Téves az az állítás, hogy hatástalan Ukrajna nemzetközi támogatása, mondja a német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában.
Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Több korábban orosz fogságba esett ukrán katonával hívatták fel a hozzátartozóit, akiket arra szólítottak fel, hogy kezdjenek kormányellenes tiltakozásokba.
Ezt a csomagot nem tudná blokkolni a magyar miniszterelnök. Akár február elsején megegyezhetnek róla.
Partvonalra kell szorítani Orbán Viktort, különös tekintettel arra, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az Unió soros elnöke, írja a lap szerzője.
A tábornok bírálta a behívó hivatalok munkáját, a mozgósítás tempóját. Közben az ukrán parlament előtt van a tervezet, amely 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítható férfiak életkorát.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt közölte Putyinnal, sikerült jelentősen nyugat felé szorítaniuk az ukrán tüzérséget, hogy hatékonyabban tudják védeni Donyeck városát.
Az ukrán légvédelemnek 14-et sikerült leszednie.
Donald Trump élesen fellép Kína ellen, miközben a magyar kormány egyre jobban összebarátkozik a kínaiakkal. Ez az American Spectator szerint konfliktust is jelenthet, ha Trump jövőre visszatér az Egyesült Államok élére.
Dupla bérlettel fenyegetheti meg a kormány a fővárosiakat; egy év után már csak az EU második legnagyobb inflációja a magyar; az MNB szerint lassan indulhat meg a növekedés, akkora sokk volt az elmúlt két év; tényleg Magyarországon épít gyárat a BYD. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az elfoglalt területekhez ragaszkodik.
Hollandia már korábban beígérte a vadászgépeket a háború sújtotta országnak.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
A brit lap szerzője végigveszi azokat a következményeket, melyek arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a Nyugat átengedné Putyinnak Ukrajnát.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
A Jukosz olajtársaság volt tulajdonosa a Nyugat és Putyin kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a Washington Postban. Nehéz év vár Joe Bidenre, írja a Bloombergen Hal Brands, a Johns Hopkins egyetem professzora. Kik alkotják ma a Gonosz tengelyét? Ezt elemzi a Wall Street Journal szerzője. Az Economist a menekültkérdést tárgyalja cikkében. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban Orbán Viktor és az EU konfliktusa, a többi közt a Forbes és a Die Presse már arccal a februári csúcs felé értékeli a helyzetet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nyugati szövetségesek Oroszország náluk befagyasztott vagyonából akarják újjáépíteni a szétdúlt Ukrajnát. Nincs rá egyszerű megoldás, a pénz legnagyobb részét csak akkor lehetne elkobozni, ha abba Moszkva is beleegyezne. Brüsszel most bedobott egy tervet, annak köszönhetően már majdnem meg is van az újjáépítéshez szükséges pénz majdnem századrésze, csak épp hozzányúlni nem lehet.
Geopolitikailag ismét kettészakadt a világ, a helyzet egyértelmű, látható, kik állnak a két oldalon, írja a neves francia filozófus a Süddeutsche Zeitungban.
Csütörtökön érkezett még 1,5 milliárd euró.
