Letolja magáról az állam, hogy az egyének szociális biztonságáról gondoskodjon
A kormány új törvényjavaslata szerint a jövő évtől az állam csak kisegítő szerepet játszik, mindenki elsősorban magáért felelős.
A kormány új törvényjavaslata szerint a jövő évtől az állam csak kisegítő szerepet játszik, mindenki elsősorban magáért felelős.
Noha nemcsak a 2008 óta változatlan összege, hanem már önmagában a száguldó infláció miatt is indokolt lenne az öregségi nyugdíjminimum emelése, a jelek szerint – korábbi elutasításához hasonlóan – ezúttal sem ezt a megoldást választotta az Orbán-kormány, hanem emelés helyett inkább átnevezte. Szakértőkkel és politikusokkal találgattuk, mi értelme így ennek, miután a választ keresi az akár több százezer érintett ember is.
A Harry Potter könyvek szerzője egy transz emberek életét megkönnyítő törvényjavaslat miatt tiltakozott.
Futószalagon fogadta el az EU-s pénzkifizetéseket segítő, a kormány által benyújtott törvényeket a parlament kedden – többet ellenzéki támogatással. Így létrejön például a szemérmesen “Integritás Hatóságnak” nevezett korrupcióellenes szervezet, a törvények többségét társadalmi vitára bocsátják, a vagyonkezelő alapítványokból pedig sok politikus távozhat.
Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés, a téma heves vitákat váltott ki, ráadásul az igazságügyi államtitkár szerint felesleges is. A DK ez ügyben jogi segítséget ajánlott a kabinetnek, amit a KDNP azzal köszönt meg, hogy a javaslattevő “gyurcsányista verőember”. A DK Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett.
A hétfői zárószavazás előtt benyújtotta a kormány azt a határozati javaslatot, amelynek érkezéséről a hvg.hu írt: ebben a kabinet saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik „EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát támadja meg az Alkotmánybíróságon.
Normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott, az egyik “EU-s pénzszerző” törvénymódosítóra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra annak hétfői zárószavazása előtt – értesült a hvg.hu. A lépésre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerül sor, ugyanis a kormány vállalta Brüsszel felé, hogy a törvényt benyújtja és elfogadtatja, de jogi aggályai miatt egyúttal határozati javaslatban maga kéri az Ab vizsgálatát.
A Fidesz élesen bírálja az Európai Bizottságot, de megszavazza a megegyezést szolgáló törvényjavaslatokat. Ez derült ki az országgyűlés törvényalkotási bizottságának (TAB) csütörtök délutáni ülésén, ahol a jövő heti szavazás előtt 89 módosítást fogadtak el az Európai Bizottsággal (EB) való megegyezés érdekében benyújtott törvényjavaslatokhoz.
Közbeszerzésre kötelezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a pénzügyőrök segítik majd az OLAF-ot.
Az Európai Bizottságnak néhány hónap alatt sikerült elérnie, amit a magyar ellenzéknek 12 év alatt sem: most először olyan törvénymódosításokra készül a kormány, melyek akár keretek közé szoríthatnák a korrupció lehetőségét. Ehhez persze az is kellett, hogy cserébe több ezer milliárd forintnyi támogatás elvételével fenyegessék meg Magyarországot. De ha kapunk is haladékot, a magyar kormánynak még sokat kell letennie az asztalra, hogy bebizonyítsa: vállalásai a gyakorlatban is működnek majd.
Csepreghy Nándor, az építési és beruházási miniszter helyettese hétfőn a parlamentben beszélt a lehetséges változtatásokról.
Extra munkát jelent majd a vállalkozóknak és a könyvelőknek, hogy év közben vezetik be az új kata-szabályokat, a fővárosi iparkamara ugyanakkor támogatja, hogy szétválasztják a lakosságnak és a cégeknek szolgáltató vállalkozásokat. Kérdés, ki tud majd élni vele.
A törvénymódosítás szerint, amíg egy képviselő nem teszi le az esküt, addig nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől és minősített adatokhoz sem férhet hozzá.
Nem aratott osztatlan sikert az ellenzék körében a kormány javaslata, miszerint a jövőben a kormánymegbízottakat főispánoknak neveznék. A DK már kisbírót és deresre húzást emleget, a főpolgármester még ízlelgeti a kifejezést.
Ezentúl főispánoknak kell majd nevezni a kormánymegbízottat – ezt is tartalmazza a kormánynak a jövő évi költségvetéshez benyújtott törvénymódosító javaslatcsomagja. Az indoklás szerint azért, mert vissza kell térni a kommunizmus előtti időkhöz.
A parlament kedden szavazta meg azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében a kormányfő fizetése jelentősen emelkedik.
Esélyük azonban arra sincs, hogy ez egyáltalán az Országgyűlés elé kerüljön, hiszen délelőtt éppen az ellenkezőjéről szavazott a parlamenti többség.
Ugyanebben a beadványban Semjén Zsolt és Gulyás Gergely kezdeményezi a Várnegyednek mint nemzeti emlékhelynek a kibővítését a Várkert Bazár épületével.
Katonai és polgári jellegű cégek “védelmi ipari” holdingba szervezésének nyit utat egy friss törvénymódosítás. A kormányzat szerint nincs szándék az állami cégek – például a HungaroControl – eladására, azok a holdingba szervezés után visszakerülnek a védett nemzeti vagyon körébe.
A kormány egy pazarlás elleni intézkedésbe csomagolta a külföldi szereplők elleni szigorítását.