Most bánhatja a magyar kormány, hogy fordítva ült a lóra a paksi beruházással kapcsolatban: előbb szerződtek az oroszokkal, és csak utána kérték ki az illetékes EU-s szervek, így az atomenergetikai beruházások biztonságát figyelő Euroatom véleményét. Bár az új blokkok építését várhatóan nem fogja leállítani a múlt heti uniós döntés, jelentősen megdrágíthatja a beruházást, ráadásul most hosszabb egyeztetés jöhet Budapest és az EU között a szerződés átírásáról.

A Financial Times (FT) csütörtökön számolt be arról, hogy nem hagyta jóvá az Euratom a leendő paksi blokkok fűtőanyagának Oroszországból történő kizárólagos importját. A lap szerint az Európai Bizottság még a múlt héten elfogadta az Euroatom döntését, ennek tényét Navracsics Tibor oktatási biztos meg is erősítette az Indexnek. Az FT szerint Magyarország ezek után két dolgot tehet: vagy új fűtőanyag-szerződést köt, vagy jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság ellen. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Giró-Szász András tagadta, hogy ez „blokkolná” a beruházást, szerinte időben el fogják kezdeni az építkezést, és ezt hangsúlyozta pénteken a kormányszóvivő, Kovács Zoltán is.

20 éves kötöttség

„A különleges hasadóanyagokkal való ellátást (…) a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján közös ellátási politika biztosítja. (…) Tilos minden olyan magatartás, amely arra irányul, hogy meghatározott felhasználóknak kiváltságos helyzetet biztosítson” – szögezi le az az Euroatomra vonatkozó uniós előírás, melyet Magyarország is elfogadott és aláírt.

Paksi erőmű - nem világos, mi kerül bele

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. archívuma

Erre az előírásra támaszkodhatott az Európai Atomenergia Közösség (Euroatom), amikor elmeszelte az orosz-magyar szerződés egy részét. Hogy pontosan miben állapodott meg az orosz és a magyar fél, nem tudni, hiszen a részleteket egy március 3-án elfogadott törvény szerint 30 évre titkosították. Viszont egy másik, tavaly februárban elfogadott – az általános feltételeket tartalmazó – törvényből kiolvasható, hogy mik a keretek. Ez a jogszabály ugyanis leszögezi, hogy az orosz féllel kell megállapodni a hasadó fűtőanyag beszállításáról, illetve a használt rudak elszállításáról. „Az ellátási kötelezettség legalább 20 évig áll fönn, a meghosszabbítás lehetőségével” – olvasható a törvényben. Ez a jogszabály csak az államközi megállapodást tartalmazza, a részletek az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az Roszatom építő cége, a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt által szignált három szerződésben találhatóak, melyek titkosak. Ezek az új blokkok tervezési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás részleteit rögzítik.

Az Euroatom egyébként már adott támpontokat arra vonatkozóan, hogy a magyaroknak mit kéne másképp csinálniuk. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője csütörtökön részt vett egy konferencián Strasbourgban, ahol az Euroatom egyik vezetője kifejtette: a finn példa lehetne a minta a magyarok számára is. A Hanhikivi-1 erőművet is a Roszatom cége építi, és fűtőanyagokat is fog szállítani, de csak a tesztidőszakban, amikor az építő felelőssége biztonsággal beüzemelni az erőművet. Utána a finnek nyílt közbeszerzést írnak ki, amire más fűtőanyaggyártók is jelentkezhetnek. Ráadásul a finnek letárgyalták ugyan a beruházás feltételeit az oroszokkal, de a szerződés aláírása előtt kérték az Euroatom jóváhagyását.  

Magyarán az Európai Atomenergia Közösségnek nem az orosz fűtőanyagokkal van gondja, hanem azzal, hogy kizárólagos jogosítványokat kaphatnak az oroszok. Ugyanakkor a Paks2 és a Hanhikivi-1 újfajta erőmű lesz, egyetlen vállalatnak sincs hozzá még kifejlesztett fűtőanyaga. Tehát vagy úgy alakítják ki az oroszok az erőművet, hogy abba a mások által gyártott elemeket is be lehessen tenni, vagy kiadják más cégeknek a paramétereket. Ez drágíthatja az építkezés költségeit, ráadásul nem szolgálja az oroszok érdekeit. Figyelemreméltó, hogy a szakemberek 2009-ben még úgy kalkuláltak, hogy 1500-1800 milliárd lesz a paksi bővítés, a tavaly kötött megállapodásban már egy 12 milliárd eurós keretösszeg szerepel.

