Az önszerveződő közösségek maguktól is létrejöhetnek, de gyakran szükség van a közösségfejlesztők segítségére. Hogy lehet közösséget létrehozni a több tízezrek otthonaként szolgáló paneltelepeken?
Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
A városi lakosság jelentős része lakott már több-kevesebb ideig lakótelepeken, de legalábbis mindenkinek van minimum egy olyan ismerőse, aki élt már panelban. Véleménye is van mindenkinek a panelról, azonban a közhiedelemmel ellentétben a szociológiai kutatások kedvezőbb képet mutatnak a megítélésükről. A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 2019-es PANEL kiállítása a régió városképi arculatát máig meghatározó panel technológiával épült lakótelepeit kutatta, többek között azt a kérdést feszegetve, hogy létezik-e panelidentitás? A kiállítás kurátorával, Süli-Zakar Szabolccsal beszélgettünk.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
Elsősorban a fiatalok és a nyugdíjasok körében növekszik az igény a panellakásokra, de a befektetők is szívesen választják a lakótelepi ingatlanokat. A felújított épületekben napok alatt kelnek el a lakások és elég magas a lakók fluktuációja is. A drágulás és az újabb lakások problémái miatt egyre kevésbé hangzik pejoratívan a lakótelepi élet, ami a lakhatási válságon is segít valamennyit.
A hatvanas évek végétől kezdtek feltünedezni országszerte a hol magasnak, hol toronyháznak nevezett épületek, volt olyan város, ahol csak egy épült ezekből, máshol több is. Az alábbiakban sorra vesszük a legismertebbeket közülük.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
Hiába kezdődnek az lakáshirdetések büszkén azzal, hogy „nem panel”, az ingatlanpiacnak megbízható szereplői a lakótelepi panelházak, és az elmúlt években kiderült: a környezet javításával és az energetikai beruházásokkal nemhogy a lakótelepek megszüntetésére nem érdemes gondolni, de a mai ingatlanbefektetők és a 15 perces várost álmodók is sokat tanulhatnak a szocialista építészetből. A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle első részében Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével beszélgettünk.
Hogyan lehet csökkenteni a panelházak energiaszükségletét? Mennyit ér ma egy panel? Lehet modernizálni a lakótelepeket? Miért szeretjük, és miért utáljuk a panelépítészetet? És hogyan emlékszünk rá a filmekből, sorozatokból? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána új sorozatunkban, a Telepszemlében.
