Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

A késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért ajkait "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról - kommentálta a kutatást Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa.

z új tanulmányban leírt új darázsfajok. 1: Ajkanesia harmincipsziloni. 2: Amissidigitus belai. 3: Spahtiopteryx soosi.

ELTE TTK

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

Az Ajkanesia harmincipsziloni és az Amissidigitus belai az úgynevezett bogárölő darazsak családjába (Bethylidae) tartoznak, melynek az ajkai előfordulása világszerte a második a késő-kréta ezen időszakából. A Spathiopteryx soosi egy nagyon kevés lelet alapján ismert és mára teljesen kihalt darázscsalád tagja, melynek kihalásáról csak igen keveset tudni. Az ajkai felfedezésnek köszönhetően már tudható, hogy ez a bizonyos kihalás később történt, mint azt korábban a témával foglalkozó szakértők eddig gondolták.

„Az ajkai szén egy csapadékos, trópusi mocsárerdő növényzetéből jött létre. Ennek az élőhelynek az egykori állatvilágát már elég jól ismerjük: éltek itt egyebek mellett csigák, kagylók, halak, krokodilok, sőt dinoszauruszok is. Az elmúlt években az ajkait elkezdte megmutatni nekünk az egykor itt élt ízeltlábúakat is. Ha egy kis ízeltlábú elpusztul, a teste villámgyorsan lebomlik, elenyészik a természetben mindennapos lebontó folyamatok során. A borostyán azonban egy kis mentőhajó ebben a hatalmas sürgés-forgásban” – mondta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője.