Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Döntött hétfőn a Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítás alapvetően nem tisztességtelen, ám az lehet. (A Kúria döntéséről bővebben ide kattintva olvashat).
A Kúria döntését megelőzen már számolgatták, hogy mekkora veszteség érheti a bankokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig korábban közölte, többféle megoldással is készülnek a Kúria döntésére. A kormány célja ugyanakkor változatlan: ki kell vezetni a devizahiteleket a magyar pénzpiacról, figyelembe véve a hitelesek, az állam és a bankok érdekeit is.
Mit léphet a kormány?
Az árfolyamrésnél nagyjából 100 milliárdos tétel az, amit a bankok bukhatnak – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő banki elemző. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy a kormányzat mit lép majd, milyen jogszabályt hoznak és abban az elévülésnél mit szabnak meg. Általánában ugyanis 5 év az elévülés ideje, a devizahiteleket ugyanakkor döntően 2009 előtt folyósították, vagyis egyfelől kérdés marad az, hogy meghagyják-e az 5 éves elévülést, vagy kitolják-e ezt az időkorlátot, így visszamenőlegesen is változtatnak a feltételeken. Ha utóbbit mégsem lépi meg a kormány, akkor a bankszektor vesztesége 30 milliárd forint körül alakulhat.
MTI / Szigetváry Zsolt
Az egyoldalú szerződésmódosításnál kimondott döntésre a kormány azt lépheti, hogy olyan szabályt hoznak, amely szerint az árfolyamgátasok gyüjtőszámláján lévő összegből valamennyit a bankok jóváírnak. Jelenleg összesen 180 ezer árfolyamgátas szerződés van, a kormány pedig igyekszik minél több embert ebbe a konstrukcióba terelni. Ha erre a csoportra vonatkoztatva – már szinte minden devizahiteles meg tud felelni a lazított keretfeltételeknek – igyekeznének rendelkezéseket hozni, akkor a hitelüket rendben törlesztők terhe csökkenhetne, emellett pedig a bankszektor is időben jobban elcsúsztatva lenne kénytelen veszteségeket elkönyvelni. Így ráadásul ki lehetne zárni annak a lehetőségét, hogy a nem fizető ügyfelek terheit a biztosan fizető ügyfelek fizessék, és a bankszektor is rendkívül komoly csapást szenvedjen.
