Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ursula von der Leyen újraválasztása konzerválja a mostani rossz rendszert, márpedig az európaiak a változásra voksoltak – mondta el Brüsszelben, az Európai Tanács ülése közben újságíróknak Orbán Balázs. Azt is elismerte azonban, hogy ezzel a véleményükkel egyedül vannak: „meglátjuk, hogy ez így marad-e, vagy mások is csatlakoznak hozzánk” – fogalmazott Orbán Balázs.
A politikai igazgató kiemelte: az Unió belső, intézményi reformja nincs a most induló magyar elnökség napirendjén, és nincs erről egyhangú döntés sem – úgy tudjuk egyébként, hogy az EU-nak a csúcson elfogadandó ötéves stratégiai tervében is az szerepelhet, hogy a reformokkal kapcsolatos javaslatokat 2025 első felében tennék meg.
A reformokkal kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója azt fejtegette, hogy a magyar kormány nem akar „túlpolitizált bizottságot”, amilyen Jean-Claude Juncker óta áll az EU élén, és amilyet Ursula von der Leyen is vitt, a változás jegyében visszatérnének a korábbi rendszerbe, amikor ez egy „bürokratikus intézmény” volt. (Arról nem ejtett szót, hogy a „túlpolitizáltság” eredetileg nagy részben a jogállami normákat megsértő magyar kormánnyal való szembenállásból fakadt.) Az Európai Parlament szerepének erősítését is elutasítja a kormány, Orbán pedig elismételte azt a két éve hangoztatott magyar ötletet is, hogy az EP közvetlenül választott testület helyett legyen inkább a nemzeti parlamentek tagjaiból összeverbuvált szerv. Ez nem is a 15 évvel ezelőtti helyzethez való visszatérést jelentené, mint a bizottság esetében, hanem 1979-ig menne vissza az időben.
Tehát, ha jól értjük, Orbán Balázs, miközben azt magyarázza, hogy az európai polgárok „a változásra szavaztak”, ezért kell leváltani Von der Leyent, valójában elvenné az európai polgárok választásának jogát.
Az Ukrajna támogatását szolgáló Európai Békekeret (EPF) – fegyverbeszerzésre szánt – növelése ügyében a politikai igazgató kifejtette: olyan technikai megoldást kell találni, amelyben Magyarország lehetőséget kap a közvetlen hadi finanszírozásból való kimaradásra (opt out), ebben az esetben nem kíván a kormány vétóval élni. Az ügyben egyébként a kormány még májusban az úgynevezett konstruktív tartózkodás megoldással élt a keretmegállapodás elfogadásakor, vagyis nem akadályozta az egyhangú döntéshozatalt. Most magát a kifizetést akadályozná a kormány, vagy legalábbis zsarolásnak használja, sajtóhírek szerint a blokkolt magyarországi EU-források felszabadítása érdekében.
Kérdezték Orbán Balázst arról a nyilatkozatról is, amelyet a magyar elutasítás miatt végül Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai képviselő adott ki arról, hogy Oroszország 81 európai médiumot, köztük a magyar 444-et tiltotta be. A politikus úgy érvelt, ebből azért maradtak ki, mert eleve nem támogatták azt, hogy az EU tiltson be orosz médiumokat, mert ezt ők szuverenitási kérdésnek tartják. Ha viszont azt nem támogatták, az ellenintézkedés miatt kiadott uniós tiltakozást sem – magyarázta.
