A Nemzetközi Valutaalap megerősítette, hogy Görögország nem törlesztette a keddi határidőre 1,5 milliárd euró értékű tartozását. Ez az első eset az IMF 70 éves történetében, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak.
Ukrajna még ki fogja tudni fizetni a nyáron esedékes törlesztőrészleteket szuverén kötvényei után, de a szeptemberben lejáró 500 millió dolláros tétel már akkora érvágás lehet számára, hogy kénytelen lesz törlesztési moratóriumot bejelenteni – írta a Reuters brit hírügynökség.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben az eurózóna országainak állam- és kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni a görög válságra. Először a déli órákban az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei ülnek asztalhoz, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
Kiderült, a banki elszámolás után náluk maradt pénzt a hiteleseknek csak ötöde teszi el rosszabb napokra. A többség legalább nyolcvan százalékot elkölt.
Az ukrán parlament engedélyezte kedden a kormánynak, hogy szükség esetén moratóriumot rendeljen el egyes külső adósságok visszafizetésére a nemzeti érdekek védelme érdekében. A törvényjavaslatot a 450 fős parlament 256 szavazattal hagyta jóvá. A törvény 2016. július 1-jéig van érvényben. A portfolio.hu szerint most már biztos, hogy technikai csőd jön Ukrajnában.
Idén januártól év elejétől a munkáltató nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez adhat adómentes támogatást, hanem az ilyen célra felvett hitelek törlesztését is segítheti. A mostan változások szerint akkor is, ha a lakás már nem is a hitelfelvevőé, csak a kölcsön törlesztését nyomatja még a munkaváallaló.
Akár 100 milliárdot is bukhatnak a bankok az árfolyamrést érintő mai Kúria-döntésen, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szigorú döntés után a kormány pedig az árfolyamgátba terelhet mindenkit és az ilyen típusú ügyfelekre szabhatja a devizahiteles csomagot.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
Minden egy ártatlan telefonszámlával kezdődik. Mármint az adós magánszemélyek kálváriája, hiába fizetik ugyanis "rendesen" a nagyobb törlesztéseket, a halmozódó kisebb tartozások előbb-utóbb földre viszik őket.
Új rekordon a lakossági hitelek közt a nem teljesítő hitelek aránya. A tavaly év végén mért adat szerint a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások. Három hónapja 18,5 százalékon állt ez a mutató.
Hogyan lehet hatékonyan kihasználni a cafeteria nyújtotta lehetőségeket? Az én pénzem pénzügyi weboldal segít optimalizálni.
Az év elején jött ki a hír arról, hogy 2014-től a munkáltató adómentes támogatást nyújthat az alkalmazottjának lakáshitel törlesztésére. A hír belobbantotta sokak fantáziáját: Lehetséges, hogy a 200 ezer forintos bérből ezután 150 ezret kap bérként és 75 ezret hiteltörlesztési támogatásként, mivel ez így olcsóbb a cégnek is?” A Bankmonitor utána járt és mutatja, mi az a forma, ami működőképes, és mi az, ami még ötletnek is rossz.
Akár a negatív tartományba is kerülhet a kormány által a közszolgáknak nyújtani tervezett lakáshitel kamata. A Buksza kiszámolta.
A cikk szerint összesen 280 millió forintot fizettek ki az egyéni termelőknek és termelői csoportoknak, ez a húscég tartozásának közel fele.
Egy ingatlanpiaci válság jelei mutatkoznak Svédországban. Rendkívüli mértékben növekszik a háztartások hitelállománya, és bár a svéd bankrendszer erős, nincs túlkínálat sem, a lakásárak robbanása hamarosan korrekciót vonhat maga után. A fogyasztás visszaesésének a kis- és középvállalkozói szektor ihatja meg a levét. Mindeközben pedig az ország bankrendszere is átformálódhat. Spanyol ingatlanválság 2.0 a láthatáron?
Az izlandi jegybank szerint a magánszektor kezd kifogyni a pénzből, mivel folyamatosan külföldi fizetőeszközben felvett hiteleiket törlesztik az érintettek.
Szerbiában az utóbbi egy hónapban 25 ezerrel nőtt a zárolt számlák száma a hiteltörlesztések elmaradása miatt. Az adósok főleg azért nem tudnak fizetni, mert elvesztették a munkájukat, csökkent a fizetésük vagy rendszertelenek a bevételeik – írják a szabadkai Pannon RTV internetes oldalán.
A penzcentrum.hu saját oldalán kérdéseket tett fel olvasóinak, hogy szerintük melyik megoldást kellene választania a kormánynak a devizahitelesek kérdésének rendezése ügyében. Az online szavazatok alapján a többség azt szeretné, hogy a teljes futamidő alatt rögzített vagy felvételkori árfolyamon számolják el a törlesztőt, a könnyítés ne csak a rászoruló családoknak járjon, és a program költségeit a bankok fizessék. A szavazás nem volt reprezentatív.
Miközben a válság mélypontján, 2009 márciusában, a deviza-lakáshitelek összértéke forintban 2715 milliárd forint volt – a GDP 10,7 százaléka –, mára ez "csupán" 1800 milliárd forint, körülbelül a GDP 6,3 százaléka, ami hatalmas javulás. A szerződések száma 223 ezerre csökkent, ami jelzi, hogy jelenleg már csak a lakosság kisebbsége rendelkezik ilyen jellegű hitellel. Valójában a devizahitelezés problémája egyre marginálisabbá kezd válni – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 6-án teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalap felé fennálló hitelét, így nincs további hiteltartozása az IMF felé – közölte a jegybank szerdán.
