai termékek áfáját. A menstruációs szegénység növekvő veszélyére eddig mégsem reagált a kormány. Most úgy tűnik, az „indokolatlan áremelések” és az infláció elleni harc miatt mégis fontos lett, hogy olcsóbbak legyenek a betétek és a tamponok.","shortLead":"Hosszú évek óta próbálták elérni szakértők és civil szervezetek, hogy több európai uniós tagállamhoz hasonlóan a magyar...","id":"20250509_menstruacios-szegenyseg-inflacio-betetek-tamponok-arcsokkentes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/edcb9963-1c60-436a-8985-0dab880342df.jpg","index":0,"item":"b2810097-f0c3-4d87-917e-19ac815558b1","keywords":null,"link":"/itthon/20250509_menstruacios-szegenyseg-inflacio-betetek-tamponok-arcsokkentes","timestamp":"2025. május. 09. 05:30","title":"A menstruációs szegénység nem létezett a számukra, de ha az infláció ellen harcol, a kormánynak máris fontos a női higiéniás termékek árcsökkentése","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"897e1103-368d-4787-bd41-2ac47f166c9e","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges szemsebészeti eljárás, amelyről még az orvosok sem tudnak mindig. Ausztráliában már több ilyen sikeres műtétet is elvégeztek, Kanadában pedig most kerül sor rá először.","shortLead":"Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges...","id":"20250508_fog-a-szemben-mutet-latas-visszanyerese-vaksag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/897e1103-368d-4787-bd41-2ac47f166c9e.jpg","index":0,"item":"a8c6ac89-bb49-4b3c-8704-f3556a063fbd","keywords":null,"link":"/tudomany/20250508_fog-a-szemben-mutet-latas-visszanyerese-vaksag","timestamp":"2025. május. 08. 08:03","title":"Kockázatos műtét, de az eredmény magáért beszél: saját fogát teszik a beteg szemébe, hogy visszanyerje a látását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"977048d4-4cd5-4f84-a809-56be797c71b2","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"gazdasag","description":"Fellélegezhet a brit autóipar és vámmentességet kap a Boeing-repülőgépek hajtóműveit szállító Rolls-Royce is.","shortLead":"Fellélegezhet a brit autóipar és vámmentességet kap a Boeing-repülőgépek hajtóműveit szállító Rolls-Royce is.","id":"20250508_Megszuletett-a-brit-amerikai-vammegallapodas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/977048d4-4cd5-4f84-a809-56be797c71b2.jpg","index":0,"item":"87ad1c0a-6829-44a9-a9a6-9b064aa6547f","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250508_Megszuletett-a-brit-amerikai-vammegallapodas","timestamp":"2025. május. 08. 21:32","title":"Megszületett a brit-amerikai vámmegállapodás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9f34270f-cc7c-4ab6-aae3-1dfc86cd664a","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A Gondolkodás Öröme Alapítvánnyal közösen matekos hónapot tartunk a hvg.hu-n: május 8-ig minden hétköznap közzéteszünk egy feladatot, és arra biztatjuk – nem csak a matematikus – olvasóinkat, hogy próbálják megoldani. Tizenkilencedik kihívás.","shortLead":"A Gondolkodás Öröme Alapítvánnyal közösen matekos hónapot tartunk a hvg.hu-n: május 8-ig minden hétköznap közzéteszünk...","id":"20250507_Gondolkozz-velunk-Medencek-Szexi-a-matek-19","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f34270f-cc7c-4ab6-aae3-1dfc86cd664a.jpg","index":0,"item":"5a12df8e-afdd-4290-8be9-61cdc0e0da93","keywords":null,"link":"/elet/20250507_Gondolkozz-velunk-Medencek-Szexi-a-matek-19","timestamp":"2025. május. 07. 10:00","title":"Gondolkozz velünk: Medencék – Szexi a matek 19.","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"16769845-0993-4374-9cb9-220b1ba6e657","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A hivatalos útmutatóra holnapig várni kell. ","shortLead":"A hivatalos útmutatóra holnapig várni kell. ","id":"20250507_tortenelem-erettsegi-2025-elso-resz-hivatalos-megoldas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/16769845-0993-4374-9cb9-220b1ba6e657.jpg","index":0,"item":"07a7c420-e8cc-4ac9-80db-8eb3823cfcab","keywords":null,"link":"/itthon/20250507_tortenelem-erettsegi-2025-elso-resz-hivatalos-megoldas","timestamp":"2025. május. 07. 12:21","title":"Itt a középszintű történelemérettségi feladatsorának nem hivatalos megoldása","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"62ac4bdb-1c21-409e-9738-26b11acb1491","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A XIV. Leó nevet választó Prevost Chicagóból származik és nézeteiben igen közel áll Ferenc pápához.","shortLead":"A XIV. Leó nevet választó Prevost Chicagóból származik és nézeteiben igen közel áll Ferenc pápához.","id":"20250508_robert-francis-prevost-papa-xiv-leo-eletrajz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/62ac4bdb-1c21-409e-9738-26b11acb1491.jpg","index":0,"item":"e8be1db5-8574-4c08-8681-821d3c528a51","keywords":null,"link":"/elet/20250508_robert-francis-prevost-papa-xiv-leo-eletrajz","timestamp":"2025. május. 08. 21:28","title":"Kicsoda az új pápa, Robert Francis Prevost?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f65119df-fa35-4b2b-9bf4-2ddae8aa1d90","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Pekinget fontos kapcsolatok fűzik Pakisztánhoz, ahogy India is fontos partnere, amellyel a közelmúltban kezdett javulni a viszony. Pekingnek nem tenne jót egy háború a szomszédban, a kínai külügy így önmérsékletre és deeszkalációra szólított fel.","shortLead":"Pekinget fontos kapcsolatok fűzik Pakisztánhoz, ahogy India is fontos partnere, amellyel a közelmúltban kezdett javulni...","id":"20250507_kina-figyelmeztetes-india-pakisztan-konfliktus","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f65119df-fa35-4b2b-9bf4-2ddae8aa1d90.jpg","index":0,"item":"ef3f2495-ed87-4f27-bafb-1848f3833679","keywords":null,"link":"/vilag/20250507_kina-figyelmeztetes-india-pakisztan-konfliktus","timestamp":"2025. május. 07. 11:45","title":"Kína nyugalomra intette az egymásnak feszülő Indiát és Pakisztánt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7a10ab06-2381-4967-be75-b0a45aef6d96","c_author":"Marabu","category":"itthon","description":"","shortLead":"","id":"20250509_Marabu-Feknyuz-Erik-a-helyzet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7a10ab06-2381-4967-be75-b0a45aef6d96.jpg","index":0,"item":"cddb025d-bdd0-403e-9416-cdd4125c8c7e","keywords":null,"link":"/itthon/20250509_Marabu-Feknyuz-Erik-a-helyzet","timestamp":"2025. május. 09. 05:05","title":"Marabu Féknyúz: Érik a helyzet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mínusz három év iskola, mínusz hatvan év történelem
Tetszett a cikk?
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Mi a baj a kormány tervével, hogy 15 vagy 16 évre akarja csökkenti a tankötelezettség korhatárát az eddigi 18-ról? Hiszen a legtöbb uniós tagállamban is rövidebb ideig kötelező iskolába járni. Ráadásul a hosszabb tankötelezettség önmagában nem garantálja, hogy nem lesz korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás. Két nemrég megjelent folyóiratcikk is foglalkozik a kérdéssel. Havas Gábor és Zolnay János szociológusok, az oktatáskutatás régi motorosai a kormányváltással felszámolt integrációs oktatáspolitika értékelése kapcsán a Beszélőben írnak róla, míg Ámon Katalin egész cikket szentel neki a Kritikában.
„Erkölcsi kérdés”
Mindkét írás határozattan elítéli az Orbán-kormány törekvését, s mindkettő állítja, mindez arról is szól, hogy az új rezsim egy újabb társadalmi térről, ezúttal az iskolából akarja kiszorítani a szegényeket és cigányokat. Ámon felidézi Orbán Viktor szavait, aki szerint „a kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”. A feladat igazán heroikusnak tűnik, különösen egy olyan férfiú által megfogalmazva, aki – írd és mondd – öt hónapot töltött hagyományosnak mondható pénzkereső tevékenységgel (szociológusgyakornok volt a szövetkezeti kutatóban), mielőtt végképp beszippantotta volna a politika pezsgő világa. De nem csak azért. Hanem mert ha kicsit is komolyan vesszük a miniszterelnöki szavakat, akkor nem érteni, a gyakorlatban hogyan képzelendő el a munkára tanítás, ha közben két vagy három évvel csökkentjük a tankötelezettségi kort. Ez az út nem a munka szép új világába, hanem a reménytelen munkanélküliségbe vezet.
Diák tüntetők. Ők már megtanulták
MTI / Kászoni László
A kabinet oktatáspolitikai törekvései, így a korhatárkurtítás is beleilleszkedik abba a társadalmi programba (Bozóki András „osztálypolitikának” nevezi), amit a kormány nagy igyekezettel és leleménnyel valósít meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár deklarálta, hogy a közoktatást nem tekinti szolgáltatásnak, és a kormányváltás óta az iskola világában egyre kevésbé a családok és gyerekek szempontjai a meghatározók, sokkal inkább az államé és a munkaadóké. Az Iparkamara vagy a VOSZ korifeusai régóta elégedetlenek az oktatási rendszerrel, mert – mint Parragh László kamarai elnök is mondta – rövid, gyakorlatorientált szakképzést szeretnének. Vagyis leginkább ügyes és engedelmes betanított munkásokra van szükségük, nem „túlképzett” munkavállalókra.
A 2000-es PISA-vizsgálatok sokkolták a szakmát és a döntéshozókat, világossá tették, hogy a magyar iskolák közti kirívó teljesítménykülönbségek leginkább azért alakulhatnak ki, mert Európában szokatlanul korán elkezdődik a gyerekek szelekciója. A hazai közoktatás tehát nem a társadalmi különbségeket enyhíti, hanem éppenséggel növeli azokat. Ezt a kíméletlen, gyerek és gyerek közti szelekciót vállalja most fel nyíltan az Orbán-kormány, beismerve hogy képtelen orvosolni az „öröklött helyzetet”. Márpedig „a nagyon erős szelekcióra építő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól”. A hivatkozási alap pedig az előző kormányzatok integrációs politikájának „kudarca”. Csakhogy ez több szempontból is hamis beállítás. Egy részről az új nemzetközi vizsgálatok némi javulást mutatnak a tanulói teljesítményekben, más részről ott ahol a közegellenállás ellenére mégis sikerült csökkenteni a szegregációt, kimutathatóan jobbak lettek az eredmények. Éppenséggel nem az integrációban keresendő a kudarc lényegi oka, hanem annak részlegességében, voltaképpen elmaradásában.
Képmutogatók
Havas és Zolnay statisztikákkal bizonyítják, hogy az előző oktatási kormányzatok sokszor félszeg törekvése arra, hogy visszafordítsák a szegregációs folyamatot, nem sikerült, sőt az elkülönítés felerősödött. Csakhogy azt is hozzáteszik: „Képmutatás azt állítani, hogy az esélykiegyenlítő, integrációs oktatáspolitika »nem hozta meg a kívánt eredményeket«; valójában az intézkedéseket csak töredékesen és egyenetlenül sikerült átültetni a gyakorlatba. Az oktatási kormányzat 2002 után szembenézett a magyarországi közoktatás – korántsem csak romákat érintő – rendkívüli egyenlőtlenségével, és megkísérelte a korrekciót: a halmozottan hátrányos helyzetű kategória megkonstruálásával definiálta az esélykiegyenlítő oktatáspolitika célcsoportját; ötéves korra csökkentette a tankötelezettség alsó határát; igyekezett csökkenteni az iskolák szelekciós lehetőségeit. Megszigorította a sajátos nevelési igényű minősítés eljárását, és bátorította, hogy az enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősített diákokat társaikkal együtt tanítsák. Sokat tett azért, hogy elterjedjenek a hagyományos frontális módszerrel szakító, alternatív, személyiségközpontú tanítási módszerek. Nem kívánta azonban felborítani a közoktatás rendszerváltás után kialakult kereteivel, mert hitt abban, hogy a tanszabadság összeegyeztethető az esélyegyenlőségi fordulattal. Lehet, hogy ez hiú remény volt, de sem a részleges siker, sem a részleges kudarc nem lehet hivatkozási alap azok számára, akik elvi alapon ellenzik az esélyteremtő oktatáspolitikát, és szándékosan erősítik az iskolarendszer szelektivitását.”
