Valóban létezhetett a Loch Ness-i szörny, csak most került elő néhány ősrégi lelet
Régészeti leletek alapján felmerül a gyanús, hogy a Loch Nesshez kapcsolódó, évtizedek óta keringő legendának van némi igazságalapja.
#tudomány
Megfejtették a marsi „spagetti” eredetét
Egy olasz étterem sem nyitott ki a vörös bolygón, az ott talált, tésztaszerű objektum emberi tevékenység eredménye.
Kifejlesztették a szűrőt, ami 3 perc alatt megköti a kibocsátott szén-dioxidot
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
Daganatgyógyítás fájdalomcsillapítókkal? Meglepő hatásra lettek figyelmesek
Meglepő hatással lehetnek számos betegségre az egyébként fájdalomcsillapításra használt nem szteroid gyulladáscsökkentők.
Eltalálja, kik boldogabbak: az apák vagy az anyák?
Úgy tűnik, a mélyebb okokról nem igazán esett szó ebben az amerikai kutatásban.
Az Osztrák-Magyar Monarchia tizenkét katonájának maradványait találták meg az olasz Alpokban
Egy olasz tiszt által hátrahagyott napló vezetett a bombatölcsérben lévő tömegsír nyomára.
Totális a félreértés a sok mobilozásról, magyar kutatók szerint sok minden éppen fordítva igaz
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
A magyar meteorológus megírta, amit senki nem akart olvasni: egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Miért van agyunk? Döntünk-e, mielőtt értenénk, miről kell? – interjú Buzsáki György agykutatóval
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Baktériumölő fehérjékkel tehetik hatékonyabbá a gyógyszereket, hogy több betegség legyen kezelhető
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói szerint egy újfajta eljárással olyan készítményeket is elő lehetne állítani, amik hatékonyabban lépnek fel bizonyos fertőzőbetegségekkel szemben.
Pécsen beindult a gyártása a textilnek, amely megvéd a vírusoktól, baktériumoktól, kórokozóktól
Szöveteken, például lakástextíliákon alkalmazható, a fertőző betegségek kórokozói ellen védő impregnáló anyagot fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói a baranyai megyeszékhelyen működő Rovitex Kft. szakembereivel közösen.
Útnak indult egy Hold-szonda, ami választ adhat a NASA egyik nagy kérdésére
A Holdra majd visszatérő űrhajósoknak olyan helyen kellene landolniuk, ahol fagyott víz is van. Azt azonban még nem tudni, hogy az égitest mely pontja számít ilyenek és egyúttal leszállásra is alkalmas. Ebben jelenthet előrelépést egy új dél-koreai eszköz.
Elkészítették Európa aszálytérképét, sokkoló Magyarország helyzete az ELTE kutatói szerint
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
27 évet sem élt „a matematika Mozartja”, de akkorát alkotott, hogy kilenc halmazrendszert és három tételt neveztek el róla
Kétszázhúsz éve, 1802. augusztus 5-én született Niels Henrik Abel norvég matematikus, aki életének 26 éve alatt végzett munkájával elérte, hogy az ő nevét viselje az egyik legrangosabb matematikai díj.
Visszatért az ufóhívő, aki új filmjében valódi X-aktákat jár körbe
A filmkészítő és lelkes ufóhívő James Fox egy új munkával jelentkezett, amiben Brazíliában történt furcsa észlelésekről számolnak be szemtanúk.
36 éve nem jött ennyire jó hír a a Nagy-korallzátonyról
A tömeges fehéredéseket és a viharokat kiheverve a megfigyelések 36 évvel ezelőtti kezdete óta nem látott szintre emelkedett a korallok borította felület az ausztráliai Nagy-korallzátony északi és középső kétharmadán – jelentette be az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS). A kivételes természeti képződmény déli harmadán ugyanakkor csökkent a korallok borította felület a töviskoronás tengericsillagok elszaporodása miatt.
Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói, egyiket a 30Y zenekarról nevezték el
Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.
Megszületett egy vészforgatókönyv arra, hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz
Végső eszközként egyes közösségek nagyobb tengerszint feletti magasságba való áttelepítésével is számol Új-Zéland első olyan terve, amelyet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra dolgozott ki a kormány. Tanulságok lehet más országok számára is, például az alkalmazkodás költségeinek megosztása miatt.
Nagyon ritka fehér elefánt született Mianmarban – videó
Nyolcvan kilogrammot nyom és az albínó elefántok nyolc jellemzőjéből héttel rendelkezik az a fehér elefánt, amely egy mianmari erdőgazdaságban született.
Három aszteroida tart a Föld irányába, mindhárom akkora, mint egy BKV-busz
Az elkövetkező napokban több űrszikla is a Föld közelébe merészkedik, de olyan nagyon közel azért egyik sem jön.