Kipakolná a paksi titkokat a titokfelügyeleti hatóság
A kormány rengeteg dokumentumot közzétehetne a paksi beruházásról, ezzel senki érdekeit nem sértené – figyelmeztette a bővítésért felelős kormánybiztost a titokfelügyeleti jogkörrel bíró hatóság elnöke. Ugyanakkor Péterfalvi Attila javaslata körül nagy a csend, pedig három napja közzétette. A felek hónapok óta egymásra mutogatnak, kinek az ötlete volt a 30 éves titkosítás, és erre miért van szükség. Az továbbra is rejtély, hogy miért emelték az eredetileg 15 évre tervezett titkosítást a duplájára.
Minél több adatot hozzon nyilvánosságra a kormány a paksi szerződésekből, mert a beruházás összes adatának automatikus és válogatás nélküli titkosítása túl merev rendszer eredményez, és lényeges információkat zár el – így foglalható össze Péterfalvi Attila állásfoglalása a 30 éves titkosítást lehetővé tevő törvényről.
A titokfelügyeleti jogkörrel is bíró, a törvénytervezeteket az adatnyilvánosság szempontjából véleményező Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hétfőn tette ki a NAIH honlapjára az állásfoglalását, melyet Aszódi Attilának, a paksi beruházással foglalkozó kormánybiztosnak címzett. A törvényt a parlament március 3-án szavazta meg, majd kilenc nappal ezelőtt lépett hatályba, tehát Péterfalvi azt követően lépett, hogy a törvény már elrendelte a titkosítást.
Mindez azt jelenti, hogy a Roszatom cégével december 9-én aláírt három szerződést leghamarabb 2044-ben hozzák nyilvánosságra. Ráadásul a 12 milliárd eurós – hozzávetőlegesen 3700 milliárd forintnyi – beruházás legfontosabb adatait még ennél is később ismerhetjük meg. Így többek között azt, hogy milyen magyar cégek vesznek majd részt az építkezésben, pontosan mire, mennyit költenek. Mivel a törvény úgy fogalmaz, hogy az adatok, a szerződések a keletkezésüktől 30 évig nem ismerhetők meg, lesz olyan alvállalkozói megállapodás, amit csak 2050 után hozhatnak majd nyilvánosságra.
Legyen jófej a kormány!
„Kezdeményezem, hogy a közvélemény tájékoztatása érdekében egy helyen, elektronikus formában, folyamatosan, ingyenesen, letölthető és kimásolható módon bárki számára tegyék hozzáférhetővé (…) a beruházás környezeti hatásaira, valamint a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok és dokumentumok lehető legszélesebb körét” – olvasható a NAIH elnökének március 16-i állásfoglalásában.
A paksi szerződések körül már hónapok óta áll a bál. A budapesti és a moszkvai kormány még tavaly januárban állapodott meg abban, hogy az oroszok Pakson két újabb blokkot építhetnek. Az építkezéshez orosz állami hitelt nyújtó megállapodást – néhány kisebb részlet kivételével – nyilvánosságra hozták, hiszen a választások után a parlament is szentesítette. Ugyanakkor a magyar és az orosz fél által december elején aláírt három szerződést már elzárták a nyilvánosság elől. Ezek az új blokkok tervezési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás részleteit rögzítik. Az utóbbi akkor került ismét fókuszba, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság kifogásolta, hogy az oroszoknak kizárólagos joguk van fűtőelemeket beszállítani Paksra. A szerződéseket két vállalat jegyezte: magyar oldalról az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az oroszok részéről az Roszatom kivitelező leányvállalata.
Péterfalvi a hétfői állásfoglalásában óvatosan, de bírálta a törvényt. Szerinte más törvények alapján számos adat – így a közpénzek felhasználása, a környezeti hatások – a nyilvánosságra tartozna. Ezért Péterfalvi azt javasolja – ahogy fentebb is idéztük –, hogy az adatgazda járjon elöl jó példával, és magától hozza nyilvánosságra azokat az adatokat, melyek nem érintenek biztonsági kérdéseket vagy üzleti titkokat. A NAIH elnöke szerint hiába mond ki a törvény 30 éves tiltást, ezen adatok önkéntes közzététele nem sértené a márciusban elfogadott törvény előírásait.
A NAIH elnöke szerint az még elfogadható, hogy egy nukleáris létesítmény több paramétere nemzetbiztonsági okokból nem kerül a nyilvánosság elé. Ahogy az a szempont is méltányolható szerinte, hogy egy ilyen építkezésnél lehetnek üzleti titkok, vagy az, hogy a különböző mérnöki fejlesztéseket, találmányokat (szellemi tulajdonhoz fűződő jog) védeni kell. Ám szerinte a törvényi korlátozás túl merev, túl sok adat és információ esik a 30 éves korlátozás alá. Ezeket hiába is kérné ki az MVM-től vagy a kormánytól, az új törvény szerint nem adhatnák ki.
Péterfalvi idézte az alkotmányt is, jelezve a paksi beruházásról szóló törvény érinti az alaptörvényben lefektetett, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot is, igaz, Péterfalvi azt nem jelentette ki, hogy a titkosítás alkotmányellenes lenne, ahogy több civil szervezet is feltételezte korábban.
Egymásra mutogatnak
A titkosítással két hete az Európai Bizottságnak is gondja akadt. Ugyanis Brüsszel az Európai Atomenergia Közösség, az Euroatom vizsgálata nyomán kifogásolta a paksi blokkok fűtőanyagának Oroszországból történő kizárólagos importját. Ám döntését nem hozta nyilvánosságra, arról egy héttel később a Financial Times számolt be névtelen forrásokra hivatkozva.
A cikk nyomán megszólalt Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság energiaügyekért felelős szóvivője is, azt mondta múlt pénteken, hogy kész volna részletesebben is elmondani a döntés okait, de csak nagyon keveset tudna elárulni a témában, mivel a dokumentumokat, amelyek alapján az EB meghozta döntését, titkosították. A magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán reagált múlt pénteken az EB döntésére, de pár mondatot mondott csak szintén a titkosításra hivatkozva, így azóta sem derült ki, hogy pontosan mi a baja az Euroatomnak, és milyen hatásai lesznek ennek a beruházásra: több pénzbe kerül-e, fékezi-e az építkezést. Ugyanakkor a beruházás „blokkolásáról” cikkező Financial Timest a kormány perrel fenyegeti, mert nem hajlandó közölni Budapest helyreigazítását.
Itkonen ugyanakkor azt mondta, rövidesen többet mondhatnak, mert úgy értesült, a magyar hatóságok beleegyeztek a paksi bővítésről szóló dokumentumok titkosításának részleges feloldásába. Néhány órával később viszont a magyar kormány a hvg.hu-nak írt válaszában máris korrigált: csakis az EB döntéséről van szó, ezt lehet majd nyilvánosságra hozni, minden más adat, szerződés fiókban marad.
A paksi bővítésért felelős kormánybiztos a törvény megszavazását követően egyébként azt állította, a törvény szövegének véglegesítése során lefolytatott konzultációban Péterfalvi nem emelt kifogást a tikosítás határaként a 30 éves időtartammal. Csakhogy a NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt írta, „hatóságunkat elmulasztották bevonni a törvénytervezet előkészítésébe, ezért a törvényjavaslat benyújtását megelőzően nem volt alkalmunk véleményezni azt”. Tény, hogy a hétfői állásfoglalásban leszögezte, bizonyos adatok 30 éves titkosítása nem ördögtől való, hiszen mégiscsak egy nukleáris erőmű biztonsága a tét. (Ezt a törvény aláíró Áder János úgy fogalmazta meg: „egy atomerőmű nem biciklitároló”.) Viszont Péterfalvi állásfoglalása nem a törvény szövegének véglegesítése során született, hanem március 16-i keltezésű, 13 nappal a törvény megszavazása után keletkezett. Decemberben ugyan kiadott már egy jelentést a NAIH, de akkor még úgy volt, hogy csak 15 évre titkosítanak.
