Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"0d11510c-52bc-45e3-be74-7475f52d54e9","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Milyen eszközökkel ellenőrizhető egy fotó, egy videó vagy egy hír valódisága, és ezek hogyan használhatók igazán hatékonyan? A Detekto.hu 13–16 éves diákok számára kidolgozott, de felnőttek számára is hasznos kurzusai segítenek.","shortLead":"Milyen eszközökkel ellenőrizhető egy fotó, egy videó vagy egy hír valódisága, és ezek hogyan használhatók igazán...","id":"20250329_foto-video-hir-igaz-hamis-detekto-uj-tananyag-tenyellenorzes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0d11510c-52bc-45e3-be74-7475f52d54e9.jpg","index":0,"item":"28bb1a62-74aa-4e4a-8d6f-fd1f26f8332b","keywords":null,"link":"/tudomany/20250329_foto-video-hir-igaz-hamis-detekto-uj-tananyag-tenyellenorzes","timestamp":"2025. március. 29. 09:03","title":"Hogyan csekkolható egy fotó, egy videó vagy egy hír valódisága? Itt az ingyenes segítség","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3177936d-5aee-4bc8-8310-ecbcf0ed8ebf","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Azt nem tudni, hogy ezzel vége van-e a jogvitának.","shortLead":"Azt nem tudni, hogy ezzel vége van-e a jogvitának.","id":"20250328_szabad-europa-finanszirozas-megujitas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3177936d-5aee-4bc8-8310-ecbcf0ed8ebf.jpg","index":0,"item":"eb999497-b035-4c89-ab8a-bbd72ab57896","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250328_szabad-europa-finanszirozas-megujitas","timestamp":"2025. március. 28. 12:28","title":"Trump kénytelen volt meghátrálni, újra kap pénzt a Szabad Európa","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"875623b1-02b3-42b1-a12a-6dc5874d36b4","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Tisza Párt elnöke szerint már zajlik a lopott vagyon újraelosztása.","shortLead":"A Tisza Párt elnöke szerint már zajlik a lopott vagyon újraelosztása.","id":"20250329_Magyar-Peter-NER-oligarchak-MNB-alapitvany-Matolcsy-klan-kozpenz-korrupcio-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/875623b1-02b3-42b1-a12a-6dc5874d36b4.jpg","index":0,"item":"da1cb18c-b964-4ba8-83fc-46e6ea6726c2","keywords":null,"link":"/itthon/20250329_Magyar-Peter-NER-oligarchak-MNB-alapitvany-Matolcsy-klan-kozpenz-korrupcio-ebx","timestamp":"2025. március. 29. 10:42","title":"Magyar Péter: Napokon belül őrizetbe vesznek NER-oligarchákat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"90cfdc37-d3c8-4768-96c0-9b774073d6c1","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":" Sokan próbálkoznak hasonlóval. ","shortLead":" Sokan próbálkoznak hasonlóval. ","id":"20250328_A-Ford-kezi-valtot-tervez-elektromos-autokhoz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/90cfdc37-d3c8-4768-96c0-9b774073d6c1.jpg","index":0,"item":"2df1c23d-b75a-40b1-b36a-7321f8765ed7","keywords":null,"link":"/cegauto/20250328_A-Ford-kezi-valtot-tervez-elektromos-autokhoz","timestamp":"2025. március. 28. 08:53","title":"A Ford kéziváltót tervez elektromos autókhoz – de van ennek értelme?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1d0e5306-ed63-4d6e-9eee-2f9c991a6cd6","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Hogy a magyar kormányfő segíti a boszniai szerbek vezérét, azzal Európa biztonságát veszélyezteti, egyben felháborítja a szövetségeseket, ám eljárása mögött stratégiai megfontolások rejlenek – írja Alexander Rhotert, aki igen jártas a Balkán dolgaiban, illetve Keno Verseck, ő pedig a magyar politikában van otthon.","shortLead":"Hogy a magyar kormányfő segíti a boszniai szerbek vezérét, azzal Európa biztonságát veszélyezteti, egyben felháborítja...","id":"20250328_Deutsche-Welle-Orban-szerb-nacionalizmus","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1d0e5306-ed63-4d6e-9eee-2f9c991a6cd6.jpg","index":0,"item":"73c0e68e-573d-49a2-a4e8-ad57c5247a78","keywords":null,"link":"/360/20250328_Deutsche-Welle-Orban-szerb-nacionalizmus","timestamp":"2025. március. 28. 15:45","title":"Deutsche Welle: Orbán Viktor a szerb nacionalizmust támogatja, de miért?