Az ukrajnai háború többséget teremtett a NATO-tagság támogatására a semleges Finnországban és Svédországban, amelyek csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez Moszkva hátrányára rajzolhatja át Európa biztonságpolitikai térképét.
Ukrajna már több mint ötven napja harcol eredményesen az orosz hadsereg ellen, s a sikerekben meghatározó szerepet játszik a tekintélyes államférfivá emelkedő elnök, Volodimir Zelenszkij. Népszerűsége az agresszió előtt mélyponton volt, azóta viszont bel- és külföldön is az egekbe szökött.
Harkivból Luhanszkba menekült a családjához Tetjana Sztarosztenko harkivi író, egyetemi oktató. Háborús élményeiről szóló írását angolból fordítva közöljük.
Az új nyugati páncéltörő eszközök és drónok, illetve az élvonalbeli orosz haditechnika első találkozását hozta az ukrajnai háború, amelynek katonai tanulságai stratégiát alakító tényezők lehetnek a jövőben – magyarázta a HVG-nek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának két szakértője.
Egységesen és lelkiismeretesen támogatja a szlovák kormány és az ellenzék az EU politikáját az ukrajnai háború ügyében, az orosz energiafüggőség mérséklése azonban rövid távon aligha sikerülhet.
Az 1990-es évek oroszországi privatizációját vezényelte le Anatolij Csubajsz, akire az ennek során kivételesen meggazdagodott oligarchák hálával, az elszegényedett tömegek dühösen emlékezhetnek. Most pedig ő az eddigi legmagasabb rangú politikus, aki az ukrajnai háború miatt hátat fordított Putyinnak, és elhagyta Oroszországot.
Az orosz elnök atomfenyegetése felhívta a figyelmet a modern nukleáris robbanófejekre és hordozóeszközökre, amelyek nagyobb precizitása és korlátozottabb hatása még elképzelhetővé is teheti harctéri bevetésüket.
A Moszkvával szorosra szőtt kapcsolat és Washington figyelmeztetése jelentette sziklák között kell lavíroznia Pekingnek, hogy az ukrajnai konfliktus geopolitikai győztese lehessen.
A járvány és újabban a háború tapasztalatait leszűrve a minél nagyobb függetlenség jegyében hirdetett gazdasági programot az újraválasztására készülő francia államfő, Emmanuel Macron. Ellenfelei hátrányát látva bátran vállal konfliktust.
A partjaitól 50 kilométerre zajló orosz-ukrán összecsapás árnyékában Románia a szomszédos Moldova miatt is aggódik, a kormány minden módon bizonyítani igyekszik hűségét a nyugati szövetséghez.
Világszerte háborús bűnösnek nevezik az ukrajnai agresszió miatt Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit a legszívesebben nemzetközi bíróság elé állítanának. Ez azonban még akkor sem lenne egyszerű, ha a Kreml ura elvesztené a hatalmát.
A HVG címlapjain évek óta visszatérő téma Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin partnersége, együttműködése, szövetsége, barátsága (mindenki úgy nevezi, ahogy akarja, de alighanem mindegyik benne van). Most összegyűjtöttük ezeket, önöket pedig arra kérjük, szavazzanak: melyik sikerült a legjobban.
Még soha nem volt olyan drága a benzin Amerikában, mint most. Joe Biden elnöknek a hidegháborús időkből ismert politikai módszereket is elő kell kapnia, hogy letörhesse az üzemanyagárakat – és ne váljon "béna kacsává" az őszi félidős választások után.
Mi történik, ha egyszer csak elhalványul a szolidaritás - veti fel Slawomir Sierakowski, a lengyel Krytyka Polityczna mozgalom vezetője, aki a napokban Kijevben az ukrán elnök közvetlen munkatársaival egyeztetett.
Néhány nap alatt öles lépéseket tett Oroszország az autoriter államból a diktatúrába vezető úton. Putyinék felszámolták a maradék sajtószabadságot, ezerszámra veszik őrizetbe az ukrajnai háború ellen tiltakozókat, és mindenkiben potenciális ellenséget látnak.
Orbán Viktor magyar kormányfő Ukrajna megtámadása után a „stratégiai nyugalom” hangoztatásával lavíroz, a jogállamiság ügyében vele együtt brüsszelező Lengyelországban viszont nem is kérdés a szembeszállás Moszkvával.
Vlagyimir Putyin a kínai államfőtől kapott zöld jelzés alapján vágott bele az ukrajnai hadműveletekbe, hogy megpróbálja helyreállítani az egykori orosz birodalmat. Ám nagyon úgy néz ki, hogy mindketten teljesen félreértelmezték a helyzetet, ez pedig felveti a világkatasztrófa lehetőségét, hacsak el nem távolítják őket a hatalomból – írja Soros György a Project Syndicate-en.
A tengerszorosok lezárásával és az ukrajnai drónszállításokkal Törökország mintha inkább Kijev – és a Nyugat – felé hajlana. De csak annyira, hogy ne haragítsa magára Moszkvát. A török elnök közben jövőre választást szeretne nyerni, és egyelőre nem túl népszerű.
A hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat most, Magyarországon. Ez a Jelentések Kampányországból sorozatunk. Olyanokhoz fordultunk, akiknek a véleménye fontos nekünk, és reményeink szerint másoknak is. Mi jut eszükbe manapság, ha végigmennek az utcán, ha tévét néznek, híreket olvasnak, vagy csak beszélgetnek? A sorozatot a háború megszakította, de ígérjük: folytatjuk. A felkértek között van azonban dr. Csókay András idegsebész is, aki úgy érezte, ebben a válságos időszakban kell megfogalmaznia, milyen érzések kavarognak benne. A mélyen hívő orvos gondolatait változtatás nélkül közöljük.