Azt, hogy pontosan milyen konzultációról is beszélt Aszódi, Péterfalvi a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében nem tisztázta, így újabb kérdéseket tettünk fel a hivatal elnökének. Ez azért is fontos, mert kormányzati források azt állították a hvg.hu-nak, hogy a 30 éves időintervallumot a hatóság javasolta a kabinetnek. Péterfalvi válaszába leszögezte: "a második állásfoglalást megelőzően sem szóban, sem írásban nem egyeztettem a kormánybiztos úrral, vagy valamely munkatársával".
| Amiben világelsők vagyunk |
| "Sehol sincs ehhez hasonló" – mondta a HVG-nek az Atomenergiai világjelentés nevű kiadvány fő szerzője, Mycle Schneider. Szerinte, aki 30 évre titkosít, az "menekül" a társadalmi felelősség és beszámolási kötelezettség elől. A HVG e heti számában összegyűjtötte, hogy hol épülnek még a világban atomerőművek, és az adott országokban milyen adatokat hoznak nyilvánosságra. A hetilap szerint a fővállalkozói szerződések biztonsági okok miatt szinte mindenhol titkosak, de a többi adat rendszerint elérhető az erőművek honlapján. További részletek a HVG-ben. |
Adatjátszma
A törvényt bíráló NAIH-dokumentum már hétfőn megjelent a hivatal honlapján, igaz, közlemény nem született róla, a Magyar Távirati Iroda sem szúrta ki, nem tette hírré.
Az adatok nyilvánosságáért küzdő, a NAIH-ot az ügyben egyébként már megkereső Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet sem értesítették az állásfoglalásról – közölte a hvg.hu-val a TASZ jogásza, Hidvégi Fanny. De a Transparency International ügyvédje, Ligeti Miklós sem tudott az állásfoglalás megszületéséről. A hvg.hu is úgy szerzett róla tudomást, hogy megkérdezte Péterfalvi Attilát: a titokfelügyeleti jogkörrel bíró hivatalnak mi a véleménye a 30 éves titkosításról. Válaszában a NAIH elnöke átküldte az állásfoglalás linkjét.
Ez azért is furcsa, mert ezeket a szerződések szerették volna nyilvánosságra hozni decemberben a korrupcióellenes, átláthatóságért küzdő civil szervezetek, de a Miniszterelnökség több információt titkosított. Ezt követően fordultak a civilek, illetve a vs.hu újságírója a NAIH-hoz, arra kérve a hivatalt, vizsgálja meg, hogy törvényesen járt-e el a Miniszterelnökség. Ám időközben a nemzeti fejlesztési miniszter beterjesztette azt a törvényt, amely a múlt héten lépett hatályba, és amely a 30 éves titkosítást lehetővé teszi.
Egyébként Péterfalvi felhívta egy érdekes körülményre a hvg.hu figyelmét. Szerinte, ha valaki megszerez egy dokumentumot a paksi dossziéból és közzéteszi, az ellen nem lehet a márciusi törvény alapján büntetőeljárást indítani államtitok megsértéséért. Tudniillik a 30 éves titkosítás nem jelenti azt, hogy a dokumentumokra ráütötték a „Szigorúan titkos” vagy a „Bizalmas” pecsétet, mindössze azt kötötték ki, hogy nem lehet közzétenni, nem lehet kiadni, ha egy újság vagy civil szervezet kikéri azokat. Viszont az nem zárható ki, hogy a 30 évre elzárt dokumentumok közül néhányat a kormány még államtitokká is nyilvánított.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
