A metilénkék alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják az alkohol okozta máj- és hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Olyan repedéseket talált a Curiosity rover a vörös bolygón, amelyhez hasonló a Földön a nedves-száraz időszakok váltakozásával alakul ki. A marsi képződmények 3,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezhettek.
Igaz, akkor még úgy vélték, hogy a változások csak évszázadok múltán éreztetik majd a hatásukat.
Kilenc különböző mikroműanyagot találtak az emberi szív szöveteiben a kutatók, és az is kiderült, hogy műtét közben is jut belőlük a szervezetbe.
Hibás lehet a jelenleg oktatott elmélet a földi élet kialakulásáról, állítják a szakemberek – ez pedig alapjaiban változtathatja meg az ismereteinket a területen.
A Floridai Egyetem kutatói a Kepler és a Gaia teleszkópok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a Tejútrendszer minden harmadik bolygójának felszínén lehet folyékony víz.
Közel 200 évvel ezelőtt hunyt el a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, Ludwig van Beethoven. Végrendeletében azt kérte, ismerje meg a világ egészségi állapotának részleteit. A végrendelet teljesítésére most kerülhetett sor, köszönhetően a modern tudománynak, azonban még mindig sok kérdőjel maradt.
Napról napra lehet végigkövetni egy éven át, mi történik a termőföldbe zárt cigarettákkal – mi bomlik le, mi marad meg, és mi megy végbe az üvegben 365 nap alatt.
Hamarosan kezdődik a Perseidák meteorhullásának maximuma – jó idő esetén hazánkból is látványos meteorzápor várható.
Már azzal is sokat tehetünk az egészségünkért, ha a közeli boltba minden nap elsétálunk – egy új tanulmány szerint ugyanis pár ezer lépés is csökkentheti például a korai halálozás kockázatát.
Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Egy haldokló csillagról készített felvételeket a James Webb űrtávcső, melyek tudományos elemzése a mi Napunk szempontjából is hasznos információkkal szolgálhat.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Sipos György és Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe, melyet Prinz Gyula, a 20. század egy jelentős magyar geomorfológus-geológusa is vizsgált egykor – közölte a felsőoktatási intézmény.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Új, igen különös dolgot fedeztek fel a kullancsokkal kapcsolatban a Bristoli Egyetem kutatói: a vérszívók a sztatikus elektromosságot használhatják kiszemelt áldozataik elérésére. A felfedezés a jövőben új kullancsellenes készítmények megszületéséhez is hozzájárulhat.
A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj, most épp Magyarországon sikerült lefotózni őket.
Amerikai kutatók dolgozói termelékenységet vizsgáltak. A délután és a pénteki nap már önmagukban is kevésbé aktív időszakok, hát még a péntek délután. Érdemes lenne a munkaadóknak elgondolkozniuk a rugalmasabb munkabeosztáson.
Kissé furának tűnhet összekapcsolni a rettegett mentális betegséget a szájhigiéniával, azonban amerikai kutatók legújabb vizsgálata összefüggést talált a fogínybetegségek és bizonyos agyi rendellenességek között.