Írástanítás. Szenzomotorikus problémák
Túry Gergely
Túl a koncepcionális problémákon, a tankötelezettségi korhatár leszállítása számos gyakorlati következménnyel jár majd, mégpedig károsokkal. A korhatárnövelés következményeként ma Magyarország az uniós átlagot (77%) meghaladóan magas a 18 éves iskolások aránya (84%). Ez az arány biztosan csökkenni fog. Ami nem csak a statisztikai szépérzékünket sérti, de ennél fontosabb, hogy a szegények felnövekvő generációit záródnak majd ki a társadalomból – gyakorlatilag végérvényesen.
Az adatok cáfolhatatlanul bizonyítják az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság szoros kapcsolatát, és az unión belül éppen Magyarországon a legdrámaibb ez az összefüggés. Havasék is rámutatnak, hogy az aktív korúak közül nálunk dolgoznak a legkevesebben, „és ennek legfőbb oka, hogy az alapképzettségűek, tehát a kizárólag általános iskolai végzettségűek aktivitási rátája extrém mértékben alacsony: ennek a rétegnek mindössze 28 százaléka dolgozik legálisan, szemben az EU 43 százalékos rátájával. A csak alapképzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon magasabb, mint a többi visegrádi országban. Ha 15 éves korra csökkentik a tankötelezettséget, akkor ez a helyzet még rosszabbá válik.”
MTI / Máthé Zoltán
A kormányzat hivatkozása a nyugati példákra, amelyek esetében 16 vagy 17 év a korhatár, leginkább azért fals, mert – írja Ámon Katalin – a korhatár kijelölése „csak a szakképzési formákkal és időtartamokkal nyerhet értelmet”. Márpedig az unióban többnyire ott tart 16 éves korig a tankötelezettség, ahol szakképzés ideje is 16 évnél fejeződik be. Ehhez képest a Fidesz oktatási tótumfaktumának, Pokorni Zoltánnak a gondolatkísérlete az általános iskola 9 évfolyamossá hosszabbítására azt a jövendőt előlegezi, hogy sok mélyszegény gyerek általános iskolai végzettséggel hagyja majd abba tanulmányait.
A „kommunista örökséggel végérvényesen leszámolni” vágyó Orbán-kormány a korhatárkurtítással most éppen az ötvenes évekbe tervez időugrást, hiszen Kádárék már 1961-ben 16 évesre emelték a korhatárt. Igaz, a kádári vonallal meg – Hoffmann államtitkár pedagógiai eszményein túl még – az rokonítja kormányunk oktatáspolitikáját, hogy míg akkoriban nagyipari vezetők diktálták, addig ma „topvállalkozók” tolmácsolják a „társadalmi igényeket”. Az átkosban nem a több szövőnőt vagy olvasztárt követelő tippadók, hanem az ország fizette meg a közoktatás valós költségeit, a társadalmi költségeket is. A mostani oktatáspolitikai fordulat következményei várhatóan hasonlóan épületesek lesznek.
„Ez téboly! Ez tényleg a jogállam vége, ez tényleg az alkotmányos demokrácia vége. Ehhez képest keveslem az őrjöngést, amit a parlament, az utca és általában a magyar társadalom produkált” – véli az új médiaszabályozásról Szilágyi Ákos esztéta. Nincs egyedül.
Lehet-e párhuzamot vonni „Napóleon Lajos” államcsínye és aközött, amin a Fidesz nagy erőkkel munkálkodik? Hogyan kerül Alexis de Tocqueville az asztalra?
A fejlett világ kormányai igyekeznek megfordítani a népesedési trendeket, több születő gyereket akarnak. „Egy gyermeket a férjnek, egyet a feleségnek, egyet pedig az államnak” – szól az ismerős ausztrál állami szlogen. A legtöbb kormány pénzzel is ösztönzi a szüléseket. Milyen eredménnyel?
Elképzelt bokszmeccs: jobb sarokban a Fidesz, bal sarokban a társadalom. Előbbi trénere Arisztotelész bácsi, utóbbi edzője Hegel mester. Megszólal-e a gong?
A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára – véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást.
A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.
Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.
A cigányokról való beszédet soha nem korlátozta acélabroncsos tabu, de ma már valóban bármi ocsmányságot nyilvánosan el lehet mondani embertársainkról. Miről, kiről szól a cigányozás? Erre keresik a választ társadalomkutatók. Nem meglepő módon nem elsősorban a cigányokról.