Ha a telefon tulajdonosa nem szeretné, jelenleg maga az Apple és a Google sem férhet hozzá a telefonokon tárolt adatokhoz, így aztán a hatóságok sem. Ez azonban nem tetszik a törvényhozóknak.
Vizsgálatot indított a paksi bővítés szerződései ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A 2014 végén megkötött szerződéseket a Miniszterelnökség titkosította.
Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez.
Eddig 484 kormányhatározatot titkosított az Orbán-kormány a rendszerváltás óta, de ezzel is csak dobogósok a titkosítási különversenyben - derítette ki az Origo. A közelmúltban lejárt a Bajnai-kormány hét titkosítása is, ők 11,5 milliárd forintot osztottak szét ilyen módon.
Bizonyára járt már így: odaadta a mobilt, hogy ismerőse megnézze pár fotóját, de ő tovább lapozott, így olyan képeket látott, amelyeket nem kellett volna. Ha ezt ingyen letölti, ilyen biztos nem fordul elő többé, ráadásul meg is tréfálhatja a kíváncsi barátokat, kollégákat.
A Bors egy névtelenséget kérő forrása szerint nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének, V. Andreának a személye indokolja a titkosítást.
A kormány rengeteg dokumentumot közzétehetne a paksi beruházásról, ezzel senki érdekeit nem sértené – figyelmeztette a bővítésért felelős kormánybiztost a titokfelügyeleti jogkörrel bíró hatóság elnöke. Ugyanakkor Péterfalvi Attila javaslata körül nagy a csend, pedig három napja közzétette. A felek hónapok óta egymásra mutogatnak, kinek az ötlete volt a 30 éves titkosítás, és erre miért van szükség. Az továbbra is rejtély, hogy miért emelték az eredetileg 15 évre tervezett titkosítást a duplájára.
Bár az Európai Bizottság pénteken utalt arra, hogy részlegesen feloldják a paksi atomerőmű-bővítés szerződéseinek titkosítását, a Miniszterelnökség szerint ez csak az EB döntésére vonatkozik, a szerződések továbbra sem kerülhetnek nyilvánosságra.
A magyar kormány és az Európai Bizottság is úgy érvel, hogy a fűtőanyag-beszállításra vonatkozó vétó nem vezet automatikusan a paksi atomerőmű-építés leállításához. Csakhogy az oroszok csomagban akarták értékesíteni nekünk a technológiájukat, így a várható újratervezés tovább drágíthatja a már egyébként is drága beruházást. Sőt, a titkaikat féltő oroszok akár el is állhatnak a fejlesztéstől, főleg, hogy az EB épp a titkosítás részleges feloldásáról győzködi Budapestet.
"Nem blokkolják" a paksi bővítést Brüsszelben, csak a fűtőanyag-beszerzésről szóló szerződést kérdőjelezik meg – közölte az Európai Bizottság szóvivője. Egyelőre sokkal többet nem tudott elmondani az EU-s vétóról, mert a beruházás dokumentumait titkosították. A bizottság azonban úgy tudja, hogy a magyar kormány már beleegyezett a titkosítás feloldásába, így hamarosan mindent elmagyaráznak.
Schiffer András LMP-s társelnök Áder János mondataira reagálva azt mondta, senki nem állította, hogy egy atomerőmű biciklitároló, ha pedig világunk "terrorizmussal fenyegetett", talán egyáltalán nem kéne bele atomerőműveket építenünk.
A köztársasági elnök közleménnyel válaszolt azoknak, akik arra kérték, ne írja alá a paksi bővítés dokumentumainak 30 évre szóló titkosítását. Áder János szerint "terrorizmussal fenyegetett világunkban" szükséges, hogy védjék egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatokat.
Az iPhone-okon és az iPadeken használt titkosítás feltörésén dolgoztak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA) köthető kutatók - állította kedden Edward Snowden informatikustól származó titkos dokumentumokra hivatkozva a The Intercept.
Egy idei alkotmánybírósági döntés, egy EU-s egyezmény, valamint a köztársasági elnök–alapvető jogok biztosa–Alkotmánybíróság hármasa jelentheti még a reményt, hogy a Paks II.-beruházásnak ne maradjon titkos minden részlete. Az atomerőmű-bővítés 30 éves titkosításáról szóló keddi törvénymódosítás miatt a teljes ellenzék, valamint egy sor civil szervezet tiltakozik. Cikkünk szerzője korábban az Energiaklubbal és a TASZ-szal közösen az Adatvédelmi Hatósághoz fordult. Most megnézte, hogy mennyi esélye maradt a nyilvánosságnak az ügyben.
Nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnöktől öt civil szervezet, hogy az Alkotmánybíróságnál kérjen alkotmányossági vizsgálatot a paksi bővítés adatait titkosító törvény miatt.
Holnap lett volna esedékes a másodfokú ítélet a paksi adatok nyilvánosságra hozatala ügyében. A bíróság azonban indoklás nélkül két héttel későbbre halasztotta a tárgyalást, amikorra Áder János már aláírásával szentesíti a ma elfogadott, 30 évre szóló titkosítást.
A pártjával energetikai ügyekben évek óta vitatkozó politikus kedden is másként szavazott. Tartózkodott a 30 évre szóló paksi titkosítás megszavazásakor.
A paksi bővítésről az oroszokkal kötött szerződésben szereplő üzleti és műszaki adatok harminc évre szóló titkosításáról döntött a parlament kedden.
A kormány – egy csütörtök este felbukkant módosító szerint – már nem 15, hanem inkább 30 évre javasolja titkosítani az új magyarországi atomerőmű-beruházás dokumentumait. Pénteken a törvényalkotási bizottságban szavazhatnak is róla.
