Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Hogyan lehet hatékonyan kihasználni a cafeteria nyújtotta lehetőségeket? Az én pénzem pénzügyi weboldal segít optimalizálni.
A különböző cafeteria-elemekhez más-más adóteher és előírás (a szabályokról, korlátokról itt tájékozódhat) tartozik, és persze az egyéni igények és lehetőségek is különbözőek. Szakértői becslések szerint az átlagos éves cafeteria-keret 250 ezer forint körül alakulhat az idén is. Ez pedig alapvetően a bérlet, Erzsébet-utalvány és esetleg némi SZÉP-kártya (ezek a legnépszerűbb elemek) választásában már ki is merül. Nyilvánvaló, hogy magasabb pihenőkártyás feltöltés, betegségbiztosítás vagy más hasonló elem csak a magasabb jövedelműek (keretűek) esetében jöhet szóba reálisan.
Nem mellékes, hogy a cafeteria-rendszer kicsit másképp néz ki az adótörvényekben, mint a gyakorlatban. A jogszabály külön nevesíti, mi tekinthető béren kívüli juttatásnak (ezekre korlát is vonatkozik). A cégek azonban ennél bővebb körből választhatják ki, mit kínálnak munkavállalóiknak – írja a szakportál. A paletta többnyire nincs „kőbe vésve”, kérhető kiegészítése.
Mintha a kormányzat egyre inkább igyekezne helyzetbe hozni a biztosítókat. Már tavaly adómentes elemként vezették be a betegségbiztosítást, idén pedig támogatottá vált a nyugdíjbiztosítás, ami a cafeteriába amúgy is egyre kisebb arányban választott önkéntes nyugdíjpénztáraknak támaszthat konkurenciát. A választható juttatások térnyerése – összefüggésben a családok jövedelmi helyzetével is – visszavetette különösen a nyugdíjpénztári, kisebb mértékben az egészségpénztári munkahelyi támogatási igényeket.
Nagyon sokszor persze törlesztési terhek nehezítik a helyzetet. Ezen segíthetne a munkáltató által adómentesen 2014-től adható hiteltámogatás. Probléma azonban, hogy ennek a lehetőségnek az alkalmazása még nem tudott igazán beépülni a rendszerbe, már csak azért sem, mert számos kikötés nehezíti igénybevételét. A cégek pedig az ellenőrzésekre nincsenek felkészülve (a kevesebb, mint öt éve a cégnél dolgozók esetében elég nehéz elképzelni annak kontrollálását, hogy valaki az elmúlt négy évben nem kapott ilyen juttatást).
További részleteket itt lehet olvasni.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.