Csak mítosz, vagy tényleg annyival rosszabb a vegán étrendnél a sok hús? Kiszámolták, az eredmény magáért beszél

Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.

  • hvg.hu hvg.hu
Csak mítosz, vagy tényleg annyival rosszabb a vegán étrendnél a sok hús? Kiszámolták, az eredmény magáért beszél

Gyakran halljuk, hogy a magas hústartalmú étrend mennyire káros a Földre nézve, szemben a növényivel – a pontos számokról azonban ritkán esik szó, az Oxfordi Egyetem tanulmánya azonban most ezt vette górcső alá.

A kutatók a vizsgálataik során 55 ezer ember táplálkozási adatait követték, és öt szempontból osztályozták az elfogyasztott ételek-italok környezeti hatásait:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátása,
  • a területfelhasználás,
  • a vízfelhasználás,
  • a vízszennyezés
  • és a biodiverzitás csökkenése szempontjából.

A vizsgálat alanyai 12 hónapon keresztül számoltak be arról, hogy mit ettek-ittak, majd a kutatók hat csoportba sorolták őket: vegán, vegetáriánus, halevő, továbbá alacsony/közepes/magas húsmennyiséget fogyasztók csoportjába.

A kapott adatokat a kutatók ezután összekapcsolták olyan információkkal, amelyek 57 000 élelmiszer környezeti hatásairól szolgáltak információkkal – ezek az adatkészletek azt is figyelembe vették, hogy az adott élelmiszert hol és hogyan dolgozták fel.

Sok más mellett az egyik legérdekesebb részlet, hogy a legkevésbé fenntartható vegán étrend környezeti hatásai is kedvezőbbek, mint a legfenntarthatóbb húsalapú étrendé.

Egyértelmű kapcsolatot találtak az étrend és a motiváltság között

Hiába köztudott, hogy a motiváltság a siker egyik kulcsa, motiválttá válni cseppet sem egyszerű. Többféle szempontból is vizsgálták már ezt a késztetést, legutóbb svájci kutatók az anyagcsere oldaláról vágtak bele.

Minél több állati élelmiszert tartalmazott az étrend, annál nagyobb volt a környezeti hatása, egyegységnyi állati élelmiszer akár 100-szor is nagyobb hatást gyakorolhat a környezetre, mint a növényi társa – derül ki a Nature Food folyóiratban megjelent tanulmányból.

A különbségek különösen a sok húst fogyasztók és a vegánok között jelentősek: utóbbi csoport üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze 25 százalékát teszi ki előbbi étrendje. Mindez azzal magyarázható, hogy a hús előállításához sokkal több földre van szükség, ami több erdőirtáshoz járul hozzá, a kevesebb fa pedig eleve kevesebb szén-dioxidot tud megkötni.

Nem kell azonban riadtan eldobni a csirkecombot, ugyanis, mint a kutatás eredményeit összegző tudósok a The Conversation magazinban írják, már az alacsony hústartalmú étrend is lényegesen jobb környezeti szempontból, mintha az étrendünk szinte minden eleme húsból állna.

Az étkezésünk alakítása pedig azért is kiemelkedő fontosságú, mert ez felelős globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából a 30 százalékáért. Emellett az édesvízhasználat 70, és az édesvízszennyezés 78 százaléka köthető az étkezéshez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

„Békemenet október 23-án? Jó dátum, de főszervezőként meglepett – már tudnék róla”

„Békemenet október 23-án? Jó dátum, de főszervezőként meglepett – már tudnék róla”

Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.