A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.
1989. december 20-án, kereken 25 éve Temesvár Románia első szabad városa lett. A gyárak sorra álltak le, a város központjában, az Opera téren százezren követelték Nicolae Ceausescu bukását, a hadsereg pedig többé nem lőtt a tömegre. A hvg.hu munkatársa 1989 decemberében egyetemista volt Temesváron, e napon azonban már onnan 350 kilométerre tartózkodott, miután a kollégiumokat kiürítették és a diákokat hazaküldték. Ott volt azonban, amikor Temesvár forradalma kezdődött, és bár nehezen, de követte a városban történteket azután is, hogy azt elhagyta. Az ő emlékei vezetnek végig a Bega-parti város 25 évvel ezelőtti hőstettét felvillantó Nagyítás-fotógalérián.
A második világháború idejéből származó értékes személyes tárgyakat találtak az észak-csehországi Terezínben, ahol a nácik a háború alatt koncentrációs tábort működtettek.
Légy helyben turista! – buzdít a városi sétákat szervező Budapesti Aszfaltprojekt (Bupap) szlogenje. Lénárd Anna képzőművész ötletéből nőtt ki, azonban már régen nem egyszemélyes projektről van szó: egy kisebb állandó csapat és idegenvezetők egyre növekvő csoportja élteti. A séták vezetői és a résztvevők is jellemzően budapestiek, de valóban idegenvezetésről van szó: helyiként is csak rohanunk a városban, alig ismerjük múltját és titkait. Pedig bármelyik tér visszahódítható a turistáktól.
A magyarokat a történelem szervilizmusra tanította. De ebből jövő sosem született – írja új könyvében Szalai Erzsébet. A szociológus, egyetemi tanár jövő héten mutatja be az "Autonómia vagy újkiszolgáltatottság" című kötetét.
A középkorban nem volt sem olyan, hogy Štúrovó sem olyan, hogy Bratislava: az előbbit Párkánynak hívták, utóbbit viszont magyarul Pozsonynak, németül Pressburgnak, szlovákul pedig Prešporoknak. A szlovák-magyar történelmi vitákat tisztázni próbáló kiadványok egész sora jelenik meg újabban Pozsonyban és Budapesten. A tudomány szeretné felváltani a mindkét oldalon előforduló nemzeti elfogultságokat. Az ELTE rektora szerint fontos a kölcsönös ismeretszerzés, hiszen „egymás mellett és egymásban élő történelmekről” van szó.
Előkerült egy 1838-ban készült fotó, amelyen ember is látszódik. A Párizsban készült kép a legkorábbi a történelemben, amelyről ez elmondható.
Szegény magyarok, mindig csak bántják őket! Legalábbis ezt hazudják maguknak ünnepeiken. Olyanok is.
Rengeteget számíthat egy vessző egy mondatban, különösen akkor, ha komoly pénzek forognak kockán. Az Egyesült Államokban most felemlegettek egy majdnem másfél évszázados történetet.
A Szulejmán sorozat szakértője egy levéltárban egy olyan naplóra bukkant, amelyet egy török tiszt írt az oszmánok 1596-os hadjárata idején, így szó esik benne Eger ekkori ostromáról és elestéről is.
Bemutatták azt a harminc régi, részletes térképet, amelyek segítségével az interneten tanulmányozható a főváros fejlődése a 18. század elejétől a 20. század közepéig.
Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.
Magyarország 20. századi sorsáról beszélgettek történészek hétfőn egy konferencián.
Egy szerdai washnigtoni közlemény helytelenül állította, hogy Oroszország olyan területeket követel vissza, amelyeket a XIX. században veszített el. Meg is jött a válasz Moszkvából.
Napi egy palack bort ihatott élete utolsó éveiben III. Richárd angol király - derült ki az uralkodó fogának és csontjainak izotópos elemzéséből.
Szentgotthárdon történelmi napok keretében, Kőszegen pedig ostromnapokon idézik fel a törökökkel vívott csatákat augusztus első hétvégéjén.
Japán nagy cinizmussal közelíti meg a második világháborúban és előtte prostitúcióra kényszerített kínai és dél-koreai nők ügyét. Az ENSZ most felszólította Japánt, hogy vállaljon teljes felelősséget a rémtettekért.
Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.
A harminc felvételt az amerikai Nemzeti Levéltár College Park-i részlegében fedezték fel, ezek közül hármat mutatott meg a japán város vezetősége a sajtónak. Nagaszakira 1945. augusztus 9-én dobott atombombát az amerikai légierő.
Ozirisz istennek szentelt, négyezer éves, mészkőből épült kápolnára leltek Egyiptomban az ókori Abidosz város helyén található Arába faluban – jelentette az al-Ahrám.
