A különböző cafeteria-elemekhez más-más adóteher és előírás (a szabályokról, korlátokról itt tájékozódhat) tartozik, és persze az egyéni igények és lehetőségek is különbözőek. Szakértői becslések szerint az átlagos éves cafeteria-keret 250 ezer forint körül alakulhat az idén is. Ez pedig alapvetően a bérlet, Erzsébet-utalvány és esetleg némi SZÉP-kártya (ezek a legnépszerűbb elemek) választásában már ki is merül. Nyilvánvaló, hogy magasabb pihenőkártyás feltöltés, betegségbiztosítás vagy más hasonló elem csak a magasabb jövedelműek (keretűek) esetében jöhet szóba reálisan.

Nem mellékes, hogy a cafeteria-rendszer kicsit másképp néz ki az adótörvényekben, mint a gyakorlatban. A jogszabály külön nevesíti, mi tekinthető béren kívüli juttatásnak (ezekre korlát is vonatkozik). A cégek azonban ennél bővebb körből választhatják ki, mit kínálnak munkavállalóiknak – írja a szakportál. A paletta többnyire nincs „kőbe vésve”, kérhető kiegészítése.

Mintha a kormányzat egyre inkább igyekezne helyzetbe hozni a biztosítókat. Már tavaly adómentes elemként vezették be a betegségbiztosítást, idén pedig támogatottá vált a nyugdíjbiztosítás, ami a cafeteriába amúgy is egyre kisebb arányban választott önkéntes nyugdíjpénztáraknak támaszthat konkurenciát. A választható juttatások térnyerése – összefüggésben a családok jövedelmi helyzetével is – visszavetette különösen a nyugdíjpénztári, kisebb mértékben az egészségpénztári munkahelyi támogatási igényeket.

Nagyon sokszor persze törlesztési terhek nehezítik a helyzetet. Ezen segíthetne a munkáltató által adómentesen 2014-től adható hiteltámogatás. Probléma azonban, hogy ennek a lehetőségnek az alkalmazása még nem tudott igazán beépülni a rendszerbe, már csak azért sem, mert számos kikötés nehezíti igénybevételét. A cégek pedig az ellenőrzésekre nincsenek felkészülve (a kevesebb, mint öt éve a cégnél dolgozók esetében elég nehéz elképzelni annak kontrollálását, hogy valaki az elmúlt négy évben nem kapott ilyen juttatást).

További részleteket itt lehet olvasni.