Putyin blöfföl? Hatóerejük csökkentésével potenciálisan bevethetők lettek az atomfegyverek

„A nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és nem szabad megvívni” – Ukrajna körül már gyűltek az orosz hadsereg katonái, amikor január első hétfőjén ezt a nyilatkozatot hozta nyilvánosságra a világ öt meghatározó atomhatalma, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának az állandó tagjai is. Ez az az áttörést hozó megállapítás, amit Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár tett első, 1985-ös genfi csúcstalálkozóján. Abban az évben az Amerikai Tudósok Szövetségének becslése szerint

a Szovjetunió csaknem 40 ezer, az USA pedig 23 ezernél több nukleáris robbanófejjel fenyegette a másikat.

Ez a szám mostanára mindkettőjük esetében hatezer alá esett, és összesen mintegy nyolcezer található meg a két hadsereg tényleges arzenáljában.

Putyin után most Medvegyev fenyegetőzött atomfegyverekkel

A volt orosz elnök szerint Oroszországnak joga van olyan ellenfél ellen is bevetni atomarzenálját, aki nem rendelkezik hasonló elrettentő erővel.

A veszély azonban újraéledni látszik, mert a közleményhez képest két hónap sem telt el, és Vlagyimir Putyin megindította az Ukrajna elleni inváziót, amelynek akadozása láttán belengette az atomfegyverek bevetését arra az esetre, ha valamely külső hatalom megpróbálna beavatkozni. A robbanófejek tízezrei a hidegháború idején a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MAD) révén tartották vissza a NATO-t és a Varsói Szerződést attól, hogy nukleáris eszközt használjanak egymás ellen, mert az eszkalációval az emberi civilizáció megsemmisítésével fenyegetett – ami szerencsére csak katasztrófafilmekben történt meg.