2018 nyarán, néhány hónappal a parlamenti választások után az izraeli Black Cube nevű magánhírszerző cég gyakorlatilag elismerte, hogy ő áll a magyar civil szervezetek megfigyelése mögött. Mint ismert, a 2018-as országgyűlési választási kampányban magyar és nemzetközi civil szervezeteket próbáltak lejáratni titokban készített hangfelvételek segítségével. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak ki. A titokban készített, megvágott hangfelvételeket aztán a kampányban igyekezett felhasználni a kormánypárti sajtó. A Black Cube által célba vett szervezetek között volt a Migration Aid nevű civil szervezet vezetője, Siewert András is. Amit azonban az izraeli végrehajtók nem tudtak, hogy Siewert szoros kapcsolatban állt az Alkotmányvédelmi Hivatallal. Így amikor az izraeliek megpróbálták tőrbe csalni, anélkül, hogy tudtak volna arról, valójában a magyar titkosszolgálattal keveredtek játszmába.
Dezső András bűnügyi történetei
Kollégánk most megjelenő könyve, a Fedősztori a titkosszolgálatokról szól.
2019-ben jelent meg a magyar szervezett bűnözés történetéről szóló a Maffiózók mackónadrágban, erről itt írtunk.
A magyar kokainkereskedelemről szóló Magyar kóla című könyve 2020-ban jelent meg, ebből több részletet is olvashattak itt, a hvg360-on.
A Fedősztoriban feltártam, hogy Siewert már 2016 júliusa óta aktív kapcsolatban állt az Alkotmányvédelmi Hivatallal, mi több, a menekülteket segítő civil szervezet a titkosszolgálat segítségével tudta bejuttatni önkénteseit a tranzitzónába és az összes nyitott magyarországi befogadóállomásra. A belépési engedélyek nem a Migration Aid, hanem a Sirius Help nevére szóltak. Utóbbi egy sehol be nem jegyzett szervezet, csak egy egyszerű Facebook-oldal, amelyet azért hoztak létre, hogy ha a Migration Aid külföldön végez tevékenységet, akkor a Sirius Help nevében tegye azt.
Az együttműködés olajozottan ment: Siewert elküldte a titkosszolgálatnak azoknak az aktivistáknak az adatait, akiket szeretett volna a tranzitzónába beküldeni, a belépési engedélyeket viszont már a Bevándorlás és Menekültügyi Hivataltól kapta meg. “Az így előállt helyzet kiválóan érzékelteti a szakadékot, ami a politikai propaganda és a színfalak mögött zajló valóság között tátong: miközben a kormánypárti politikusok és a kormány tagjai éjjel-nappal a „migránssimogató” civil szervezeteket ekézték és Soros-ügynöközték, a titkosszolgálat az egyik legnagyobb „sorosistának” bélyegzett civil szerveződést juttatta be a tranzitzónába azért, hogy onnan olyan információkhoz jusson, amilyeneket másképpen nem, vagy csak nehezen tudott volna megszerezni”.
