Egy szingapúri fedelesszárnyú, egy madagaszkári pókszabású és egy rég kihalt a házát a hátán fordítva hordó puhatestű is Petőfi nevét kapta a tudományos keresztségben.
Új, célzott kezelésekhez vezethet egy új felfedezés, miszerint az agyi szinapszisok sűrűsége hatással lehet arra, hogy mennyire gyorsan hatnak az antidepresszánsok.
A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?
Akár 2000 évesek is lehetnek azok az emberi arcok és más egyéb alakok, amiket a brazil Amazonas egyik mellékfolyó rekordalacsony vízszintje miatt láthattak meg a kutatók. A régióban az aszály miatt a folyók vízszintje soha nem látott mélypontra süllyedt.
Fontos szerepe lehet a bőrrák kezelésében annak a szappannak, melyet egy 14 éves fiatal, Heman Bekele gondolt ki – ezért pedig egy nívós elismerést is bezsebelt.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták a magyar kutatók azt az általuk fejlesztett módszert, amelynek segítségével élő szövetekben, valós időben mutatható ki a központi jelentőségű leukotrién B4 gyulladást szabályozó molekula.
Különböző betegségekre, többek között parazitákra és vérnyomásproblémákra kínálnak gyógyírt Karikó Katalin nevében online reklámokban és weboldalakon. Mindegyik ilyen „hír” és „interjú” kamu – erről maga a Nobel-díjas biokémikus ír közleményében.
Egyre többen tudnak róla: kiegyensúlyozott alvás nélkül nincs egészséges élet. Az alvás iránti növekvő érdeklődés kirajzolódik a Samsung Health egészségügyi alkalmazásban megfigyelt legújabb trendekből is: az elmúlt két évben 182 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik egy éven keresztül legalább heti egyszeri rendszerességgel aktívan nyomon követték alvásukat. Így nem csak a „vajon jól alszunk?” kérdés adja magát, hanem lassan kirajzolódik a válasz is.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Kik törődnek jobban a kedvenceikkel? A kutya- vagy macskatulajdonosok? Erre kereste a választ egy új, három európai országban végzett felmérés, és úgy tűnik, előbbi csoport győzedelmeskedett – de azért nem ilyen egyszerű a képlet.
Bizonyára sokak rémálmát élte át egy 64 éves tajvani nő, akinek a fülében egy pók telepedett meg legalább négy napra. A hívatlan vendég a fülben egyszer még vedlett is, de végül nem volt maradása.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
Rövidesen lehet, hogy egy egészségügyi intézményig sem kell majd elmennünk, hogy megkapjuk az influenza elleni védőoltást – azt ugyanis akár otthon, mi magunk is beadhatjuk magunknak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége már korábban úgy fogalmazott, hogy a glifozát további használata katasztrofális is lehet az emberiségre nézve – most egy új kutatás rávilágít, hogy a fiatal korban kialakuló leukémiával is összefüggésbe hozható a szer.
Azoknál, akik elkapják a koronavírust, hatszorosára nő az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma kialakulásának kockázata. Ez életveszélyes is lehet, ha a légzőszerveket érinti. A koronavírus elleni védőoltás tompítja ezt a hatást.