Nem az a legérdekesebb Kövér László titkosszolgálati vezetők előtt tartott beszédében, amit az ellenzékről mondott, hanem az, amit manapság a titkosszolgálatok világáról, a nemzetbiztonsági kihívásokról vall. És azok a dolgok, amelyekről említést sem tett. Vélemény.
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást.
Elárulta a szakszolgálat, milyen hatással voltak rájuk a házelnök által elmondottak.
A Nemzetbiztonsági Bizottság is foglalkozna Kövér László beszédével, amelyben arra utalt, hogy az ellenzék nemzetbiztonsági veszélyt jelent.
Egy kiszivárgott hangfelvételen hallható, ahogy a házelnök arról beszél a titkosszolgálati vezetőknek, hogy az ellenzék olyan „nemzetbiztonsági kockázat”, amely Magyarországot „fenyegeti”.
Kerényi János szerint Kósa mondatai nem zavarták meg a kormány kommunikációját, mert "vidéken evvel olyan nagyon nem foglalkoznak".
A kormány szerint az NSO kémszoftverre fenyegetést jelent az országra.
Könyvében jó pár, egykor a titkosszolgálatoknál dolgozó forrás megszólal, beszélnek legendázásról, tippkutatásról és számos egyéb technikáról, amit a szolgálatok beszervezésre, megfigyelésre használnak. Dezső András szerint azonban egy jól működő titkosszolgálat működésére nem szabadna, hogy hatással legyen, ha ezek bekerülnek egy könyvbe. Vajon nálunk jól működnek ezek a szervek?
Tordai Bence azt próbálta megtudni az igazságügyi minisztertől, hogy ki adott engedélyt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megfigyelésére.
Miközben a kormányzati propagandában sorosista szervezetként írták le, a civilek által létrehozott Migration Aid valójában a titkosszolgálat segítségével tudta bejuttatni önkénteseit a menedékkérőkhöz. Amikor pedig egy izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube – máig ismeretlen megrendelésre – 2018-ban célba vette és tőrbe akarta csalni a Migration Aid vezetőjét, a magyar elhárítással került szembe, miközben egyik fél sem tudta, ki is áll a másik oldalon – derül ki kollégánk, Dezső András most megjelent, a titkosszolgálati játszmákat is bemutató Fedősztori című könyvéből. Most az erről szóló fejezetet foglalja össze.
Az oknyomozó portál szerint Hajdu János TEK-főigazgató bizalma korábban megingott helyettesében, Bodnár Zsoltban.
Egyre több külföldön dolgozó amerikainál jelentkeznek a rejtélyes tünetek.
Az egyház orosz kapcsolatai után szimatolt a kormány, de a közélet más szereplőit is sikerült lehallgatniuk – például az EU nagykövetét.
Az NSO kémszoftverének nyomait kutató Citizen Lab és az Amnesty International is megtalálta a Pegasus nyomait Németh Dániel telefonján.
Az amerikai hadsereggel ellentétben a CIA nem hagyja el Afganisztánt, legalábbis a kémei nem, akik mostantól leginkább csak magukra számíthatnak. A kémek munkája még veszélyesebbé válik, egy szakértő szerint a hálózatot egyelőre "hibernálják". Ugyanakkor ha az Egyesült Államok most cserben hagyja azokat az afgánokat, akik például tolmácsként segítettek nekik, azzal azoknak a hírszerzőknek a helyzetét nehezítik meg, akik külföldön, veszélyes terepen akarnak a jövőben kémeket beszervezni.
Ha el is mennének a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésére, nem lenne sokkal beljebb az ellenzék a Pegasus-botrányban felmerült kérdések megválaszolásában, a titkosszolgálatok vezetői könnyen leszerelnék őket, akárcsak a belügyminiszter – ismerve a zárt ülésen tapasztalható „varázslást és hókuszpókuszt”. Mások mellett jelenlegi és egykori bizottsági tagokat kérdeztünk arról, lehet-e feloldása az ügynek. A titkosszolgálatok és a politika bizarr kapcsolatát mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy van olyan ellenzéki politikus, aki a háttérben elárulta: szerinte akkor lettek volna nehezebb helyzetben, ha a kormánypárti képviselők megjelentek volna a Pegasus-ügyben tartott rendkívüli bizottsági ülésen.
A DK politikusa azután döntött így, hogy egy újabb újságíróról derült ki, megfigyelhették az izraeli kémszoftverrel.
Csikász Brigitta - aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt - korábban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.
A Le Monde, a Mediapart oknyomozó portál és a Radio France is tagja a kémszoftverrel kapcsolatos botrányt feltáró Forbidden Storiesnak.
A miniszter szerint minden ország titkosszolgálata használ a Pegasushoz hasonló speciális programokat.
