Ritoók Zsigmond ókorkutatóé lett a Bolyai-díj

Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró - 28 millió forint - összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.

  • MTI MTI
Ritoók Zsigmond ókorkutatóé lett a Bolyai-díj

Ritoók Zsigmond a nevelés, a továbbadás, a pedagógia szenvedélyével vezet el bennünket az antik eredetihez és ébreszt rá arra, hogy ehhez a világhoz a mai embernek is nagyon sok köze van - fogalmazott Sólyom László. Mint mondta, a kitüntetett életében a legmélyebb értelemben összekapcsolódik a tudomány kérlelhetetlen szigora, a humanizmusnak az ókortól kezdve a szépségre, erkölcsre, közjóra irányuló kultúrája, valamint a tanítás öröme.
 
Ritoók Zsigmond akadémikus az ELTE Bölcsészettudományi Karának emeritus professzora, az ókortudományon belül szűkebb szakterülete a korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás és annak továbbélése. Ritoók a díj ötödik kitüntetettje. 
 
A Nemzeti Színházban megrendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is. A kormányfő a díj alapítóit is méltatta: példamutatónak és tiszteletreméltónak nevezte, hogy néhányan a rendszerváltás nyertesei közül magánvagyonukból alapították az elismerést. Tudták, hogy a siker kötelez és egyben felelősséget is jelent azért a társadalomért, amelytől egy kicsit talán többet kaptak, mint mások - vélekedett. Hozzátette: Magyarországnak jó lenne, ha ezekben a nehéz órákban többen felismernék, hogy szükség van a társadalmi szolidaritásra és azoknak a gesztusaira, akik a társadalom sikeresebbjei közé tartoznak.
 
A tudományterülethez nem kötött díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
 
A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. Lukács János világhírű történész és Oláh György Nobel-díjas kémikus idén elvállalta a Bolyai-díj védnökségét. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 12 millió forinttal járult hozzá a kezelő nemzeti hivatal az eseményhez. Idén először főtámogató a Pfizer: az innovatív gyógyszergyártó hosszú távú elkötelezettség keretében az első kétéves periódusban 20 millió forinttal járul hozzá a Bolyai-díjhoz. 
 
A kétévente odaítélt díj adományozásáról 15 tagú díjbizottság dönt, melynek tagjai a magyar tudomány elismert képviselői, elnöke pedig a mindenkori köztársasági elnök.
 
Ritoók Zsigmond szerint a tanár valahogy tanárnak születik. Belső kényszert érez a tanításra, ez egyfajta misszió, szolgálat azon ismeretanyag továbbadása érdekében, amelynek letéteményese. "Ahhoz, hogy tanár legyen valaki, tudnia kell azt, amit tanítani akar. A tudományos munkásság értelme megismerni és közkinccsé tenni".
 
Az eddigi díjazottak: 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben pedig Lovász László matematikus.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.