szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar kormány és az Európai Bizottság is úgy érvel, hogy a fűtőanyag-beszállításra vonatkozó vétó nem vezet automatikusan a paksi atomerőmű-építés leállításához. Csakhogy az oroszok csomagban akarták értékesíteni nekünk a technológiájukat, így a várható újratervezés tovább drágíthatja a már egyébként is drága beruházást. Sőt, a titkaikat féltő oroszok akár el is állhatnak a fejlesztéstől, főleg, hogy az EB épp a titkosítás részleges feloldásáról győzködi Budapestet.

Most bánhatja a magyar kormány, hogy fordítva ült a lóra a paksi beruházással kapcsolatban: előbb szerződtek az oroszokkal, és csak utána kérték ki az illetékes EU-s szervek, így az atomenergetikai beruházások biztonságát figyelő Euroatom véleményét. Bár az új blokkok építését várhatóan nem fogja leállítani a múlt heti uniós döntés, jelentősen megdrágíthatja a beruházást, ráadásul most hosszabb egyeztetés jöhet Budapest és az EU között a szerződés átírásáról.

A Financial Times (FT) csütörtökön számolt be arról, hogy nem hagyta jóvá az Euratom a leendő paksi blokkok fűtőanyagának Oroszországból történő kizárólagos importját. A lap szerint az Európai Bizottság még a múlt héten elfogadta az Euroatom döntését, ennek tényét Navracsics Tibor oktatási biztos meg is erősítette az Indexnek. Az FT szerint Magyarország ezek után két dolgot tehet: vagy új fűtőanyag-szerződést köt, vagy jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság ellen. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Giró-Szász András tagadta, hogy ez „blokkolná” a beruházást, szerinte időben el fogják kezdeni az építkezést, és ezt hangsúlyozta pénteken a kormányszóvivő, Kovács Zoltán is.

20 éves kötöttség

„A különleges hasadóanyagokkal való ellátást (…) a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján közös ellátási politika biztosítja. (…) Tilos minden olyan magatartás, amely arra irányul, hogy meghatározott felhasználóknak kiváltságos helyzetet biztosítson” – szögezi le az az Euroatomra vonatkozó uniós előírás, melyet Magyarország is elfogadott és aláírt.

Paksi erőmű - nem világos, mi kerül bele
©

Erre az előírásra támaszkodhatott az Európai Atomenergia Közösség (Euroatom), amikor elmeszelte az orosz-magyar szerződés egy részét. Hogy pontosan miben állapodott meg az orosz és a magyar fél, nem tudni, hiszen a részleteket egy március 3-án elfogadott törvény szerint 30 évre titkosították. Viszont egy másik, tavaly februárban elfogadott – az általános feltételeket tartalmazó – törvényből kiolvasható, hogy mik a keretek. Ez a jogszabály ugyanis leszögezi, hogy az orosz féllel kell megállapodni a hasadó fűtőanyag beszállításáról, illetve a használt rudak elszállításáról. „Az ellátási kötelezettség legalább 20 évig áll fönn, a meghosszabbítás lehetőségével” – olvasható a törvényben. Ez a jogszabály csak az államközi megállapodást tartalmazza, a részletek az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az Roszatom építő cége, a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt által szignált három szerződésben találhatóak, melyek titkosak. Ezek az új blokkok tervezési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás részleteit rögzítik.

Az Euroatom egyébként már adott támpontokat arra vonatkozóan, hogy a magyaroknak mit kéne másképp csinálniuk. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője csütörtökön részt vett egy konferencián Strasbourgban, ahol az Euroatom egyik vezetője kifejtette: a finn példa lehetne a minta a magyarok számára is. A Hanhikivi-1 erőművet is a Roszatom cége építi, és fűtőanyagokat is fog szállítani, de csak a tesztidőszakban, amikor az építő felelőssége biztonsággal beüzemelni az erőművet. Utána a finnek nyílt közbeszerzést írnak ki, amire más fűtőanyaggyártók is jelentkezhetnek. Ráadásul a finnek letárgyalták ugyan a beruházás feltételeit az oroszokkal, de a szerződés aláírása előtt kérték az Euroatom jóváhagyását.  

Magyarán az Európai Atomenergia Közösségnek nem az orosz fűtőanyagokkal van gondja, hanem azzal, hogy kizárólagos jogosítványokat kaphatnak az oroszok. Ugyanakkor a Paks2 és a Hanhikivi-1 újfajta erőmű lesz, egyetlen vállalatnak sincs hozzá még kifejlesztett fűtőanyaga. Tehát vagy úgy alakítják ki az oroszok az erőművet, hogy abba a mások által gyártott elemeket is be lehessen tenni, vagy kiadják más cégeknek a paramétereket. Ez drágíthatja az építkezés költségeit, ráadásul nem szolgálja az oroszok érdekeit. Figyelemreméltó, hogy a szakemberek 2009-ben még úgy kalkuláltak, hogy 1500-1800 milliárd lesz a paksi bővítés, a tavaly kötött megállapodásban már egy 12 milliárd eurós keretösszeg szerepel.

