#tudomány






Miért alakult ki a halak kopoltyúja?

Kanadai biológusok kísérleti eredményeik alapján úgy vélik, hogy az evolúció során a kopoltyúk elsősorban a vegyi anyagok testen belüli szabályozására jöttek létre, és csak ezt követően vették át a légzés szerepét a bőrtől.


A hamis tanulmányok kiszűrésére szólították fel Kínát

A tudományos csalások és a hamis tanulmányok elleni komolyabb fellépésre szólította fel Kínát a világ egyik legbefolyásosabb tudományos folyóirataként ismert The Lancet, miután két kínai kutatócsoport több tucatnyi tanulmányáról kiderült, hogy nélkülözik a hitelességet.


Két év kihagyás után folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Kétéves pihenés után most új formában, a Norvég Alap pénzügyi segítségével élesztenék újra a Mindentudás Egyeteme ismeretterjesztő sorozatot, megszületett a műsort készítő kht. tulajdonosainak vitáját lezáró megállapodás - írta a Népszabadság.




WSF: mi mozgatja a kutatókat?

A tudomány és a politika párbeszéde sokszor rögös, a kutatók gyakorta úgy vélik, hogy a döntéshozók nem hallgatnak rájuk, a politikusoknak pedig sokszor az a meggyőződése, a tudósok álláspontjuk kialakításakor túl kevés szempontot vesznek figyelembe. A csütörtökön kezdődő Tudomány Világfórumán (WSF) arra tesznek kísérletet, hogy előmozdítsák ezt a dialógust - hangzott el a WSF szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.


Kiosztották a kémiai Nobel-díjakat

Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű brit tudós kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán Stockholmban.



Facebook-használattal a tudományos kutatásokért

A Facebook-felhasználók mostantól kezdve az Intel új szoftverével, illetve a számítógépük felesleges processzorteljesítményével járulhatnak hozzá a járványokkal vagy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokhoz.


Miért csábító a konzervatív politika?

Miért van az, hogy miközben a haladó gondolkodók több száz éve a konzervatív gondolkodás halálát vizionálják, az ismeretek és a közoktatás terjedése ellenére tartják magukat a hagyományos értékek és eszmék - teszi fel a kérdést cikkében a Gawker.com szerzője.


Csökkent a tudományos élet elismertsége Amerikában

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak szeretik a tudományt, és hálásak azokért az eredményekért, amelyekkel a tudósok megkönnyítették a modern társadalom életét. Ugyanakkor továbbra sem hisznek el bármit a tudósoknak, és nem gondolják úgy, hogy az amerikai tudományos élet lenne a legkiemelkedőbb a világon.


Ritoók Zsigmond ókorkutatóé lett a Bolyai-díj

Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró - 28 millió forint - összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.



Hol marad a jövő, amit ígértetek?

A múlt rakétatudósai ihletik meg a jelen sci-fi íróit, ők pedig a jövő mérnökein végeznek agymosást: mindenki agyba kötött internetet, szexrobotokat és olyan repülő űrkocsit akar, amit nem érzékel a radar, és büntetőcédulát se lehet ráhelyezni. Miket jövendöltek meg eddig pontosan, meddig van egyáltalán értelme tudományos-fantasztikus irodalomról beszélni?


2030-ban tetőzik minden baj

Élelmiszer- és vízhiány, lecsökkent energiatartalékok, lázongás, határmenti konfliktusok, tömeges vándorlás. Így fog kinézni a világ 2030-ban, állítja John Beddington professzor, a brit kormány tudományos főtanácsadója, aki szerint nem a filmek által katasztrófákkal telebástyázott 2012 hozza el az apokalipszist, hanem 2030.