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2fadd4f2-0698-4396-8369-318e7e13aded","c_author":"Tornyos Kata","category":"elet","description":"Gulyás Gergely a kormány által indított kocsmaprogram kapcsán arról beszélt a kormányinfón, hogy az alkohol bizonyos mértékben még egészséges is lehet, heti egy pálinkától pedig senkinek nem lesz baja. Mit mond erről Zacher Gábor és a WHO? ","shortLead":"Gulyás Gergely a kormány által indított kocsmaprogram kapcsán arról beszélt a kormányinfón, hogy az alkohol bizonyos...","id":"20250327_Gulyas-Gergely-palinka-alkohol-fogyasztas-kocsma-egeszseg-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2fadd4f2-0698-4396-8369-318e7e13aded.jpg","index":0,"item":"6d8109d0-56a5-495f-a626-75c7d8c315a3","keywords":null,"link":"/elet/20250327_Gulyas-Gergely-palinka-alkohol-fogyasztas-kocsma-egeszseg-ebx","timestamp":"2025. március. 27. 14:57","title":"Váratlan bemondás a kormányinfón: tényleg semmi gondot nem okoz heti egy pálinka?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"da0171e8-6df6-4eb8-878d-1044ca46e0cb","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A fideszes házelnöknek nem volt elég, hogy összesen 82 millióra büntette a gyertyázókat.","shortLead":"A fideszes házelnöknek nem volt elég, hogy összesen 82 millióra büntette a gyertyázókat.","id":"20250328_kover-laszlo-fustgyertya-parlament-momentum-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/da0171e8-6df6-4eb8-878d-1044ca46e0cb.jpg","index":0,"item":"cc3e8009-4b34-4b2e-9289-2011cef9067c","keywords":null,"link":"/itthon/20250328_kover-laszlo-fustgyertya-parlament-momentum-ebx","timestamp":"2025. március. 28. 09:54","title":"Feljelentette Kövér László a parlamentben füstgyertyázó momentumosokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c5ac686d-5c31-4da1-bc82-5a2e6835ce0a","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók szerint óriási potenciál van a mesterséges intelligencia mentálhigiénés terápiás alkalmazásában, a technológia ugyanakkor még mindig veszélyeket rejt magában.","shortLead":"Amerikai kutatók szerint óriási potenciál van a mesterséges intelligencia mentálhigiénés terápiás alkalmazásában...","id":"20250328_mesterseges-intelligencia-depresszio-orvosi-alkalmazas-therabot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c5ac686d-5c31-4da1-bc82-5a2e6835ce0a.jpg","index":0,"item":"00d0388e-5afa-44c9-8a5d-9d0c77545192","keywords":null,"link":"/tudomany/20250328_mesterseges-intelligencia-depresszio-orvosi-alkalmazas-therabot","timestamp":"2025. március. 28. 20:03","title":"Depressziós emberek beszélgettek egy orvosi mesterséges intelligenciával, az eredmény elképesztő","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mínusz három év iskola, mínusz hatvan év történelem
Tetszett a cikk?
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Mi a baj a kormány tervével, hogy 15 vagy 16 évre akarja csökkenti a tankötelezettség korhatárát az eddigi 18-ról? Hiszen a legtöbb uniós tagállamban is rövidebb ideig kötelező iskolába járni. Ráadásul a hosszabb tankötelezettség önmagában nem garantálja, hogy nem lesz korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás. Két nemrég megjelent folyóiratcikk is foglalkozik a kérdéssel. Havas Gábor és Zolnay János szociológusok, az oktatáskutatás régi motorosai a kormányváltással felszámolt integrációs oktatáspolitika értékelése kapcsán a Beszélőben írnak róla, míg Ámon Katalin egész cikket szentel neki a Kritikában.
„Erkölcsi kérdés”
Mindkét írás határozattan elítéli az Orbán-kormány törekvését, s mindkettő állítja, mindez arról is szól, hogy az új rezsim egy újabb társadalmi térről, ezúttal az iskolából akarja kiszorítani a szegényeket és cigányokat. Ámon felidézi Orbán Viktor szavait, aki szerint „a kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”. A feladat igazán heroikusnak tűnik, különösen egy olyan férfiú által megfogalmazva, aki – írd és mondd – öt hónapot töltött hagyományosnak mondható pénzkereső tevékenységgel (szociológusgyakornok volt a szövetkezeti kutatóban), mielőtt végképp beszippantotta volna a politika pezsgő világa. De nem csak azért. Hanem mert ha kicsit is komolyan vesszük a miniszterelnöki szavakat, akkor nem érteni, a gyakorlatban hogyan képzelendő el a munkára tanítás, ha közben két vagy három évvel csökkentjük a tankötelezettségi kort. Ez az út nem a munka szép új világába, hanem a reménytelen munkanélküliségbe vezet.