Lehet még ebből bukta is

Abban a kormánynak igaza van, hogy a szerződés ezen részének megvétózása nem blokkolja automatikusan a beruházást. Ezt az Európai Bizottság szóvivője a pénteken déli sajtótájékoztatóján elismerte.

Viszont az is tény, hogy most a labda az oroszoknál pattog. Kérdés ugyanis, hogy a Roszatom hajlandó-e újratárgyalni a szerződést, megbontani a csomagot. Ha ebbe nem mennek bele, akkor a beruházás akár meg is bukhat, éppúgy, mint a Déli Áramlat nevű gázvezeték. Az is egy aprónak tűnő uniós jogszabályon hasalt el; azon, hogy az EU tiltja, hogy a cső és a csőben szállított anyag egyazon tulajdonos kezében legyen. Persze a finn példa azt mutatja, hogy az oroszok nem is annyira elzárkózóak, inkább a magyar fél tárgyalt rosszul és alkudott ki olyan feltételeket, melyek nem tetszenek az Euroatomnak.

Épül egy Roszatom-erőmű
©

Egyébként a múlt heti vétó nem érte váratlanul a kormány. A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól már a múlt héten úgy értesült, kifejezetten az EU szervei lobbiztak azért, hogy a paksi beruházásnál jelenjen meg egy európai és lehetőleg egy amerikai beruházó is az oroszokon kívül. A magyar sajtóban meg is jelentek találgatások arról, hogy az amerikai beszállító a Westinghouse lehetne, az EU-s pedig a Siemens. Ezt az amerikai cég időközben Jávornak tagadta. Az már biztos, hogy a szerződés átírása nélkül nem fog menni a dolog: ugyan Kovács Zoltán pénteken a titkosításra hivatkozva nem volt hajlandó részleteket elárulni, a külügyminiszter, Szijjártó Péter egy hétfői sajtóbeszélgetésen elismerte, a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt. Az is kérdés, hogy az orosz fél fog-e örülni annak, hogy az EB és a magyar kormány már a titkosítás részleges feloldásáról tárgyal. A Roszatom egyelőre csak annyit közölt pénteken, nincs mit hozzáfűzzön a magyar kormány álláspontjához.

Az is további kérdéseket vet fel, hogy az Euratomnak milyen kifogásai vannak még a paksi szerződésekkel kapcsolatban. Egyelőre ugyanis csak annyi ismert, hogy az üzemanyag-beszállítással kapcsolatban vannak a legnyilvánvalóbb kifogásai. Az FT szerint az Európai Bizottság a Roszatommal kötött szerződések közbeszerzési aspektusát is vizsgálja, de ezek a vizsgálatok még nem értek véget.

Lényeges különbség

A Paks II. és a Hanhikivi-1 projekt közötti párhuzam csak annyiban indokolt, hogy ide is, oda is oroszok építenének, illetve mindkét helyszínen VEER 1200-as, nyomottvizes reaktorblokkot terveznek felhúzni.

Viszont elég sok a két beruházás közti különbség. Míg Finnországba egy reaktor kerül, Paksra kettőt terveznek. A Hanhikivi-1 mintegy 6,5 milliárd euróba kerül majd, a paksi projekt viszont 12 milliárd euróba (10 milliárd orosz hitel formájában). A finnek nem orosz állami hitelből építenek, azaz ebben a formában nem kötelezték el magukat. A Roszatomot engedték 34 százalékig bevásárolni a Fennovoima nevű konzorciumba.

Orbán Viktor már többször hivatkozott arra, hogy Magyarország is pont annyi információt hoz nyilvánosságra, mint a finnek. Viszont a Fennovoima egy magánvállalkozás, 46 finn cég – köztük áramszolgáltatók, nagyfogyasztók, köztük például papíripari vállalatok – és a Roszatom összefogásából jött létre, így kényesen vigyáznak az üzleti titkaikra. Paks2 viszont 100 százalékig állami tulajdonban marad, ráadásul a hitelt az államnak kell majd visszafizetnie. Ezért is támadják a civil szervezetek, köztük a korrupció ellen fellépő Transparency International a titkosítást, mert az erőmű közpénzből épül.

Az valóban nálunk is, a finneknél is egyezik, hogy a felek három szerződést kötöttek, de a finnek bizonyítottan gazdasági megfontolásokból választották a Roszatomot, mivel az oroszok a japán Toshiba érdeklődésével szemben jobb ajánlatott tettek. Orbánék viszont nem versenyeztettek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egy nyúlra célzott, de a hajtót találta el a rendőr a vadászaton

Egy nyúlra célzott, de a hajtót találta el a rendőr a vadászaton

Trump is jóváhagyta, Biden átveheti az elnökséget

Trump is jóváhagyta, Biden átveheti az elnökséget

Vakcinákról beszélt Szijjártó a Parlamentben, nem úszta meg a jachtozást sem

Vakcinákról beszélt Szijjártó a Parlamentben, nem úszta meg a jachtozást sem