Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Katonai és polgári jellegű cégek “védelmi ipari” holdingba szervezésének nyit utat egy friss törvénymódosítás. A kormányzat szerint nincs szándék az állami cégek – például a HungaroControl – eladására, azok a holdingba szervezés után visszakerülnek a védett nemzeti vagyon körébe.
Elfogadta az Országgyűlés azt a sok kérdést felvető, a végszavazás előtti utolsó pillanatban kormánypárti javaslatra módosított salátatörvényt, amely egy sor, eddig “védett”, többségi állami tulajdonú vállalkozást kiszervezett a “nemzeti vagyonban tartandó” körből, de a kormányzat ígérete szerint csak átmenetileg.
A hvg.hu is írt róla, hogy az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről szóló törvényjavaslatban eredetileg nem szerepelt, továbbá a plenáris és szakbizottsági vitában sem került szóba az, amit az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában (TAB) a kormánypárti tagok módosítójukkal nem sokkal a végszavazás előtt javasoltak.
A TAB-javaslat indítványozta a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedések” közül törölni a katonai jellegű HM Armcomot, HM Currust, HM Arzenált, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot (100%-ban állami tulajdonúak) és az 50%+1 szavazatnyi állami tulajdonban álló RÁBA Járműipari Holdingot.
Ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy a módosítással megnyílna az út ezen cégek állami részesedésének privatizációja előtt. Ám a TAB-ülésen Fónagy János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára jelezte: csak átmeneti lépésről van szó, mert a cégek egy holdingba kerülnek, azután pedig a holding visszakerül a védett állami vagyoni körbe.
Eladhatóvá tenné a Fidesz a HungaroControlt és a HM több cégét
Nem világos, mi a szándéka a kormánypártoknak azzal, hogy öt, többségében kizárólagos állami tulajdonban álló cég esetében feloldaná az eddigi, törvényben rögzített eladási tilalmat. Az egyik cég a légiirányító HungaroControl, ahol a sztrájkot is minden eszközzel akadályozza a kormányzat.
A salátatörvény végszavazásánál ezt a lépést jóváhagyta az Országgyűlés, így indulhat a holdingosítás. A végleges törvényszövegből kiderül, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. kerül majd vissza a védett vagyoni körbe, vagyis várhatóan ebbe a társaságba olvasztják be valamilyen módon – vélhetően leánycégekként – a fent említett vállalkozásokat.
Ehhez még egy átnevezésre is szükség lesz, ugyanis a tervezett holding ezen a néven nem létezik. Van viszont egy 100%-ban állami tulajdonú Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., méghozzá az ITM fennhatósága, tulajdonosi joggyakorlása alatt. A vállalkozást idén tavasszal alapították, a vezérigazgatója pedig Jakab László, Palkovics László innovációs miniszter főtanácsadója. A nyártól már ez a cég gyakorolta a tulajdonosi jogokat az alábbi cégek felett:
Több száz milliárdért ráfekszik a hadiipari fejlesztésekre a kormány
A befektetők gyárakat építenének Magyarországon, az ott készülő fegyverekkel aztán exportpiacokat hódítanának meg.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.