Diák tüntetők. Ők már megtanulták
MTI / Kászoni László
A kabinet oktatáspolitikai törekvései, így a korhatárkurtítás is beleilleszkedik abba a társadalmi programba (Bozóki András „osztálypolitikának” nevezi), amit a kormány nagy igyekezettel és leleménnyel valósít meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár deklarálta, hogy a közoktatást nem tekinti szolgáltatásnak, és a kormányváltás óta az iskola világában egyre kevésbé a családok és gyerekek szempontjai a meghatározók, sokkal inkább az államé és a munkaadóké. Az Iparkamara vagy a VOSZ korifeusai régóta elégedetlenek az oktatási rendszerrel, mert – mint Parragh László kamarai elnök is mondta – rövid, gyakorlatorientált szakképzést szeretnének. Vagyis leginkább ügyes és engedelmes betanított munkásokra van szükségük, nem „túlképzett” munkavállalókra.
A 2000-es PISA-vizsgálatok sokkolták a szakmát és a döntéshozókat, világossá tették, hogy a magyar iskolák közti kirívó teljesítménykülönbségek leginkább azért alakulhatnak ki, mert Európában szokatlanul korán elkezdődik a gyerekek szelekciója. A hazai közoktatás tehát nem a társadalmi különbségeket enyhíti, hanem éppenséggel növeli azokat. Ezt a kíméletlen, gyerek és gyerek közti szelekciót vállalja most fel nyíltan az Orbán-kormány, beismerve hogy képtelen orvosolni az „öröklött helyzetet”. Márpedig „a nagyon erős szelekcióra építő oktatási rendszerek nem teljesítenek jól”. A hivatkozási alap pedig az előző kormányzatok integrációs politikájának „kudarca”. Csakhogy ez több szempontból is hamis beállítás. Egy részről az új nemzetközi vizsgálatok némi javulást mutatnak a tanulói teljesítményekben, más részről ott ahol a közegellenállás ellenére mégis sikerült csökkenteni a szegregációt, kimutathatóan jobbak lettek az eredmények. Éppenséggel nem az integrációban keresendő a kudarc lényegi oka, hanem annak részlegességében, voltaképpen elmaradásában.
Képmutogatók
Havas és Zolnay statisztikákkal bizonyítják, hogy az előző oktatási kormányzatok sokszor félszeg törekvése arra, hogy visszafordítsák a szegregációs folyamatot, nem sikerült, sőt az elkülönítés felerősödött. Csakhogy azt is hozzáteszik: „Képmutatás azt állítani, hogy az esélykiegyenlítő, integrációs oktatáspolitika »nem hozta meg a kívánt eredményeket«; valójában az intézkedéseket csak töredékesen és egyenetlenül sikerült átültetni a gyakorlatba. Az oktatási kormányzat 2002 után szembenézett a magyarországi közoktatás – korántsem csak romákat érintő – rendkívüli egyenlőtlenségével, és megkísérelte a korrekciót: a halmozottan hátrányos helyzetű kategória megkonstruálásával definiálta az esélykiegyenlítő oktatáspolitika célcsoportját; ötéves korra csökkentette a tankötelezettség alsó határát; igyekezett csökkenteni az iskolák szelekciós lehetőségeit. Megszigorította a sajátos nevelési igényű minősítés eljárását, és bátorította, hogy az enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősített diákokat társaikkal együtt tanítsák. Sokat tett azért, hogy elterjedjenek a hagyományos frontális módszerrel szakító, alternatív, személyiségközpontú tanítási módszerek. Nem kívánta azonban felborítani a közoktatás rendszerváltás után kialakult kereteivel, mert hitt abban, hogy a tanszabadság összeegyeztethető az esélyegyenlőségi fordulattal. Lehet, hogy ez hiú remény volt, de sem a részleges siker, sem a részleges kudarc nem lehet hivatkozási alap azok számára, akik elvi alapon ellenzik az esélyteremtő oktatáspolitikát, és szándékosan erősítik az iskolarendszer szelektivitását.”
