Több száz titkosított kormányhatározatnál jár az Orbán-kormány

Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben összesen 32 titkosított, 3000-es sorszámú kormányhatározatot hozott – írja az Origo. Ezek a kormányhatározatok nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, azonban tucatszámra szabályozzák az életünket, a nemzetbiztonságot érintő döntéseken át a gazdaságig, utóbbiak jellemzően stratégiai döntések. A harmadik Orbán-kormány teljesítménye havonta két ilyen határozat volt, a megelőző Fidesz-kormányok idején ennél jóval többet fogadtak el, 1998–2002 között összesen 380-at, a 2010–2014 közötti ciklusban 72-t. A mostani tendencia szerint újra emelkedhet a számuk, így akár elérheti a 90-et a kormány – ez több lenne, mint a 2006-2010 közötti baloldali kormány idején.

A legtöbb titkosított kormányhatározat az Antall–Boros-kormányokhoz kötődik, a rendszerváltást követően összesen 2299(!) titkosított kormányzati döntés született, az azt követő Horn-kormány időszakában 486, de az MSZP-hez kötődő kormányzati ciklusokkal összesen 876 hasonló minősítésű határozatot hoztak. A titkosítások legnagyobb mértékű feloldása a Horn-kormány idején történt 1995-ben, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra, azonban kikérhetők, már ha tudjuk, hogy pontosan mit kell keresnünk. Ezek között található a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló határozatok is, de van olyan, amely a magyarok űrutazásának feltételeire terjed ki. A legtöbb határozat titkosításának lejártára még várni kell, sokukra egészen 2040-ig.

A dokumentumokhoz jellemzően csak egy nagyon szűk réteg fér hozzá, a legjellemzőbbek a hadititkok. A Bajnai-kormány most nyilvánosságra hozott 7 határozata nagybefektetők magyarországi beruházásainak támogatásáról szól – összehasonlításképp, az Orbán-kormány több mint 60 nyilvános megállapodásnál jár, de nem kizárható, hogy a titkosak között több is található. A baloldali kormány összesen 11,5 milliárd forintot osztott szét 16 befektető között. A legnagyobb támogatást a TEVA gyógyszergyártó kapta 1,5 milliárd forint értékben a termelésük bővítésére, 1,2 milliárd jutott a Fraglav íz- és illatanyaggyárának építésére, a Robert Bosch Kft. több esetben is kapott támogatást, összesen egymilliárd forint értékben.

A többi támogatott között felfedezhető állategészségügyi és távközlési vállalkozás is. Utóbbi esetben nem feltétlen jó döntés született, ugyanis a Via One Európa Holding távközlési cég ellen a megítélt 750 milliós támogatást követő négy hónappal adósságai miatt felszámolási eljárás kezdődött, ez 2012-ben zárult le. Egy balatonszemesi turisztikai vállalkozás például úgy kapott 300 milliót, hogy a két évvel későbbi városi jegyzőkönyvek szerint akadozott a beruházás, az elmúlt években nincs könyvelt árbevétele és folyamatosan veszteséges.