Lehet még ebből bukta is

Abban a kormánynak igaza van, hogy a szerződés ezen részének megvétózása nem blokkolja automatikusan a beruházást. Ezt az Európai Bizottság szóvivője a pénteken déli sajtótájékoztatóján elismerte.

Viszont az is tény, hogy most a labda az oroszoknál pattog. Kérdés ugyanis, hogy a Roszatom hajlandó-e újratárgyalni a szerződést, megbontani a csomagot. Ha ebbe nem mennek bele, akkor a beruházás akár meg is bukhat, éppúgy, mint a Déli Áramlat nevű gázvezeték. Az is egy aprónak tűnő uniós jogszabályon hasalt el; azon, hogy az EU tiltja, hogy a cső és a csőben szállított anyag egyazon tulajdonos kezében legyen. Persze a finn példa azt mutatja, hogy az oroszok nem is annyira elzárkózóak, inkább a magyar fél tárgyalt rosszul és alkudott ki olyan feltételeket, melyek nem tetszenek az Euroatomnak.

Épül egy Roszatom-erőmű

Roszatom

Egyébként a múlt heti vétó nem érte váratlanul a kormány. A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól már a múlt héten úgy értesült, kifejezetten az EU szervei lobbiztak azért, hogy a paksi beruházásnál jelenjen meg egy európai és lehetőleg egy amerikai beruházó is az oroszokon kívül. A magyar sajtóban meg is jelentek találgatások arról, hogy az amerikai beszállító a Westinghouse lehetne, az EU-s pedig a Siemens. Ezt az amerikai cég időközben Jávornak tagadta. Az már biztos, hogy a szerződés átírása nélkül nem fog menni a dolog: ugyan Kovács Zoltán pénteken a titkosításra hivatkozva nem volt hajlandó részleteket elárulni, a külügyminiszter, Szijjártó Péter egy hétfői sajtóbeszélgetésen elismerte, a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt. Az is kérdés, hogy az orosz fél fog-e örülni annak, hogy az EB és a magyar kormány már a titkosítás részleges feloldásáról tárgyal. A Roszatom egyelőre csak annyit közölt pénteken, nincs mit hozzáfűzzön a magyar kormány álláspontjához.

Az is további kérdéseket vet fel, hogy az Euratomnak milyen kifogásai vannak még a paksi szerződésekkel kapcsolatban. Egyelőre ugyanis csak annyi ismert, hogy az üzemanyag-beszállítással kapcsolatban vannak a legnyilvánvalóbb kifogásai. Az FT szerint az Európai Bizottság a Roszatommal kötött szerződések közbeszerzési aspektusát is vizsgálja, de ezek a vizsgálatok még nem értek véget.

Lényeges különbség

A Paks II. és a Hanhikivi-1 projekt közötti párhuzam csak annyiban indokolt, hogy ide is, oda is oroszok építenének, illetve mindkét helyszínen VEER 1200-as, nyomottvizes reaktorblokkot terveznek felhúzni.

Viszont elég sok a két beruházás közti különbség. Míg Finnországba egy reaktor kerül, Paksra kettőt terveznek. A Hanhikivi-1 mintegy 6,5 milliárd euróba kerül majd, a paksi projekt viszont 12 milliárd euróba (10 milliárd orosz hitel formájában). A finnek nem orosz állami hitelből építenek, azaz ebben a formában nem kötelezték el magukat. A Roszatomot engedték 34 százalékig bevásárolni a Fennovoima nevű konzorciumba.

Orbán Viktor már többször hivatkozott arra, hogy Magyarország is pont annyi információt hoz nyilvánosságra, mint a finnek. Viszont a Fennovoima egy magánvállalkozás, 46 finn cég – köztük áramszolgáltatók, nagyfogyasztók, köztük például papíripari vállalatok – és a Roszatom összefogásából jött létre, így kényesen vigyáznak az üzleti titkaikra. Paks2 viszont 100 százalékig állami tulajdonban marad, ráadásul a hitelt az államnak kell majd visszafizetnie. Ezért is támadják a civil szervezetek, köztük a korrupció ellen fellépő Transparency International a titkosítást, mert az erőmű közpénzből épül.

Az valóban nálunk is, a finneknél is egyezik, hogy a felek három szerződést kötöttek, de a finnek bizonyítottan gazdasági megfontolásokból választották a Roszatomot, mivel az oroszok a japán Toshiba érdeklődésével szemben jobb ajánlatott tettek. Orbánék viszont nem versenyeztettek.