Írástanítás. Szenzomotorikus problémák
Túry Gergely
Túl a koncepcionális problémákon, a tankötelezettségi korhatár leszállítása számos gyakorlati következménnyel jár majd, mégpedig károsokkal. A korhatárnövelés következményeként ma Magyarország az uniós átlagot (77%) meghaladóan magas a 18 éves iskolások aránya (84%). Ez az arány biztosan csökkenni fog. Ami nem csak a statisztikai szépérzékünket sérti, de ennél fontosabb, hogy a szegények felnövekvő generációit záródnak majd ki a társadalomból – gyakorlatilag végérvényesen.
Az adatok cáfolhatatlanul bizonyítják az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság szoros kapcsolatát, és az unión belül éppen Magyarországon a legdrámaibb ez az összefüggés. Havasék is rámutatnak, hogy az aktív korúak közül nálunk dolgoznak a legkevesebben, „és ennek legfőbb oka, hogy az alapképzettségűek, tehát a kizárólag általános iskolai végzettségűek aktivitási rátája extrém mértékben alacsony: ennek a rétegnek mindössze 28 százaléka dolgozik legálisan, szemben az EU 43 százalékos rátájával. A csak alapképzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon magasabb, mint a többi visegrádi országban. Ha 15 éves korra csökkentik a tankötelezettséget, akkor ez a helyzet még rosszabbá válik.”
MTI / Máthé Zoltán
A kormányzat hivatkozása a nyugati példákra, amelyek esetében 16 vagy 17 év a korhatár, leginkább azért fals, mert – írja Ámon Katalin – a korhatár kijelölése „csak a szakképzési formákkal és időtartamokkal nyerhet értelmet”. Márpedig az unióban többnyire ott tart 16 éves korig a tankötelezettség, ahol szakképzés ideje is 16 évnél fejeződik be. Ehhez képest a Fidesz oktatási tótumfaktumának, Pokorni Zoltánnak a gondolatkísérlete az általános iskola 9 évfolyamossá hosszabbítására azt a jövendőt előlegezi, hogy sok mélyszegény gyerek általános iskolai végzettséggel hagyja majd abba tanulmányait.
A „kommunista örökséggel végérvényesen leszámolni” vágyó Orbán-kormány a korhatárkurtítással most éppen az ötvenes évekbe tervez időugrást, hiszen Kádárék már 1961-ben 16 évesre emelték a korhatárt. Igaz, a kádári vonallal meg – Hoffmann államtitkár pedagógiai eszményein túl még – az rokonítja kormányunk oktatáspolitikáját, hogy míg akkoriban nagyipari vezetők diktálták, addig ma „topvállalkozók” tolmácsolják a „társadalmi igényeket”. Az átkosban nem a több szövőnőt vagy olvasztárt követelő tippadók, hanem az ország fizette meg a közoktatás valós költségeit, a társadalmi költségeket is. A mostani oktatáspolitikai fordulat következményei várhatóan hasonlóan épületesek lesznek.
„Ez téboly! Ez tényleg a jogállam vége, ez tényleg az alkotmányos demokrácia vége. Ehhez képest keveslem az őrjöngést, amit a parlament, az utca és általában a magyar társadalom produkált” – véli az új médiaszabályozásról Szilágyi Ákos esztéta. Nincs egyedül.
Lehet-e párhuzamot vonni „Napóleon Lajos” államcsínye és aközött, amin a Fidesz nagy erőkkel munkálkodik? Hogyan kerül Alexis de Tocqueville az asztalra?
A fejlett világ kormányai igyekeznek megfordítani a népesedési trendeket, több születő gyereket akarnak. „Egy gyermeket a férjnek, egyet a feleségnek, egyet pedig az államnak” – szól az ismerős ausztrál állami szlogen. A legtöbb kormány pénzzel is ösztönzi a szüléseket. Milyen eredménnyel?
Elképzelt bokszmeccs: jobb sarokban a Fidesz, bal sarokban a társadalom. Előbbi trénere Arisztotelész bácsi, utóbbi edzője Hegel mester. Megszólal-e a gong?
A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára – véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást.
A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.
Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.
A cigányokról való beszédet soha nem korlátozta acélabroncsos tabu, de ma már valóban bármi ocsmányságot nyilvánosan el lehet mondani embertársainkról. Miről, kiről szól a cigányozás? Erre keresik a választ társadalomkutatók. Nem meglepő módon nem elsősorban a cigányokról.
Hadházy Ákos szerint a Fidesz úgy áldozza be Matolcsyékat, mint a kínai kommunisták. A képviselő nem lepődne meg, ha a Matolcsy-klán vagyona Tiborcz Istvánhoz kerülne.