Ausztrália lehet az első ország a világon, ahol nem hal ki több állat
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
A tudósok még vizsgálják, pontosan milyen hatása volt az űrszondának arra az aszteroidára, aminek szeptember végén ütközött neki, de az már biztos, hogy egy jókora adag törmelék szabadult ki belőle.
Az a vírus, ami az idei télen okozhatja az esetszámok emelkedését, új tünetet is okoz a fertőzésnél.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A különös természeti jelenségek az Antarktiszon sem ritkák. De az Blood Falls néven emlegetett vízesés még ezen belül is szokatlan látvány.
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
A kávénak sokféle pozitív hatása lehet, és ugyanezt erősítik meg ausztrál kutatók is egy új tanulmányban. Állítólag még a koffeinmentes változat is képes jót tenni a szervezetnek.
Novemberre halasztják az Orion űrhajó többször meghiúsult tesztrepülését.
A Tesla Optimus egyelőre csak egy prototípus, de Elon Musknak komoly tervei vannak vele.
Hollywood gyakran egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására, de általános trenddé vált, hogy a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A még ma is élő mítoszokat veti tűzre a National Geographic vasárnap este induló, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozata. A premier apropóján öt sztereotípia került elő, melyek helyretételében Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója segít.
Kalcit, vagyis egy karbonátásvány található azokban a dinoszauruszoktól származó tojásokban, amikre Kínában bukkantak rá a kutatók.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – a halálától visszafelé
Közel egy kilométeres széles területen bugyborékol a víz a csövekből kiszökő gáz miatt.
Az ausztrál Bond Egyetem kutatói arra keresték a választ, mitől lehet igazán jó az alvásunk. Az eddigi kutatási eredmények alapján javasolnak néhány fontos szempontot.
Csillagászok szerint egy törpegalaxis legalább kétszer találkozott a Tejútrendszerrel, az „ütközés” pedig ahhoz hasonló eseményeket generált, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba.
A kínai partok közelében gyorsabban emelkedik a tengerszint. Kutatók szerint elképzelhető, hogy ezekre a vizekre nagyobb hatással van a klímaváltozás.
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.